A csalogány hangterjedelme a legnagyobb


A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré
Olvasási idő: 2 perc

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok.

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze - állapították meg brit biológusok.A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, míg a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at. A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 – Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő – énekesmadárfaj három-három hímjét tanulmányozták. Összevetették agyuk méretét és alakját azzal, mennyire hosszú és összetett az énekük. Több tucat különböző hangot képesek megtanulni azok a madarak, amelyeknek nagyobbak a felsőbb agyterületeik, mint az alacsonyabb régiók – összegezték az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt.

A „felsőbb” agyi régiók több megismerési és tanulási funkciót irányítanak, az „alacsonyabbak” a mozgásműködésben játszanak fontosabb szerepet. A nagyobb felső agyterületekkel rendelkező fajoknak szélesebb a hangrepertoárja: a feketerigó 108, a mezei pacsirta 341 hangot képez, ám lelkes erőfeszítéseik eltörpülnek a csalogány 1160 hangos skálája mellett. Azok a fajok, amelyeknél az alsóbb agyi régiók nagyobbak a felsőbbekhez viszonyítva, csak néhány hangot képesek kiénekelni. Közéjük tartozik az erdei pityer, a partifecske és a citromsármány. A kutatás elsőként állapította meg, hogy a madarak tanulási képessége nem az agyuk méretével, hanem struktúrájával áll szoros kapcsolatban.

Székely Tamás, a Bathi Egyetem Biodiverzitás Laboratóriumának biológusa elmondta: kutatásuk nemcsak az énekes madarak rendkívül összetett és érdekes vizsgálata, hanem egyedülálló információval szolgál arról, hogyan járulhat hozzá az agyfejlődés az emberi nyelvi képességek alakulásához. Párhuzamot lehet felfedezni ugyanis a között, ahogy a madáragy az összetett dalok előállítására kifejlődött, illetve a között, ahogy az emberi agy fejlődése lehetővé tette a beszédet – magyarázta Székely. Neurológusok szerint az ember azért tud beszélni, összetett célokat kitűzni és elérni, mert a felsőbb agyterületei – az agykéreg és különösen a homloki agykéreg – tovább fejlődtek.

Az ember nyelvi készségeket irányító agyterületei érnek a legtovább, teljesen csak a húszas életévek elejére fejlődnek ki. Azoknál a madárfajoknál, amelyek bonyolultabb dallamokat tudnak megtanulni, valószínű, hogy a felsőbb agyterületek a szexuális kiválasztás következtében fejlődtek inkább. Vagyis a nőstények azokat a hímeket választják szívesebben, amelyek bonyolultabb dalt tudnak előadni.



Previous Marosvásárhelyről megy szonda a sztratoszférába
Next Megtalálták a kínai agyaghadsereg építőinek sírjait

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.