
Meghalt Alekszej Leonov szovjet űrhajós
85 éves korában Moszkvában elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, az orosz légierő nyugalmazott marsallja. Gagarin után ő volt a leghíresebb szovjet űrhajós. Leonov (1934. május 30-án született nyolcadik gyerekként) hajtotta végre 1965. március 18-án a Voszhod–2 űrhajóból az űrbe kilépve az első űrsétát, amely azt jelentette, hogy az első volt a világon, aki elhagyta az űrhajót 12 …

A Jupiter különös magja
Évmilliárdokkal ezelőtti gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának. Az amerikai űrkutatási hivatal (National Aeronautics and Space Administration – NASA) Juno-missziójának adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem csillagászai tanulmányozták. A Jupiter a Naprendszer első évmilliói idején, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval, ez magyarázhatja azokat …

Spock bolygója, a Vulkán
Gene Roddenberry, a Star Trek alkotója sok tekintetben látnok volt, most úgy tűnik, pontosan megjósolta Spock bolygójának, a Vulkánnak a helyét. A csillagászat egyik legfiatalabb altudománya az exobolygó-kutatás. Az 1990-es évek óta ez egy új, izgalmas szakterület, ami rohamosan fejlődik és más csillagok körüli bolygók vizsgálatával foglalkozik. Segítségével lehetővé válik, hogy a tőlünk több tíz vagy száz fényévnyire lévő csillagok …

Összeütközhet a Tejútrendszer a Nagy Magellán-felhővel
A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredménye azt mutatja, hogy katasztrofális galaktikus ütközés során kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet. A tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy a kezdeti ütközés meglódíthatja …

Számos kisbolygón észlelték víz nyomát
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víz Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredetének megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A Föld a …

Magyar űrkutatás?
Kedélyborzolólag hatott a hónap eleji bejelentés, amely szerint Magyarországnak önálló űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lesz. A bejelentés nyomán beindult az internetes ,,mémgyár”, ami nem csoda, hiszen a gondolatot amúgy is alaposan kifigurázták a Munkaügyek című, hazai gyártású tévés komédiában. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a magyarok elfelejtették már Farkas Bertalant, vagy az utóbbi évek …

Képalkotó polarimetria
Számos példa igazolja, hogy a csillagászati információk megszerzésében mennyire hasznos módszer a képalkotó polarimetria. A polárszűrőkkel fölszerelt távcsövekkel vizsgálható például a Föld légköre, a napkorona, a Naprendszer bolygóinak és holdjainak felszíne, a távoli csillagok, galaxisok és ködök. A csillagászokhoz az égi információ nagy része a fényen keresztül érkezik. E fény jöhet közvetlenül a Napból. A …

ELTE-s kutatók igazolták a Kordylewski-porhold létezését
ELTE-s kutatók csillagászati polarimetriával igazolták a régóta vitatott Kordylewski-porhold létezését. Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel ELTE-s kutatók (Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor) most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által …

A sötét foton és egy lehetséges ötödik kölcsönhatás hordozói
Olasz fizikusok egy új kísérletbe fognak, melynek célja olyan feltételezett részecskék felkutatása, mint a sötét foton és egy lehetséges ötödik kölcsönhatás hordozói. A PADME (Positron Annihilation into Dark Matter Experiment – pozitron annihilációja a sötét anyagba) kísérlet, amelynek helyszíne a Nemzeti Atommagfizikai Intézet (INFN) laboratóriuma a Rómán kívül eső Frascatiban, egy vékony gyémánt céltárgyat fog …

Mit rejtenek az ősi galaxisok magjai?
A „vörös rögöknek” nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Werner Norbert, az MTA-ELTE „Lendület” Forró Univerzum Kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak …