A nukleáris reaktorokban élő baktériumok segíthetnek vakcinák készítésében
1956-ban az Oregon Állami Egyetem nukleáris kutatói megállapították, hogy a Deinococcus radiodurans baktérium más élőlényekhez képest több ezerszeresen ellenáll a sugárzási szinteknek. 5000 Joule/kilogramm sugárdózist károsodás nélkül vészelnek át, az emberre már a 10 Joule/kilogramm is halálos. De nem csakhogy ellenáll, hanem élvezi is a nukleáris reaktorok magjában lévő életet. Képes megmaradni a mérgező vegyi …
Terhességi toxémia
A terhességi toxémia diagnosztizálását és a betegségkockázat kimutatását segítő két új biomarkert azonosítottak a kutatók. A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány szerint az FKBPL és CD44 biomarkerek (objektíven mérhető jelzőanyagok, amelyek jelenléte felhasználható bizonyos betegségek kimutatására vagy egy betegség prognózisára). Felfedezése segítheti a betegség kezelésének fejlesztését. A két biológiai jelzőanyag segítségével …
Idén Roska Botond neurobiológus kapja a Körber-díjat
A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját. A díjjal minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. Az elismeréssel egymillió euró jár. Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst …
A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában
A kígyók hőlátó képessége, azaz annak mechanizmusa segítségével akár a látás is visszanyerhető. „A humán retina egy nehezen kutatható, kevésbé ismert szerv. Az elmúlt évtizedben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni. A kísérletek emberi szöveten történő elvégzése épp ezért alapvető fontosságú, ennek …
Antimikrobiális rezisztenciagének a tejben
Napról napra növekszik azoknak a baktériumtörzseknek a száma, amelyek egyre több, sőt akár szinte minden ismert antibiotikummal szemben ellenállóak. A gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulásáért elsősorban a humán gyógyászatban „túlhasznált” antibiotikumokat teszik felelőssé. Az Állatorvostudományi Egyetem és az ELTE TTK kutatói hazai piacon vásárolt nyerstej-mintákban vizsgálták antimikrobiális rezisztenciagének jelenlétét. A koronavírus járvány felhívta a figyelmet a …
Tanulási stratégia gyerekkorban
4-6 éves gyerekek könnyen változtatnak a korábban alkalmazott tanulási módszeren. Király Ildikó, az ELTE PPK egyetemi tanára és kutatótársai jutottak erre a következtetésre, kiegészítve azzal, hogy a legkisebbek csak akkor teszik ezt meg, ha az új metódust anyanyelvi kommunikátortól hallják. A vizsgálat során a gyermekek számukra ismeretlen, új játékot próbáltak ki, amelynek használatát egyes esetekben …
A gyógyszerkutatás lehetőségei járvány idején
A koronavírus-járvány kitörésekor a kutatók azonnal megkezdték a lehetséges „gyógyszerek” keresését. Az új, lehetséges hatóanyagok mellett már meglévő hatóanyagokat is tesztelnek. Olyanokat, amik más betegségeknél már hatékonynak bizonyultak. A márciusban alakult Koronavírus Kutatási Akciócsoport a más betegségeknél már sikeresen alkalmazott hatóanyagok vizsgálatára fókuszál. A kutatók úgynevezett repozícióval 30 olyan gyógyszermolekulát választottak ki, melyek az előzetes …
A D-vitamin szintje szerepet játszik a COVID-19 halálozási arányában
A súlyosan D-vitaminhiányos betegek kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyos szövődményektől. A kutatók tíz ország betegeinek adatait elemezték. A csoport összefüggést talált az alacsony D-vitaminszint és a hiperaktív immunrendszer között. A D-vitamin erősíti a belső immunitást és megakadályozza a hiperaktív immunválaszokat. A megállapítás több rejtélyt megmagyaráz, többek között azt, miért nem valószínű, hogy a gyerekek meghalnak …
A NASA a járvány figyelésére is használja a műszereit
A NASA figyeli a környezeti változásokat a globális reakciótól a COVID-19-ig. Az elmúlt néhány hétben a világ nagy része megtapasztalta az új életformát. Kevesebb autó az utakon és több otthon töltött idő. A NASA’s Earth-observing most is megfigyeléseket gyűjt arról, hogy a bolygó hogyan reagál erre a változó viselkedésre a COVID-19 miatt érvényben lévő korlátozások …
A jég világa a NASA szemével
A NASA a legfejlettebb Föld-figyelő lézeres műszer segítségével láthatóvá tette, hogyan változott 16 év alatt a grönlandi és az antarktiszi jégtáblák magassága. Az eredmények betekintést nyújtanak a sarki jégtakaró változásába és egyértelműen bizonyítják, hogy a Kelet-Antarktisz kis jégmennyiségének növekménye eltörpül a Nyugat-Antarktiszon bekövetkezett hatalmas veszteségek mellett. A tudósok megállapították, hogy az Antarktisz jégének nettó vesztesége, …
