Jó szerencsét, az űrbányászat küszöbén!
Már a kezdet kezdetén sejthető volt, hogy az űrkutatás a jövőben jócskán meg fog majd térülni. Pláne azoknak, akik nem maradnak le a versenyben. Mert bár az űr végtelen, a kibányászható ércek száma szintúgy. A megtérülési ráta pedig igencsak szelektált. A Föld népei hosszú évszázadok alatt tökéletesítették a bányászatot és hoztak létra újabbnál újabb eljárásokat, …
A Hubble új adatai arra utalnak, hogy nem teljes a sötétanyag jelenlegi elmélete
A NASA/ESA Hubble űrteleszkópja és az Európai Déli Obszervatórium VLT (Very Large Telescope) Chilében található teleszkópja találtak valamit, ami arra enged következtetni, hogy a jelenlegi sötétanyag-elmélet még nem teljes. Ez a hiányzó összetevő talán megmagyarázhatja, hogy a tudósok miért fedeztek fel egy váratlan ellentmondást a sötétanyag klaszterekben való eloszlásában a Hubble megfigyelések során és az …
Kék Hold – Októberben kétszer is telihold lesz
Ritka, hogy két telihold legyen egy hónap alatt. Ennek alkalmából a második teliholdat kék holdnak nevezik, De aki azt várja, hogy valóban kék lesz az csalódni fog, mert valójában nem tűnik kéknek, hiszen az esemény nem egy szemmel látható jelenség. (A Hold csak akkor látszik kéknek, ha a Föld légkörében hatalmas mennyiségű részecske van, például …
Először figyelték meg egy gázóriás magját
Egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok. Feltételezéseik szerint a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet, ebben az esetben először nyújthat betekintést ezeknek az órásoknak a belsejébe. A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlatos gázbolygóknál a hidrogén és héliumgáz vastag burka alatt szilárd mag bújik meg. Eddig azonban semmilyen ismeretekkel nem rendelkezett …
NEOWISE üstökös szabad szemmel?
A csillagászok körében hónapok óta várt C/2020 F3 NEOWISE üstökös július harmadikán elérte a napközelséget. A C/2020 F3 üstököst március 27-én fedezték fel a Föld felszínétől körülbelül 326 mérföldnyire, azaz 524,65 kilométerre. A NEOWISE üstökös az őt felfedező műholdról kapta a nevét. Arról az űrteleszkópról, amit a NASA indított 2009-ben. (Ez egy Föld-közeli objektumok széles …
Bizonyíték különböző bolygókezdemények létére a Mars képződésének korai fázisában
A marsi víz kutatásáról elsőre mindenkinek egy jövőbeli, ember által lakható bázis lehetséges megvalósítása jut eszébe. Pedig a víz – egyszerű összetétele (H2O) ellenére – legalább olyan fontos és érdekes a kozmokémikusok számára a Mars kialakulásának, belső szerkezetének és történetének megértésében, mint az űrutazásról ábrándozóknak. A Nature Geoscience folyóiratban nemrég megjelent cikk az Atommagkutató Intézet …
Az űridőjárást vizsgálják az ELTE kutatói
Többek között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET). Ebben a projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd. Az ELTE Természettudományi Karának Csillagászati …
A Hold szénionokat bocsát ki a teljes felszínén
A Hold szénkibocsátására utaló bizonyítékok kétségbe vonják az égitest születésének teóriáját. A Jokota Soicsiro, az Oszakai Egyetem kutatója és munkatársai a Kaguja holdszonda adatait dolgozták fel és bemutatták az azokból levont következtetéseket. A tudósok felfedezték, hogy a Hold szénionokat bocsát ki teljes felszínén. Az elmúlt években elfogadottá vált az az elmélet, amely szerint a Hold …
4 milliárd éves nitrogéntartalmú szerves molekulák a Marson
A marsi meteoritokban 4 milliárd éves nitrogéntartalmú szerves molekulákat fedeztek fel. A Marsot feltáró és a marsi meteoritmintákat elemző tudósok az élet szempontjából elengedhetetlen szerves vegyületeket (nitrogént hordozó szerves anyagokat) találtak egy 4 milliárd éves marsi meteoritban. Egy új, nagy térbeli felbontású in situ N-kémiai specifikációs módszerrel olyan szerves anyagokat találtak, amelyeket akár helyben szintetizáltak, …
Napot vizsgáló Solar Orbiter magyar közreműködéssel
A Napot eddig még nem soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projektben Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora is részt vett. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát. A tudósok először 1999-ben vetették …
