Olvasási idő: 12 perc

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) zuglói, Buzogány utcai épülete új központi könyvtárral, kulturális és sport célú terekkel és multifunkciós hallgatói centrummal bővülhet.

A beruházás 2020-ban kezdődhet és közel 2 milliárd forintból valósulhat meg a Magyar Kormány támogatásával. Az új komplexum megtervezésére a BGE a Magyar Építész Kamarával közösen augusztusban tervpályázatot írt ki. Elsősorban a budapesti városképbe harmonikusan illeszkedő, multifunkcionális, az oktatás, kutatás és kulturális kikapcsolódást együttesen biztosító, modern és fenntartható pályaműveket vártak.

A tervpályázat hivatalos célja a következő volt: a Budapesti Gazdasági Egyetem a Buzogány utcai kampusz kollégium épületében kialakított könyvtár funkcionális bővítését tervez az ötemeletes kollégium épületéhez csatlakozó, jelenleg földszintes konyha-étterem helyén. A beruházás célja a központ létrehozásával egy XXI. századi elvárásoknak is megfelelő multifunkcionális létesítmény kialakítása, amelyet a magyar és külföldi hallgatók, valamint az oktatók igényeiknek megfelelően használhatnak. A központnak alkalmasnak kell lennie az oktatási, tanulási, kutatási és kulturális tevékenységek mellett a kikapcsolódásra és feltöltődésre is.

Az uniós értékhatárt elérő, nyílt eljárású tervpályázatra összesen

19 pályamű érkezett papír alapon. Közülük kettőt már az elején kizártak az elektronikus elektronikus pályázat hiánya miatt. A megmaradt összesen 17 pályázat közül a 13-as számú (neki ez nem hozott szerencsét) pályázat megszegte a titkossági szabályokat ezért ő is kizárásra került. Az így megmaradt 16 pályázatból a Bíráló Bizottság hatot díjazott, egyben javaslatot tett az Egyetemnek arra, hogy a legjobb javaslatot és legtöbb hasznosítható megoldást tartalmazó I. díjas terv készítőivel kössön tervezési szerződést.

A Bírálóbizottság szavazásra jogosult tagjai a következők voltak:

Elnök: Dr. Dietz Ferenc kancellár Budapesti Gazdasági Egyetem
Társelnök: Kertész András DLA Ybl-díjas építész a Magyar Építész Kamara delegáltja
Tagok: Barta Ferenc XIV. ker. főépítész Budapest Főv. XIV. ker. Zugló Önkormányzata, Fáy Piros építész
Takács Viktor építész, XI. ker. főépítész, Eltér István építész, Sándor Zsolt Pál építész Budapesti Gazdasági Egyetem.

A bizottság szavazásra nem jogosult, közreműködő szakértői: Kovács László közbeszerzési szakértő, Kas Gábor Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó, Berényi András építész, Dr. Enczi János jogi szakértő.

A Budapesti Gazdasági Egyetem az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított

az oktatói, kutatói és hallgatói környezet fejlesztésére, a rendelkezésre álló infrastruktúra modernizálására, a jövő generáció igényeinek figyelembe vételére. A magas szintű, gyakorlatorientált oktatás mellett a folyamatos újításoknak is nagyban köszönhető, hogy a BGE az idei évben már több mint 6 000 első évest tudott felvenni, ezáltal a hazai felsőoktatásban változatlanul a legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező gazdasági egyetem.

Mivel a pályázat célja nem csupán a tervező kiválasztása, hanem a majdani végleges tervezési program pontosítása, kiegészítése, sőt – a pályázat ismeretében – az eredeti elképzelések esetleges korrekciója volt, különös gondot fordítottak annak értékelésére, hogy a pályaművek mennyire igazolták vissza a kiírásban fogalt elvárások helyességét.

• A beépítéssel kapcsolatban – a településrendezési, építési előírások betartásán túl – a Bírálóbizottság elsődleges szempontnak tekintette az adott helyszín sajátosságaihoz, karakteréhez történő rendezett, építészetileg értelmezhető viszony minőségét. Az építészeti kialakítás minősítése keretében kiemelt szempontnak tekintették az összetett funkció sajátosságaihoz igazodó térszervezést, valamint az épület belső és közterületi arculata összhangjának karakteres megjelenését.
• A megvalósíthatóság vizsgálata során elsődlegesnek tekintették a tervezési program szerinti rendeltetések működőképességét, az épület használhatóságát, továbbá figyelembe vették az üzemeltetési szempontokat is.
• A környezetvédelmi követelmények között vizsgálták a javasolt anyaghasználatot és az energiatudatos szerkezetek, valamint az alacsony üzemeltetési költségű, fenntartható megoldások alkalmazását.
• A Bírálóbizottság az építészeti megoldásokkal szoros összefüggésben részletesen értékelte az alaprajzok térszervezését, az épületen belüli gyalogos közlekedési útvonalak, valamint a szabadon formálható közösségi terek rendszerét, illetve gondot fordított a környező közlekedési hálózattal való kapcsolatra és a parkolás megoldásaira is.

Dr. Dietz Ferenc, a BGE kancellárja hangsúlyozta:

„Oktatói, kutatói és hallgatói közösségünk támogatja a folyamatos intézményi fejlesztéseinket, a jövő hallgatói számára kialakítandó multifunkcionális infrastruktúrát, amely figyelembe veszi a XXI. századi oktatási, társadalmi és digitális kihívásokat.”

Tekintettel arra, hogy a BGE zuglói kampusz kollégiumának jelenleg egyszintes épülete átépítéssel multifunkcionális centrummá alakítható, az Egyetem a Magyar Építész Kamarával karöltve – a Magyar Kormány támogatásával – tervpályázatot hirdetett. A budapesti városképbe harmonikusan illeszkedő, multifunkcionális, az oktatás, kutatás és kulturális kikapcsolódást együttesen biztosító, modern és fenntartható építményterveket vártak, amely az „okos” szemlélet jegyében kerülhet kialakításra. A kiírásban kiemelt szempont volt, hogy széleskörűen alkalmazzák a környezettudatos technológiákat, lehetővé tegyék többek között élő növényekből álló zöldfal, valamint rekreációs és sportolási lehetőségeket biztosító terek, zöld tetőterasz kialakítását.

Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja elmondta:

„A pályaművek értékelése során a beépítést, a megvalósíthatóságot, a közlekedési és a környezetvédelmi követelményeknek való komplex megfelelést is vizsgáltuk, illetve hogy a pályaművek mennyire igazolják vissza a kiírásban foglalt elvárásokat. Fontos, hogy könnyen építhető, tartós és hosszú távon költséghatékonyan fenntartható beruházás szülessen, ami harmonikusan illeszkedik a budapesti városképhez.”

Dr. Dietz Ferenc hozzátette:

„A pályaművekkel szemben alapvető követelmény volt, hogy helyet és teret biztosítsanak a kutatási és innovációs képesség fokozására, a nemzetközi tanulási-oktatási környezet fejlesztésére, egyúttal méltón reprezentálják a BGE társadalmi felelősségvállalását. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a könyvtár, mint találkozási pont, továbbra is fontos szerepet fog játszani az egyetemek közösségi életében. Meggyőződésem, hogy regionális versenyképességünk úgy növelhető, ha a magas minőségű oktatás mellett komplex intézményi tereket, élményalapú digitális oktatói, kutatói és hallgatói szolgáltatásokat kínálunk.”

A BGE Buzogány utcai épületegyüttese 1 750 m² zárt területtel, 650 m² zöldtetővel, valamint 560 m² közösségi térrel bővülhet.

A tervezési terület kijelölését döntően meghatározták a Buzogány utcai kampusz beépítésének korábbi stációi, ezen belül is különösen a kollégiumi szárnyak telepítésére vonatkozó döntés, ami lényegében kizárja egy – az oktatási szárnyakhoz is közvetlenül kapcsolódó –, „központi” pozícióba kerülő létesítmény optimális elhelyezését. A Központi Könyvtár és Hallgatói Központ számára kijelölt hely mindazonáltal elfogadható kompromisszum, mivel a Bagolyvár u. felől, illetve a Kalapács u. tengelyében lehetőséget ad a létesítmény hangsúlyos megjelenésére.

A létrejövő multifunkcionális központ már a következő generációk igényei szerint valósulhat meg, ahol a hagyományos könyvtár mellett fontos szerepet kapnak a rugalmasan és könnyen alakítható közösségi terek, kulturális és sportfunkciók. Emellett az új épület publikus tereihez kapcsolódó tetőkertek és teraszok – azon túl, hogy kiváló lehetőséget kínálnak a kikapcsolódásra – erősíthetik a hallgatói környezet-tudatosságot, egyben kifejezik az Egyetem a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét is.

A nemzetközi trendek azt mutatják,

hogy a könyvtár, mint közösségi tér – találkozási pontként, a közös tevékenységek, egyben a csendes elvonulás, az elmélyült gondolkodás helyszíneként – továbbra is fontos szerepet fog játszani az egyetemek életében. A hallgatóorientált szolgáltatási folyamatok egyik új eleme lesz például a 0-24 órában lehetővé tett könyvleadás. Az egyetem kiemelt elvárása, hogy a hallgatói, oktatói és kutatói igények együttes figyelembe vételével létrejövő új épület funkcionalitásában és megjelenésében is méltóképp járuljon hozzá a BGE szolgáltatási portfóliójához, és egyfajta védjegyévé váljon a hazai felsőoktatási szférában. A Bírálóbizottság alapvetően egyetértett azokkal a javaslatokkal, amelyek az új épületet a közterület felé előre húzták, ezzel mintegy „kiszabadítva” a kollégium hátsó (nyugati) szárnyát.

A pályaművek egy része a lebontott konyha-étterem területét egyáltalán nem építette be, az új épületet a meglévő (a Bagolyvár és a Fráter György u. között húzódó) parkoló helyére telepítette úgy, hogy a parkolóhelyeket az épület alatt létesített teremgarázsban pótolta vissza. Ezzel a megoldással a Bírálóbizottság nem értett egyet, mivel a teremgarázs létesítése és üzemeltetése jelentős (többlet)költséget eredményez, továbbá mert az új épület a Kalapács utcai nézetben periférikus pozícióba kerülne.

Az Egyetem oktatási épületeihez való közelsége és a kollégium földszintjéhez történő kapcsolódás egyes részleteinek igényes megoldása ellenére nem bizonyult meggyőzőnek az a javaslat sem, mely az új, földszintes épületet a kollégium keleti szárnya előtti előkertbe telepítette, mert ezzel a megoldással jelentősen csökkenne a meglévő zöldterület, és a létesítmény lényegében egyáltalán nem jelenne meg az utcaképben, ami kifejezetten ellentétes a kiírásban megfogalmazott céllal.

Jóllehet a kiírás nyíltan nem tartalmazott előírást arra vonatkozóan, hogy az új épületnek a kollégiumhoz közvetlen, zárt formában kell kapcsolódni, a pályaművek döntő többsége a többszintes könyvtár és hallgatói központ épületét a kollégium legalább egyik (szinte kivétel nélkül a keleti) szárnyával a földszinten összekötötte, sőt a kapcsolatot a kollégiumi bejárattal egységes megjelenéssel is hangsúlyozta. A Bírálóbizottság ezeket a változatokat kedvezőbbnek ítélte, mint az új épületet teljesen önálló entitásként megoldó javaslatokat.

A pályaművek többsége a Bagolyvár utcai, ápolt előkertet változatlan formában megtartotta, illetve csak a bejáratok környezetében avatkozott be kisebb mértékben. A tervek egy része az előkertben újabb parkolót helyezett el, amivel a Bírálóbizottság nem értett egyet, mint ahogy hibásnak ítélte azt a javaslatot is, mely az előkert egy részét időbeni korlátozás nélkül közhasználatra javasolta átadni. Bár kétségtelen, hogy a kollégium földszintjének részleges (sportcélú) funkcióváltása csak igen korlátozott használatra alkalmas, az előkertbe tervezett sportudvar idegen lenne a létesítmény karakterétől, és a környező lakóterületeket is zavarná, ráadásul jelentős zöldterületi veszteséget is eredményezne.

A tervek jelentős többsége a meglévő közúti kapcsolatot megfelelőnek ítélte és újabb gépkocsi-bejáratot nem javasolt, sőt a kialakult állapot szerint megtartotta a kollégiumi főbejárat előtti vegyes használatú közlekedő területet is. A Bírálóbizottság ezzel a megoldással egyetértett, és vitatta azokat a javaslatokat, melyek – bizonyos szempontból érthető módon – az előkertből teljesen száműzték a gépkocsikat, hiszen például a mozgássérültek vagy az épület üzemeltetésével és bizonyos rendezvényekkel összefüggő forgalom számára néhány parkolóhely fenntartása indokolt lehet. Az új épület gyalogos megközelítésére a pályaművek változatos megoldásokat adtak.

