Új madárfajt fedeztek fel Indiában
A rigófélék családjába tartozó új madárfajt fedeztek fel India észak-keleti részén, valamint a szomszédos kínai területeken egy nemzetközi kutatócsapat tagjai. A Science Daily internetes portál szerint az új faj a himalájai erdei rigó nevet kapta a svéd, kínai, amerikai, indiai és orosz tudósokból álló csoporttól, amelyet Per Alström, az Uppsalai Egyetem és a Svéd Agrártudományi …
Halálos pókok
Semmi nem tud akkora rettegést és pánikot kelteni sok ember szívében, mint egy félelmetes pók. Ezek a nyolclábú állatok nem csak fenyegető fellépésükkel büszkélkedhetnek, hanem azzal is, hogy egyes példányaik halálos és mérgező harapást tudnak ejteni áldozatukon. Szerte a világon sok olyan emberrel találkozhatunk, aki szó szerint retteg a pókoktól. Van, akinek alapja is van …
Nagy kígyó, nagy étvágy
Dél-Afrikában egy 3,66 méteres kígyó halálát okozta a mérhetetlen nagy étvágy, mivel egy közel 14 kilogrammos tarajos sült szemelt ki vacsorájának. Az afrikai sziklapitont Afrika legnagyobb óriáskígyó fajának tartják. Hossza elérheti akár a 7 métert is, fogságban maximum „csak” 4 méterre nő. A kifejlett példányok szorítása minden élőlény számára óriási veszélyt jelent, nem beszélve az …
Különleges mélytengeri élőlények
A NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration), azaz a Nemzeti Éghajlati Adatközpont elnevezésű amerikai hivatal, amely elsősorban óceáni és légköri kutatásokkal foglalkozik, útnak indította az Okeanos Explorer nevű kutatóhajót. A kutatóhajón utazó, tudósokból álló csapat idén tavasszal egy 52 napos expedíción vett részt, amely Puerto Rico és a Virgin-szigetek közeli tengerfenék élővilágát térképezte fel, amelynek …
Nincs természeti katasztrófa – csak árvaszúnyog
A napokban furcsa, habos, fehéres uszadékfoltok jelentek meg a Balaton felszínén. Nos, úgy tűnik minden évben van egy őrült pánikkeltő, aki felesleges riadalmat kelt és bepalizza a nemcsak bulvár újságokat (tavaly hasonló időszakban az ideihez ez már legalább egyszer bekövetkezett). Ám a habot nem szennyezés okozza a tavon, hanem „csak” árvaszúnyogok ártalmatlan maradványai lebegnek a felszínen. Szakértők szerint szerencsére …
Új elmélet a Föld keletkezéséről
Új elmélettel álltak el oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket. A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés magyarázza a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínál a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint …
Tömeges kihalás – bizonyíték a Spitzbergákon
Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékot talált a Spitzbergákon arra, hogy a közép-perm földtörténeti korban a Föld élővilágában bekövetkezett egy hatodik tömeges kihalási esemény. A Föld élővilágában többször következett már be tömeges kihalási hullám és a tudósok eddig öt nagy tömeges kihalási időszakot azonosítottak. Húsz éve egy hatodik ilyen kihalási hullám bizonyítékaira bukkantak Kínában. A közép-perm időszakban, 262 …
Dongók és virágok
Köztudott, hogy a poszméhek és más beporzók, meg tudják különböztetni, hogy mely növények biztosítják számukra a virágport, nektárt és melyek nem. Eddig azonban keveset tudtunk arról, hogy a virágok miként befolyásolják őket a döntéshozatalban. A londoni Queen Mary Egyetem Életbiológiai és Kémiatudományok tanszékének kutatói, azt tanították, hogy a poszméhek két vizuálisan tiszta etetőtípust különböztetnek meg. Az …
Az ősi kagylók UV-fényben színesek
Jonathan Hendricks a San Joséi Állami Egyetemről 2015. április elején tette közzé tanulmányát a nyílt hozzáférésű PLOS ONE nevű folyóiratban, melyben azt állítja, hogy közel 30 ősi kagylófaj színezetmintázatát fedezték fel az ultraibolya fény segítségével. A 4,8-6,6 millió éves kövület kúpkagylók modern rokonaikkal ellentétben gyakran tűnnek fehérnek és minta nélkülinek, amikor egyszerű fényben nézzük őket. Ezek …
Mióta élnek delfinek a Földközi-tengerben?
A palackorrú delfinek csak az utolsó jégkorszak után érkeztek a Földközi-tengerre, mintegy 18 000 évvel ezelőtt – állítja egy új kutatás. Vezető tengerbiológusok egy csoportja egy olyan tanulmányon dolgozott –, ami a valaha végzett legrészletesebben mutatja be a palackorrú delfin (Tursiops truncatus) populációjának genetikai szerkezetét a Földközi-tenger térségében. Az eredményeket az Evolutionary Biology lapban közölték. …
