Covid-19 vakcinák – Új fejlemények Magyarországon


Covid-19 vakcinák – Új fejlemények Magyarországon
Olvasási idő: 4 perc

Hosszabbították a dózisok beadása közötti időintervallumot

Egyre több országban hosszabbítják meg egyes Covid-19 vakcinák esetében a dózisok beadása közötti időintervallumot. A második dózis későbbi beadásának hivatalos oka, hogy minél több ember számára szeretnék biztosítani az első adagot, amellyel felgyorsítanák a kezdeti védettség kialakulásának folyamatait. Éppen ezért a Pfizer/BioNTech dózisok beadása közötti időt 21 napról 35 napra hosszabbították.

A Telex információi szerint a Pfizer nem örül a dózisok között eltelt idő meghosszabbításának, mert klinikai vizsgálatok alapján az eredetileg előírt 21 napos különbségről vannak biztos adataik. Vizsgálatok eredményei alapján az első adagot követően 12 nappal már megkezdődik a védelem, de nem tudják adatokkal bizonyítani, hogy ez a kezdeti védelem kitart-e 21 nap után is.

Az AstraZeneca/Oxford vakcinánál a második dózis beadásának idejét az első dózishoz viszonyítva 4 hétről 12 hétre hosszabbították. Ebben az esetben maga a gyártó, az AstraZeneca, vizsgálatainak eredménye alapján javasolta, hogy növeljék az adagok beadása közötti időt, mert ezáltal az oltás hatásossága is növelhető.

Aggodalmak az AstraZeneca/Oxford vakcinával kapcsolatban

Az AstraZencea/Oxfrod vakcinákkal való oltást több országban (Ausztrália, Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia) leállították, mert felmerült, hogy egyes esetekben mellékhatásként vérrög képződhet. A hivatalos tájékoztatás szerint 17 millió beoltott személyből 15 esetben jelentettek mélyvénás trombózisos esetet, 22 esetben pedig tüdőembóliás esetet, de csak két vérrögképződéses állapot kapcsolatát nem sikerült kizárni a vakcinával kapcsolatban.

Az Európai Gyógyszerügynökség szerint nem találtak arra utaló jelet, hogy az AstraZeneca vakcina vérrögképződést okozna, így a vakcina szerintük továbbra is beadható. Ez az arány 0,00021 százaléknak felel meg, amely alapján – Kemenesi Gábor virológus szerint – az AstraZeneca vakcina előnyei még így is magasan az esetleges hátrányok felett vannak.

Piemontban is felfüggesztették az AstraZeneca vakcina használatát, mert egy beoltott féri az oltás másnapján meghalt. A WHO szerint egyetlen esetről sem tudni, ahol az oltóanyagnak köze volt egy halálesethez.

Eközben új Covid-19 vakcinák születnek Oroszországban

Oroszország két új vakcinát fejlesztett ki. A második orosz vakcina az EpiVacCorona, egy peptidvakcina, ami a koronavírus fehérjéinek kis részét tartalmazza, amellyel a szervezet megtanulja azonosítani a vírust és semlegesíteni azt. Immunológia hatékonysága 100%, és egy évig nyújthat védelmet a kifejlesztő állítása szerint. A második orosz vakcina a vizsgálatok során nem eredményezett komoly mellékhatásokat. Az orosz EpiVacCorona gyártását februárban kezdték el.

A harmadik típusú orosz vakcina a Csumakov Immunbiológiai Központ által fejlesztett CoviVac, ami egy első generációs vakcina és a vírus elölt kórokozóit tartalmazza, akárcsak a kínai Sinopharm. A védőoltásból áprilisban félmillió, majd évi 10 millió adagot tervez a Csumakov Központ kibocsátani. A vakcinát két dózisban, 14 nap különbséggel kell majd beadni. Hivatalos bejegyzése áprilisban várható.

Új nyugati vakcina

Az USA-ban új vakcinát engedélyeztek, így bővült a nyugati Covid-19 vakcinák listája is. Az eddig forgalomban lévő harmadik generációs (mRNS alapú) Pfizer/BioNTech és Moderna védőoltásokhoz csatlakozott az USA-ban a Janssen (a Johnson & Johnson leányvállalata) által fejlesztett koronavírus vakcina. Ez az oltóanyag szintén egy harmadik generációs vakcina, viszont a már az USA-ban engedélyezett Covid -19 vakcinák típusaitól (Pfizer, Moderna) eltérően ez egy vektorvakcina, akárcsak az AstraZeneca/Oxford vagy a Szputnyik V. A Janssen által kifejlesztett vakcina azért is más, mint a többi koronavírus vakcina, mert két dózis helyett elég egyetlen adagot beadni, amely két hét után már 67 százalékos hatékonyságú. Európában már folyik a Johnson & Johnson vakcina engedélyezésének folyamata.

Új angol-francia vakcina

A brit GlaxoSmithKline és a francia Sanofi gyógyszercég közösen fejlesztett ki egy új fehérjealapú koronavírus vakcinát. Az új oltóanyag rekombináns fehérjealapú technológia segítségével jött létre, amely a francia cég egyik influenza elleni oltóanyaga.

Februárban kezdték el a vakcina tesztelését, ahol a szervezet általi elviselhetőségre, valamint az immunválaszra fognak figyelni. 720 felnőtt jelentkezett a tesztelésre, akik 21 napos különbséggel fogják megkapni az angol-francia Covid-19 vakcina dózisait.

Injekció helyett tabletta?

Az Oravax izraeli gyógyszercég bejelentette, hogy új vakcina fejlesztésére készül tabletta formájában. Fejlesztése az első szakaszban tart, a klinikai vizsgálatok első fázisa a tervek szerint 2021 júniusában fog megkezdődni. Egyelőre nem tudni, sikeres lesz-e a kísérlet, de az injekció helyetti, szájon át bevehető vakcina-tabletták nagyban leegyszerűsítenék az oltási folyamatokat. Emellett más tudósok azt is vizsgálják, hogyan lehet tapasz formájában vakcinát előállítani. A Covid-19 vakcinák új típusai egyelőre tanulmányozási fázisban vannak, még nincsenek sem bejegyezve, sem pedig forgalomban.

Sprayk és tapaszok lesznek az új Covid-19 vakcinák?

Az orosz Covid-19 vakcinák közül Magyarországon a Szputnyik V védőoltás engedélyezett. Ez az oltóanyag egy harmadik generációs vakcina, úgynevezett vektorvakcina Az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség (FMBA) kifejlesztett egy új oltóanyag típust, amely spray és cseppek formájában kerül majd forgalomba. A MIR-19 elnevezésű készítmény szintén egy harmadik generációs vakcina, mint a Szputnyik V, azonban ez egy mRNS alapú oltóanyag. A MIR-19 készítmény első fázisának tesztelése még folyamatban van, a kifejlesztett vakcina tesztelése az FMBA vezetője reményei szerint júliusban kezdődik meg.

Oroszország mellett más is tervezi az új típusú vakcina fejlesztését. Sarah Gilbert professzor, az AstraZeneca/Oxford vakcina kifejlesztésén dolgozó tudós bejelentette, hogy cégük tervek szerint elkezdi az orrspray illetve a tabletta formájú Covid-19 vakcina fejlesztését, erre viszont az Oxford Egyetem egyelőre nem reagált.

Gyógyszer a koronavírus gyógyítására

A Covid-19 vírus tünetei hasonlóak, mint az influenza tünetei. A Moszkvatér tudósítása szerint Oroszországban kifejlesztettek egy olyan gyógyszert, amely enyhíti a koronavírus tüneteit, és segít a gyógyulási folyamatokat felgyorsítani. Az Avifavir nevű gyógyszer hatóanyaga a favipiravir, amely képes a koronavírusos betegek gyógyulását elősegíteni.

A koronavírusban szenvedő alanyoknál tesztelték a gyógyszer hatékonyságát, és 65 százalékuknál már 5 nap után negatív teszteredményt kaptak koronavírusra. A gyártók bíznak abban, hogy a gyógyszerkészítmény segítségével kevesebben kerülnek súlyos, életveszélyes állapotba. A gyógyszer nem nyújt védettséget, mint a Covid-19 vakcinák, nem előzi meg a vírus fertőzését, csak segít a gyógyulási folyamatban.

További információk a koronavírus-gyógyszerről:

A gyógyszert más országok is gyártják, Japánban a favipiravirt Avigan néven jegyezték be, ebből a gyógyszerből elsők között kapott Magyarország is. Alkalmazása viszont fiatal nőknél nem lehetséges, ugyanis a gyógyszer kockázata, hogy születési rendellenesség okozhat.

A járvány harmadik hullámának erőssége miatt az emberi erőforrások minisztere, Kásler Mikós úgy döntött, hogy a koronavírus elleni gyógyszert ezentúl háziorvosok is felírhatják, így már nem csak a kórházi kezelésben lévő betegek részesülhetnek a gyógyszer alkalmazásában. A gyógyszer recept ellenében ingyenesen kiváltható a gyógyszertárakban. Korábbi összefoglaló cikkünket ide kattintva lehet elolvasni.



Previous A NASA űrruhák titkai
Next Mennyire ismered a húsvét ünnepét?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük