Miért nem úszhatnak 8,2 kilométernél mélyebbre a halak?
Felfedezték, miért nem úsznak még mélyebbre a halak: körülbelül 8,2 kilométernél lejjebb már nem élnének meg egy amerikai kutatás szerint. A mélységi határ fiziológiai oka az a molekuláris működés, amely a halak szöveteit a hatalmas víznyomás ellen védi. Ha mélyebbre szeretnének hatolni, más működési módot kellene kifejleszteniük – idézte a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia …
Képek az egyik legmélyebb óceáni árok élővilágáról
Először készített felvételeket a Csendes-óceán egyik legmélyebb pontja, a több mint 7 kilométer mély Új-Hebridák-árok élővilágáról egy nemzetközi kutatócsoport. Felfedezték, hogy a kígyóhalak és a rákok ilyen mélységben is tömegével megélnek, és megállapították, az itt talált élővilág különbözik az eddig tanulmányozott mélytengeri árkokétól – adta hírül a BBC. A kutatók kamerákkal felszerelt leszállóegység segítségével filmezték …
DNS-elemzéssel fedeztek fel egy új madárcsaládot
DNS-elemzéssel fedeztek fel egy új, egyedülálló madárcsaládot Ázsiában kínai és svéd tudósok. A verébalakúak rendjébe tartozó család csak egyetlen fajt számlál. A verébalakúak rendjét tanulmányozó kutatók genetikai elemzéssel a családfa tíz különböző ágát azonosították. Azt is felfedezték, hogy a Spelaeornis formosus egyedül ült a maga ágán, és nem mutatott közeli rokonságot a helyi, rá hasonlító énekesmadarakkal. …
Pulóveres pingvinek
Pulóverekkel segítenek az olajtól maszatos pingvineken egy ausztrál szigeten. Ezért apró pulóverek kötésére buzdítja a világot egy ausztrál természetvédő szervezet, amely az olajfoltoktól maszatossá vált pingvinek segítésére használja a kis felsőket. A Penguin Foundation nevű alapítvány szerint az apró pulcsik segítenek melegen tartani a pingvineket és megakadályozzák, hogy az állatok megpróbálják lekaparni magukról a mérgező …
Átlagnál nagyobb felmelegedés Európában
Európa nagy részén nagyobb lesz a felmelegedés a globális átlagnál, ha a földfelszíni hőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest két Celsius-fokkal emelkedik – derítették ki francia kutatók. A 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-klímacsúcson megfogalmazott egyezmény a globális felmelegedés mértékének két Celsius-fokon belül tartását tűzte ki fő céljául az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ha a globális átlagos …
Melyik a gyengébb nem?
Ellentétben a kultúránkba ivódott feltételezéssel, miszerint a férfiak erősebbek a nőknél, valójában az emberi faj férfi tagjai alapvetően rendelkeznek bizonyos biológiai gyengeségekkel, amelyekkel a nők nem. Ezek sebezhetőbbé teszik őket a nőknél az élet veszélyeivel szemben. Például nagyobb kockázatot jelentenek a férfiakra nézve a környezetünkben lévő szennyezőanyagok (például rovarirtók, lágyító adalékok), melyek agyukra és hormonháztartásukra …
Tutajjá alakulva védik királynőjüket az árvíztől a hangyák
A kolónia legfiatalabb tagjainak úszó- és a dolgozók regeneráló képességét felhasználva élő tutajjá alakulnak a hangyák árvízkor. Így sérülések és halálozások minimalizálásával biztosítják egymás és királynőjük túlélését – derült ki egy új tanulmányból. Veszély esetén a közösségalkotó állatok gyakran együttműködnek, hogy segítsék a csoport túlélését és biztosítsák további jólétét. Az ártereken élő hangyákról már korábban kiderült, …
Dobhártya nélküli, levélmintás varangy
Új békafajt, egy dobhártya nélkül élő és a korhadó levelek mintázatát viselő varangyot azonosítottak a kutatók Peruban. A szakemberek a perui Andok keleti lejtőjén elterülő erdős területen (perui Yungas) bukkantak rá a varangyra, amely felfedezésének helye után a Rhinella yunga nevet kapta. A jelek szerint az újként azonosított faj képviselőit a kutatók korábban a Rhinella …
Kutya és ember agyműködésének összehasonlítása
A napokban arról adtak hírt, hogy elsőként a világon magyar kutatók hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését. A Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmány beszámol arról, hogy a kutatók kimutatták a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében. Ráadásul a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a …
Egyre több a denevér Európában
Több évtizedes csökkenés után több mint negyven százalékkal nőtt az európai denevérpopuláció 1993 és 2011 között – közölte csütörtökön az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A szervezet eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország – köztük Magyarország – hatezer olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot. A denevérek száma 1993 és 2011 között …
