A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) klimatológusainak kutatási eredménye alapján, már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatása, amely „A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése” projekt keretében történt, megdöbbentő eredménnyel zárult. A prognosztizált időjárási változások sokunk életére hatással lesznek a következő évtizedekben. A drasztikus időjárásváltozás hatására jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk, és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére. Ez viszont eddig még nem is nagy újdonság, hiszen globálisan is ezt vetítik előre más tudósok.

A kutatók egy már meglévő (EURO-CORDEX – Coordinated Downscaling Experiment – European Domain) modell eredményeit használták fel. A várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték, megalkotva a lehető legpontosabb jövőképet. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. Ezzel egyidőben látható az is, hogy az előrejelzések ijesztő módon egyre súlyosabbá válnak a pesszimista forgatókönyv esetén. Az SZTE tanulmány is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás enyhítését célzó és az alkalmazkodásra irányuló kezdeményezéseket előtérbe kell helyezni.

Az eredmények azt mutatják, hogy az évszázad második felére, hazánk területét az alábbiak szerint befolyásolja majd a drasztikus időjárásváltozás:

•  A trópusi éjszakák (a minimum hőmérséklet nagyobb, mint 20°C) száma a jelenleginek 3-4-szeresére emelkedhet.
•  A forró napok (a maximum hőmérséklet nagyobb, mint 30°C) száma megduplázódhat.
•  A fűtési energiaigény 20-40%-kal csökkenhet.
•  A hűtési energiaigény 60%-kal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön.
•  A heves csapadékos napok száma 20-40%-kal növekedhet.
•  Az összefüggő csapadékmentes (aszályos) időszakok hossza 20%-kal növekedhet.

Az eredmények felhívják a figyelmet a klímaváltozás problémájára, segíthetnek más éghajlatváltozási tanulmányokban, éghajlati stratégiákban és éghajlati alkalmazkodási tervek kidolgozásában is.

Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense szerint, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz kibocsátás. (Ahogy ebben a tudományos közösség döntő többsége is egyetért.) Minden olyan tevékenység, ami fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez a folyamathoz. Így a kommunális fűtés, elektromosáram-felhasználás, közlekedés, szállítmányozás, ipar, mezőgazdaság. A kibocsátás csökkentés, a nemzeti és Európai Uniós törekvések (2050-re nettó zéró kibocsátás), valamint a nemzetközi klímaegyezmények, mind azt a célt szolgálják, hogy a cikkben megjelenő, kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk.

A tudósok szerint is fontos egyéni szinten is cselekedni. Főként energiahatékonysági beruházásokkal (lakásszigetelés, energiatakarékos eszközök használata) és a klímatudatos gondolkodás elsajátításával (autó helyett kerékpár vagy közösségi közlekedés preferálása, télen a Dél-Afrikában termesztett helyett más inkább szezonális, friss gyümölcsöt vásároljunk) válhatunk hasznossá a drasztikus időjárásváltozás elleni harcban. A tudományos közösség már megfogalmazta a lépéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük. A társadalomra néhány évtized múlva súlyos kihívások várhatnak, ami az egyének gazdasági vagy kényelmi szempontú hozzáállásán is múlik.