A Bírálóbizottság azokat a terveket tartotta kedvezőbbnek, melyek a kollégium és a hallgatói központ számára egyértelműen azonosítható (észlelhető) bejáratot biztosítottak függetlenül attól, hogy a két épület között létesül-e közvetlen, belső kapcsolat. Noha a kiírás szerint – a könyvtárhoz hasonlóan – az étterem esetében is számolni kell „külső” forgalommal, és ennek megfelelően az étterem önálló (elkülönített) megközelítését is biztosítani kellett, a pályaművek jelentős része ennek a követelménynek nem felelt meg, vagyis az éttermet menzaként értelmezte és helyezte el az új épületben.

Az új épület domináns rendeltetését illetően a kiírás tudatosan nem foglalt állást, vagyis a pályázóknak kellett eldönteni, hogy a létesítményt elsődlegesen egy – változatos közösségi terekkel kiegészített – könyvtárként, avagy egy könyvtári funkciókat is magába foglaló közösségi köz-pontként értelmezik és oldják meg. Mivel a korszerű könyvtárakban már napjainkban is jelentősen feloldódtak a hagyományosan kötött rendeltetések, továbbá mert a tanulás, a tudás át-adása és megszerzése során egyre nagyobb szerepet kap a korszerű (digitális) technika alkalmazása és a kommunikáció, a Bírálóbizottság azokat a pályaműveket ítélte kedvezőbbnek, melyek ugyan megfelelnek a ma ismert könyvtárak alapvető funkcionális elvárásainak is, de a hallgatói központ primátusa mellett foglaltak állást.

A kiírás külön is említést tesz a lapostetős épület-együttes különböző tetőfelületein kialakítandó zöldtetőkről, illetve teraszokról, melyek majdnem minden tervben szerepelnek. A pályaművek többsége a csak pinceszinten beépített területek földszintjén, valamint a földszintes szárnyak tetőfelületén intenzív, zöldfelületi elemekkel kiegészített, igényes tetőteraszt javasolt. A kollégium és a hallgatói központ összeköttetését biztosító földszintes szárny egyes helyiségeinek megvilágítására a tervek egy része felülvilágítókat helyezett el, míg más tervek a könyvtár épületének belső terei megvilágítása érdekében alkalmaznak kisebb-nagyobb felülvilágító felületeket.

A Bírálóbizottság ugyan nem vetette el a felülvilágítók létesítését, de a szélsőséges megoldásokkal ebben az esetben sem értett egyet. A könyvtár többszintes épületének tetején a tervek többsége zöldfelületi elemekkel gazdagított pihenő-, illetve olvasó-teraszt létesített, míg mások ugyanitt egységes extenzív zöldtetőt javasoltak.

I. díjazott

A pályamű helyesen ismerte fel, hogy a könyvtári funkciókat is befogadó új létesítmény – periférikus pozíciója ellenére – abban az esetben válhat a kampusz egészét kiszolgáló valóságos hallgatói központtá, ha azt funkcionálisan és külső megjelenésében is összefogja, „összeszövi” a meglévő kollégiumi szárnnyal, valamint – a kiírásban megfogalmazott feladatot kiterjesztően értelmezve – az egyetem oktatási épületeivel, és mindezekre átgondolt, komplex megoldást ad.

A hallgatói központot a kollégiumtól nyugati irányban kissé elhúzva, egy alápincézett, F+2 szintes épületbe telepíti úgy, hogy kollégium és az annak traktusszélességével megegyező összekötő szárny előtt végigfutó fedett átjáróval („tornáccal”) és a Kollégium végében egy új lépcsőház közbeiktatásával, valamint a kényszerűen létrehozott belső fedett átjárók elbontásával a teljes egyetemi épületegyüttest horizontálisan és vertikálisan is összeköti. Ezt a megoldást a Bírálóbizottság példa értékűnek tekintette és megvalósításra javasolja.

A könyvtár önálló bejárattal rendelkezik, de a kollégium földszintjének részleges „kipucolásával” létrehozott, változatos használatra alkalmas előcsarnok (közösségi tér) felől is megközelíthető. A közlekedőkön keresztül a diákok és a tanárok az Egyetem bármelyik épületét fedett módon elérhetik, az ellenőrzött mozgást a terv egyértelmű helyeken biztosítja. A kollégiumi szárny ÉK-i oldalán a két épület közötti – az eredeti beépítés szerinti – légtérarány kissé szűk marad, ám az étteremhez kapcsolódó, zöldfelülettel szegélyezett terasz, kedvező közösségi használatot tesz lehetővé. A kollégiumi szárny földszintjének színvonalas kialakítása biztosítja a könyvtár aulájának elegáns felvezetését, ahonnan közvetlenül elérhető az étterem és a multifunkciós konferencia-terem. Ez utóbbi lépcsős kialakítása ugyanakkor korlátozza a lehetséges használat körét, a sík járófelület kedvezőbb lett volna.

A pályamű a hallgatói központ épület külső-belső struktúráját egyszerű („álló könyv – fekvő lemez”) képletből vezeti le, amit azonban a végső megoldáson nem visz végig következetesen, az emeleti szinteket keretező pillérosztás fegyelmezett rendje a sarokpontokon és a homlokzattal érintkező helyiségek válaszfalainak egyes csatlakozásainál megbicsaklik. Az épület alapvetően illeszkedik a lapostetős környezetbe, de a ferde zárófödém és ebből adódóan a kis hajlású tetőfelület végül a környezetétől idegen formai megoldást eredményez, ami egyben kizárja egy igényesen használható, zöldfelületi elemekkel gazdagított tetőterasz létesítésének kínálkozó lehetőségét is.

Az épület térszervezési és közlekedési rendszere átgondolt, a terv gondolatkifejtő ábrái tartalmasak, a megértést segítik. Belső tereiben a hangzónák a különböző használati szintek szerint különülnek el, alul a nagy forgalmú tereket találjuk, első emeleten a kisebb közösségi használatú helyiségeket, míg legfelül a személyes tereket. Vizesblokkjai jól méretezettek, közlekedői tágasak, lépcsője, liftje és galériái súlyponti helyeken vannak, ám a középre került vizesblokk és felülvilágított közlekedő-galériapár nagy mérete miatt a homlokzati felületre tolt könyvespolcok viszonylag kevés folyóméter könyv elhelyezését teszik lehetővé és a flexibilitás is korlátozott. A csendes zónák a galériák miatt csak részben szeparáltak.

Az új épület neutrális eszközökkel megoldott elegáns tömege és a homlokzat nyitott struktúrája, arányrendszere az adott környezetben kifejezetten kedvezően jelenik meg. Anyaghasználata egyszerű, jól karbantartható, épületszerkezeti megoldásai fenntarthatók. A pályamű a zöldfelület kialakításakor érzékenyen bánik a meglévő faállománnyal, a kertet az utca felé sövénykerítést alkalmazva megnyitja, ezzel a teljes kert egy közösségi térré válik. Összességében a pályamű semleges, önmagában azonos hangsúlyú, a meglévő épületekkel egyenrangú karaktert képvisel a városképet meghatározó egyetemi tömbben, belső tereiben a tervezési programban leírt igényekre részletesen válaszol.

A Bírálóbizottság a pályaművet a tervezési feladat komplex értelmezését, átgondolt térszervezési megoldásit, valamint a tervezési koncepció konzekvens érvényesítését elismerve I. díjban és 3.000.000.-Ft-os díjazásban részesítette.

II. díjazott

A pályamű a kampusz egészének meglévő beépítését elemezve hozott döntést az új épület elhelyezéséről, és azt – a lebontott konyha-étterem területét beépítetlenül hagyva – a telek ÉNy-i oldalán, a beépítést mintegy „kifeszítve” telepíti. A kollégium homlokzatához illesztett, terepszint-re ültetett lepényépület a megérkezés összevont helyszíne, ahonnan közvetlenül elérhető a kollégium, az étterem és a hallgatói központ, melynek differenciált tereit a terv egy – a lepényépületre ültetett – ötemeletes, az utcával párhuzamos, pengeszerű épületbe integrálja.

Ez a megoldás nem csak fellazítja a kialakult, meglehetősen zsúfolt beépítést és levegőhöz juttatja a kollégium mindkét szárnyát, hanem az elbontott földszintes épület helyén kedvező arányú, védett belső keret is létrehoz, ekként funkcionálisan is szépen tagolja a tömb zöldterületeit. A Bírálóbizottság a javasolt telepítéssel összességében egyetértett, bár kedvezőtlennek ítélte az akadálymentesítésre adott megoldást.

A földszint alaprajzi elrendezése nagyvonalú, áttekinthető, a kollégium vezérszintjének átalakítására adott megoldás logikus. A porta áthelyezésével az ellenőrzési pont is megfelelő helyre került, és a Zsolnay terem kert felé történő homlokzati megnyitása a kellemes látvány mellett a lounge bevilágítását is megoldja. Az új szárny földszintjére helyezett – a belső kertre néző terasszal kiegészített – étterem és a konyha, valamint a kávézó kapcsolata korrekt, a pinceszinten kialakított vizes-blokk és ruhatár megfelelően tudja kiszolgálni a földszinti publikus tereket. Az előcsarnokból nyíló, nagy forgalmú közlekedő ugyanakkor kevéssé alkalmas a gyereksarok elhelyezésére, helyette kedvezőbb lett volna egy tájékoztató-ellenőrző „sziget” ide telepítése.

A kissé excentrikus elhelyezésű lépcső és a fölötte az épület teljes magasságát látványában is összefogó légtér a hosszúkás alaprajzot kedvezően osztja meg, így az emeleti szintek alkalmasak a változatos közösségi terek, valamint a szeparált, csendes funkciók megfelelő elrendezésére. A könyvtár alaprajzai meggyőzően igazolják, hogy a különböző rendeltetésű terek és helyiségek logikus elrendezése megoldható. A legfelső szinten kialakított tetőkert a körbefutó szintmagas falak között – akár egy kolostor intim kerengőjén – kiváló alkalmat nyújthat az elvonulásra, viszont ezzel a megoldással elvész az ebben a magasságban feltáruló, kivételesen szép panoráma élménye.

Az új épület tömege feszes vonalakkal elhúzottan, léptékhelyesen illeszkedik a meglévő épületek közé. A pályamű a feladatot nem alacsony épülettel oldja meg, hanem a kollégium magasságával elvágólag, keskeny, határozott tömeget alkot. A terv a toronyjellegű szárny valamennyi emeleti szintjének magasságát tudatosan a meglévő kollégium méreteihez igazítja, ám a jellemzően cellaszerű terekből építkező szállásépület kis belmagassága a közösségi használatra szánt nagyobb terek (például a konferenciaterem és a könyvtártér) esetében kifejezetten kedvezőtlen. A tervezett épületet kemény, karakteres megfogalmazás jellemzi, melybe nem fér bele semmilyen kiugrás és rátét, ekként egyedül a rövid homlokzatok teljes üvegfelületi megnyitása, a nemes anyaghasználat és annak felületi megjelenése oldja annak szigorúságát.

Az így kialakult egyedi kép, tömegével és megjelenésével együtt új, hangsúlyos elemként jelenik meg. A pályamű szigorú, ugyanakkor anyaghasználatából adódóan mégis puhított, szép karaktert képvisel. A meglévő épületek szomszédságában is határozott, önálló képet mutat, mely illeszkedik a meglévő épületegyüttes hangsúlyos karakteréhez.

A Bírálóbizottság a pályaművet a tervezési feladat komplex értelmezését, átgondolt térszervezési megoldásait, valamint a tervezési koncepció magas színvonalú építészeti megjelenítését elismerve II. díjban és 2.500.000.- Ft-os díjazásban részesítette.

III. díjazott

A sarokra komponált háromemeletes, új nyelvet beszélő tömeg földszinti padlóvonalát a kollégiummal azonos szintre emeli, és a szintkülönbséget tereprendezéssel hidalja át úgy, hogy a két épület független bejárata között igényes, a gyalogos felületek által határolt kertet létesít. Az összekötő szárny a földszinten szellemes megoldással funkcionálisan is kapcsolódik a kollégiumhoz, mivel annak meglévő előterét részben a konyhához kapcsolja, és innen biztosított a kollégium előcsarnokába tervezett büfé feltöltése is.

A javasolt megoldás azonban az épületek logikus „össze-szövése” ellenére – a belmagasság-különbségből fakadóan – a téralakítás bizonytalanságát eredményezi és szerkezeti problémákat is felvet. A telepítés során egy jó arányú kubus jön létre, de a kollégiumi szárny ÉNy-i oldalán a két épület közötti légtérarány az eredeti beépítés szerint szűk marad, és a konyha gazdasági bejárata a kollégiumi ablakok alatt sem szerencsés. A kert rendezése során a Buzogány u. felé – épp a már szépen parkosított rész helyére – egy új (VIP) parkolót és új gépkocsi bejáratot tervez.

A kollégium földszintjének átalakítására adott javaslat meggyőző, az előcsarnok és a hallgatói központ közötti kapcsolatot biztosító (inkább csak kényelmes közlekedőként funkcionáló) agora megfelelően vezet át az új épület tágas aulájába. Az étterem kissé eldugott elhelyezése a független üzemeltetést (a „külső” használatot) nem segíti, és pozíciójából fakadóan kizárja a kertkapcsolatot, illetve a fogyasztóterasz létesítését. A „hallgatói központ”jelleget erősítő, az alagsorba tervezett – a „buli-zóna” mellett számos praktikus megoldást integráló, és a könyvtártól függetlenül, szinte a kollégium kapcsolt részeként használható – a(l)góra ötletes elképzelés, mellyel a Bírálóbizottság egyetért és megvalósítását javasolja.

Az emeleti szintek alaprajzi elrendezése kissé sematikus, a parkoló felőli oldal egységesen zárt helyiségsora és a – részben a kollégium bütüfalára néző –, három oldalról teljes mértékben transzparens egybefüggő tér kontrasztja idegen a középület-karaktertől. A vizuálisan egybefüggő emeleti terek javasolt – hangzóna szerinti – elválasztása megfelelő, de az amorf átrium körüli, több szinten összekapcsolt olvasótér a szeparált, (kis)csoportos használatra kevésbé alkalmas. A könyvtári szintek vizesblokkjai jól méretezettek, közlekedői tágasak, lépcsőházai és liftjei súlyponti helyeken vannak. A csendes zónák kellően szeparáltak, belsőépítészeti berendezésük szigorúbb szerkesztést követ, maximálva ezzel a polc-folyómétereket.

A pályamű a jellemzően zárt-perforált, valamint a transzparens módon felnyitott homlokzatok kontrasztját a szoborszerűen megformált új épület valamennyi homlokzatán egységesen alkalmazott másodlagos (árnyékoló) szerkezettel javasolja feloldani. A mozgatható árnyékoló lamellák azonban – túl azon, hogy üzemeltetésük, karbantartásuk nehézkes és költséges – a zártabb felületeken lényegében feleslegesek, a szinte teljesen megnyitott, üvegezett felületeken pedig kizárják a kültérrel való használati kommunikáció lehetőségét (így például az összekötő szárny intenzív zöldtetőjére a könyvtár I. emeleti tereiből nem lehet kijutni). Összességében a terv átgondolt belső logikája a tervezési programra fogékonyan reflektál, de a színvonalas funkcionális tartalommal azonos értékű építészeti megoldásokkal több tekintetben is adós maradt.

A Bírálóbizottság a pályaművet átgondolt térszervezési megoldásait, valamint hallgatói központ közösségi tereinek ötletes és igényes megformálását elismerve III. díjban és 1.500.000.- Ft-os díjazásban részesítette.

Az összképhez hozzátartozik,

hogy a három díjazott mellett még három pályamű részesült 1-1 millió forintos díjazásban. De, a bírálóbizottság szerint, összességében a legjobb javaslatot és a legtöbb hasznosítható megoldást az I. díjra javasolt terv tartalmazta, ezért a bírálóbizottság azt javasolta a kiírónak, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 98. § (5) bekezdés szerinti eljárás alapján kezdeményezzen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást vele a tervezési szerződés megkötésére.

A bírálóbizottság szerint az I. díjra javasolt terv hibájaként kifogásolt épület ferde teteje, amely nem illeszkedik kellően a városképbe és a tető sem használható fel egyéb funkciókra, könnyen javítható. Helyette célszerű lenne egy vízszintes, intenzív zöldtető létrehozása, ami számos egyéb használatot is lehetővé tesz. Megvizsgálandó az épület alatti könyvraktárak mellett egy hallgatói pinceklub létrehozása, ami más tervekben egyébként jó ötletként szerepelt. A terv véglegesítésének idejére készíttetni kellene egy komplex táj- és kertépítészeti dokumentációt, kerítéstervet és külső-belső fásítási tervet az ingatlan teljes területére.

A beruházás előkészítésének következő lépése a tervezési és engedélyezési szakasz, amelyben az Egyetem az első díjas, kiválasztott pályamű alkotóival kíván szerződést kötni a továbbtervezésre, hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás keretében.