Pompejinél kétszer nagyobb város állt az ókori Róma tengerpartján
Rendkívüli régészeti felfedezés helyszíne lett Ostia Antica egykori ókori városa, amelyről kiderült, hogy az eddig ismert területénél legalább kétszer nagyobb volt. A Krisztus előtti IV. században katonai őrhelyként alapított, majd a császárkorban Róma kereskedelmi kikötőjévé fejlődő Ostia Antica egykori lakott területéből eddig mintegy 55 ezer négyzetméternyi volt ismert. Az ókori város azonban ennél legalább 77 ezer …
A növényevő állatok ősét fedezték fel kanadai tudósok
A 300 millió éves lelet arról adhat fontos információkat, hogyan jelent meg ez a táplálkozási mód, amely a mai földi élővilág evolúciójában meghatározó volt. A 20 centiméternél kisebb állat, az Eocasea martini „a húsevők és a növényevő állatok közötti első ismert láncszem” – idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Reiszt, a Torontói Egyetem professzorát, a …
Asztrik érsek maradványait azonosították
Szent Istvánnak a pápától koronát hozó Asztrik kalocsai érsek maradványainak beazonosítása felbecsülhetetlen értékű felfedezés – mondta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Üzenetként is felfogható, hogy húsvét előtt pár nappal a tudomány megerősítette azt a sejtésünket, hogy az 1911-ben megtalált márvány koporsóban Asztrik első kalocsai érsek földi maradványai vannak – mondta Bábel Balázs kalocsai érsek, aki beiktatásakor …
A húsvéti nyúl eredete
A feltámadás ünnepének egyik jelképe a nyúl, a húsvéti nyuszi. Ez a kedves, félénk, csinos bundát viselő kisállat már az ókorban is a termékenység szimbóluma volt. Hiszen sok utódot hozott világra, sőt a tavasz, a megújulás megérkezését is neki tulajdonították. A nyúl éjszakai állat (legaktívabb időszaka állítólag a szürkület és a hajnal, ivóvíz-fogyasztásuk 60 százaléka …
Húsvét – Miért éppen tojás?
A húsvéti ünnepekre készülődve előkerülnek a színes tojások, barkák. De hogyan is került a tojás a húsvéti jelképek közé? Az ókori Egyiptomban úgy képzelték el a világ keletkezését, hogy egy hatalmas tojásból alakultak ki a világegyetem részei: a sárga fényű Nap (azaz Ré isten) a tojás sárgájából, annak energiájából pedig az égitestek. Természetesen a föld …
Öt új helyszínnel bővül a történelmi emlékhelyek köre
Öt új helyszínnel bővül a magyarországi történelmi emlékhelyek köre: a kormány döntése értelmében a budapesti Eötvös József Collegium, a mezőtúri református kollégium és könyvtár, a szatmárcsekei Kölcsey-kúria egykori helye, a Ludovika Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia is történelmi emlékhellyé válik, melyek száma így összesen 47-re emelkedik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kultúráért felelős …
Pestistemetőt találtak a londoni városi vasút építői
DNS-vizsgálatok erősítették meg, hogy a XIV. századi nagy pestisjárvány áldozatainak egyik régóta keresett londoni temetőjére bukkantak tavaly a brit főváros legnagyobb vasúti beruházásának építői. A járvány – amelyet az általánosan elfogadott, bár egyes szakértők által vitatott tudományos nézet szerint a Yersinia pestis baktérium Ázsiából szétterjedt egyik törzse okozott – 1347-ben zúdult rá a teljesen felkészületlen, háborúktól …
Augustus császár halálának 2000. évfordulója
Nagyszabású eseménysorozattal emlékezik meg Róma a 14-ben elhunyt Gaius Iulius Caesar Octavianus Augustus (Kr. e. 63- Kr. u. 14) császárról. Restaurálják a mauzóleumát, és feléled Augustus császár egykori fóruma is. Rómában idén februárban ért véget az olasz köztársasági elnöki palota kiállítótermeiben rendezett Augustus-kiállítás, amelyre összesen 160 ezren voltak kíváncsiak. Április 21-től, Róma alapításának 2767. évfordulójától, október …
Petra csillagászati naptár is volt
Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak – derítették ki spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során. „Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is van” – …
Kilencezer éves kőálarcok kiállítása Jeruzsálemben
A világ legrégebbi ismert, kilencezer éves kőálarcaiból rendeztek kiállítást a jeruzsálemi Izrael Múzeumban. A Szemtől szemben: a világ legrégebbi álarcai című tárlaton tizenkét izraeli eredetű, a világ különböző pontjairól összegyűjtött ősi kőmaszk látható. Noha a kőálarcok regényes utakon szétszóródtak különféle magángyűjteményekbe szerte a nagyvilágban, a tudományos vizsgálatok szerint mindegyik Jeruzsálem közvetlen közelében, a júdeai hegyek és …
