A bajai földikutya-rezervátum már természetvédelmi terület
Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum, ami egy kulcsfontosságú lépés a faj megóvása érdekében. Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelyét a földművelésügyi miniszter 2017 február 28-ai rendeletével nyilvánította védetté. Így 2017. március 8-ától a délvidéki földikutya fokozottan védett állat, éppen ezért védelmet élvez közvetlen élőhelye és a körülötte lévő …
Régen a Föld felmelegedésekor összementek az emlősök
A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri széndioxid-mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben. Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük. Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három …
Élet egy bombatölcsérben
Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak. A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában fekvő Apaj közelében található szikes rétre hullott II. világháborús bombák több mint száz 3-12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása …
A farkasok potyautasai
A szürkefarkas, a Canis lupus lupus 2000 óta ismét megjelent Németország olyan területein, amelyekről korábban eltűntnek nyilvánították. Inez Lesniak, a Leibniz-i Állatkert és Vadvilági Kutatás Intézetének doktorandusz hallgatója és kollégái számára ez egy jó ok arra, hogy kicsit közelebbről is szemügyre vegyék a hazatérő farkasokat és feltegyék a régóta megválaszolandó kérdést: miként hat a farkasok …
Alvás és tanulás kutyamódra
A világon először mutatták ki, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatása szerint megmondható, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Mivel az álom egyfajta szubjektív élmény, csak abban az esetben van hozzáférésünk mások álmaihoz, …
Új gekkófaj – védekezéskor megválik pikkelyeitől
A német kutatók, felfedezők nemes egyszerűséggel csak „letéphető bőrű” pikkelyes gekkófajként aposztrofálták a Madagaszkáron először látott új gekkófaj példányait. A BBC News híradása szerint, bár sok gyíkféle képes megválni farkától, ha egy ragadozó elkapja, de az újonnan felfedezett pikkelyes gekkóra vadászó ragadozókat nagyobb meglepetés éri. A hüllő ugyanis képes kibújni pikkelyes bőréből, ha szabadulni akar. A kis hüllőt, …
Veszélyben a Földközi-tenger élővilága
A nem őshonos, azaz invazív fajok egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában őshonos biológiai sokféleségre és élőhelyeikre a Földközi-tengerben. Amellett, hogy veszélyeztetik a potenciálisan kitermelhető tengeri erőforrásokat, emberi egészségügyi problémákat is okozhatnak – állítja egy tel aviv-i egyetem tanulmánya. A tanulmány vezetőszerzője prof. Bella Galil szerint a 2015-ben kibővített, a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő Szuezi-csatorna a …
Új eredmények az élet keletkezésének kutatásában
Az ELTE kutatói Párizsi École Supérieure de Physique et de Chimie Industrielles biokémikusaival megmutatták, hogy a kompartmentalizáció lehetővé teszi a hasznos molekulák szelektív fennmaradását a parazita molekulák jelenlétében is. Az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének, valamint a Tanszéken működő MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport és ELTE-MTA-MTM Ökológiai Kutatócsoport munkatársainak – Szathmáry …
Egy nő vagy egy férfi ijesztőbb a kutya számára?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai szerint a kutyák annak megfelelően módosítják a testméretükről szóló hanginformációt, hogy mekkora fenyegetettséget élnek át egy agresszióval terhelt találkozás során. A kutatók az elsők a világon, akik kísérletekkel támasztották alá, hogy a kutyák képesek ilyen típusú manipulációra. Ez evolúciós szempontból is átütő eredmény. Sokak számára ismeretes, hogy a kutya morogni kezd, …
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói. A világon elsőként magyar kutatók vizsgálták a kutyák agyának emberi beszédet feldolgozó képességét. Szerintük a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. Az emberekhez hasonlóan a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák …
