Fizikusnapok 2019 – Értékteremtő tudomány programsorozat indul Debrecenben.

A Magyar Tudomány Ünnepe ‘Kutatóhelyek Tárt Kapukkal’ programja keretében induló ingyenesen látogatható események helyszíne az Atomki (Debrecen, Bem tér 18/c, bejárat: Poroszlay út felől).

November 18. hétfő 16:30 – Prof. Patkós András (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Az Eötvös-inga és az Ötödik Erő

Az alapvető kölcsönhatások közül a legrégebben felismert a gravitációs (nehézkedési) hatás. A XIX. században ehhez társult az elektromágneses kölcsönhatás, majd a XX. század modern magfizikai kutatásai elvezettek a gyenge és az erős kölcsönhatás létezésének felismeréséhez. A mai fizika kutatási irányzatai között az egyik legfontosabb a további alapvető kölcsönhatások létezésére mutató jelenségek keresése. Eötvös Lorándnak a gravitáció természetét hihetetlen pontossággal ellenőrző, ugyanakkor megdöbbentő egyszerűségű alkotása, az Eötvös-inga az ötödik elemi kölcsönhatás utáni vadászat mindmáig egyik legfontosabb eszköze.

November 19. kedd 16:30 – Prof. Szarka László (az Eötvös 100 Koordinációs Testület elnöke)
Mi van a Föld mélyén? – Eötvös Loránd kutatásai

Az Eötvös-ingaként ismert csavarási (torziós) mérleg a kísérleti fizikában laboratóriumi eszközként lett világhírű. Eötvösék gondoltak először arra, hogy az ingát különböző pontokban felállítva kimutatható a gravitáció helyről-helyre történő változása. Ebből pedig – a kőzettípusok sűrűségének ismeretében – fogalmat lehet alkotni a terület geológiai felépítéséről. Laboratóriumi eszközével az első terepi kísérletet a Ság-hegyen végezte (1891). Az első geofizikai térkép téli balatoni mérések alapján (1901, 1903) született meg. 1916-ban az Egbell (ma: Gbely, Szlovákia) melletti kőolajtelep fölött próbamérésekkel igazolták a módszer alkalmasságát. A világelső tesztet 1924-ben követte az első amerikai kísérlet (Spindletop, Texas). Így lett Eötvös Loránd a szénhidrogénkutató geofizika atyja.

November 20. szerda 16:30 – Prof. Gergely Árpád László (Szegedi Tudományegyetem)
Az Univerzum hírnökei, a gravitációs hullámok

Az amerikai LIGO detektorok 2015-ben először mértek közvetlenül gravitációs hullámot, melyet két összeolvadó fekete lyuk keltett egy távoli galaxisban. 2017-ben neutroncsillag-kettős által keltett gravitációs hullámot mutattak ki, melynek forrását elektromágneses észlelésekkel is sikerült elemezni. Kiderült, hogy az Univerzumban található arany nagy része így keletkezett és a gravitációs hullám fénysebességgel terjed. A LIGO és az olasz/francia VIRGO detektorok jelenleg hetente észlelnek gravitációs hullámot, a japán KAGRA detektor csatlakozásával további áttörés várható. Segítségükkel betekintést nyerünk az Univerzumban zajló kataklizmikus folyamatokba és tesztelhetjük a gravitációelméleteket. Az inflációs korszak megfigyelésén keresztül az Univerzum eredetéről is többet tudunk majd meg.

November 21. csütörtök 16:30 – Prof. Angeli István (Debreceni Egyetem)
A magyar uránvadász – Szalay Sándor kutatásai

„Nyíltan hangoztatott veszélyes politikai vád volt akkoriban, hogy a Szalay professzor késő éjszakákig kivilágított laboratóriumaiban titkos kutatás folyik, s az elért eredmények közvetlenül amerikai kémek útján jutnak el az akkor már ellenségesnek tekintett külföldi kutatók kezébe. A valóság az volt, hogy Szalay közvetlen munkatársainak kis csoportjával a hazai urán-előfordulások feltérképezését végezte, s hamarosan eljutott odáig, hogy egy akadémiai felolvasó ülésen kézről-kézre adva bemutatta azt az első uránpreparátumot, amelyet az éjszakákba nyúló munkával kivont hazai ércekből.” (Így volt? Nem így volt? – Emlékeink az 50 éves Atomki történetéből, idézet Koltay Ede tollából).