A csalogány hangterjedelme a legnagyobb
A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, míg a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at. A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 – Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő – …
Kész a kihalófélben lévő egzotikus madarak százas listája
A Londoni Zoológiai Társaság és a Yale Egyetem szakemberei összeállították a kihalás által leginkább fenyegetett ritka madarak százas listáját. A brit és amerikai szakemberek szerint a vadászat, az erdőirtás és a természetes élőhelyek fokozatos összeszűkölése nyomán minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére sodródott. A 9993 ismert madárfajra kiterjedő tanulmányukban a Londoni Zoológiai Társaság és a Yale …
A madarak megtanulják, melyik anyag hasznosabb a fészekrakáshoz
A madarak képesek megtanulni, melyik anyag használható jobban a fészekrakáshoz – derült ki egy új kutatásból. Korábban úgy vélték, a gének határozzák meg, milyen építőelemekből rakja fészkét a madár, azaz minden faj saját, veleszületett fészekprogrammal rendelkezik. A kísérletek azonban azt mutatták, a fészek építése sokkal összetettebb, tanulásra épülő folyamat – tudósított a BBC hírportálja a …
Dolmányos varjú az interneten
Élőben követhetik nyomon az érdeklődők egy Budapesten élő dolmányos varjú-fészekalj életét az interneten. A Természetfilm.hu és a Filmdzsungel közös kezdeményezése – az Élő adás program – keretében éjjel-nappal üzemelő, nagyfelbontású kamerával szerelték fel az Erzsébet-híd budai hídfőjénél található fészekaljat a Főkert munkatársai segítségével. A dolmányos varjú nem védett, és az utóbbi években Budapesten különösen elszaporodtak. A …
Cseresznyefa az űrből
Japán űrhajósok több száz cseresznye magot vittek 2008-2009-ben a nemzetközi űrállomásra, majd visszatérve Japán különböző részein (összesen 14 helyszínen) ültették el azokat óvodák közelébe. A magok közül 265 darab a híres Gifu Buddhista szentélyben levő, közel 1250 éves fáról származik. Az űrbe vitt és nyolc hónap Föld körüli keringés után visszatért magok közül az egyiket …
DNS-vizsgálattal derítették ki a mai oroszlánok eredetét
DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét egy nemzetközi kutatócsoport. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt. A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette. Az oroszlán evolúcióját azért …
Fosszilis trágya árulta el a vadjuh egykori élőhelyét
Fosszilis trágya árulta el, hogy a kanadai vadjuh egyszer már kihalt azon a lakatlan szigeten, ahová néhány évtizede betelepítették – derült ki egy amerikai tanulmányból. Az ősi DNS elemzésével és más eljárások segítségével megállapították, hogy a Kaliforniai-öbölben található Tiburón-szigeten valaha élt a kanadai vadjuh. Ám valamikor a VI. és XIX. század között kihalt – tudósított …
Fehér akác az uniós tiltólistán?
Egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác – közölte Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete. A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve …
Megdöbbentő méretű a tobzoskák illegális kereskedelme
A hagyományos kínai gyógyászatban való felhasználásuk miatt megdöbbentő méreteket ölt a tobzoskák illegális kereskedelme – derítette ki egy közös brit-kínai kutatás. Évente mintegy tízezer szállítmányt fülelnek le, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy jóval nagyobb mértékű az illegális kereskedelem. Zsu Zsao-min, a kínai Jünan tartomány erdővédelmi irodájának illetékese az Oxfordi Egyetem kutatóival vizsgálta meg a csempészektől lefoglalt …
Miért nem úszhatnak 8,2 kilométernél mélyebbre a halak?
Felfedezték, miért nem úsznak még mélyebbre a halak: körülbelül 8,2 kilométernél lejjebb már nem élnének meg egy amerikai kutatás szerint. A mélységi határ fiziológiai oka az a molekuláris működés, amely a halak szöveteit a hatalmas víznyomás ellen védi. Ha mélyebbre szeretnének hatolni, más működési módot kellene kifejleszteniük – idézte a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia …
