Idén februárban már harmadik alkalommal rendezték meg a Future Technologies Forum-ot, azaz a Jövő Technológiáinak Fórumát.

A moszkvai Kongresszusi Központban február 20-21-én rendezett Future Technologies Forum konferencián az oroszországi csúcstechnológiák és az innovatív tudományos fejlesztések voltak középpontban. A program egyik kiemelt eseménye a vitafórum volt. Ennek keretében vezető szakértők, tudósok, üzleti és kormányzati szervek képviselői beszéltek az innovatív tudományos fejlesztésekről és az ezeken alapuló termékmegoldásokról. A fórumot a Rosszkongressz Alapítvány működteti, a társszervezők pedig nagy orosz vállalatok.

Érdekesség, hogy az első fórumot a kvantumtechnológiáknak szentelték. Mert ez az egyik olyan területet, amely képes megváltoztatni egész iparágak fejlődésének megközelítését. A második fórum a neurobio-technológia területén az emberi élet minőségének és időtartamának javítását célzó fejlesztésekre fókuszált.

A harmadik, azaz az idei Future Technologies Forum lehetőséget adott az új anyagok technológiáinak közelebbi megismerésére.

19 országból megközelítőleg 1800 résztvevő több mint 30 beszélgetésen vett részt. Olyan vezető tudósok gyűltek össze, akik új anyagok kutatásában, szintézisében, tesztelésében és alkalmazásában vesznek részt. Abban a reményben dolgoznak, hogy munkájuk Oroszország jövőbeni technológiai struktúrájának alapját képezi majd. Minden 20 perces előadást egy 10 perces beszélgetés követett a panel résztvevői között, hogy közös nézőpontot alakítsanak ki az anyagtechnológiai kérdésekben.

Szó volt a csúcstechnológiás iparágak számára fejlesztett kompozit és hibrid anyagokról, a kvantumtechnológiákról vagy az orvostudományban alkalmazható új anyagokról. Sőt beszélgettek a sarkvidéki területek fejlesztésére szolgáló anyagokról, a digitális anyagtudományról, a mikroelektronikai és orvosbiológiai anyagokról, technológiákról, a zöld kémiáról, az energia jövőjének és az atomenergia új alapanyagairól is. De új határokat feszegetve szóba kerültek az extrém teljesítményű anyagok, a nagy teljesítményű polimerek, az additív technológiák, a meta- és a katalitikus anyagok is.

Magyarországon a nukleáris ipar területéről ismert az orosz Roszatom atomenergetikai konszern neve.

De azt talán kevesebben tudják, hogy a cég folyamatosan jelen van nem csak a nukleáris fejlesztések területén. Egy kis kitérővel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az atomenergia új innovációs reaktorai, az úszó atomerőművek és a kis teljesítményű szárazföldi atomerőművek nem jöhettek volna létre a reaktoranyag-tudomány gyors fejlődése, illetve az új anyagok területén végzett fejlesztések nélkül. Napjainkban Oroszország új technológiákat fejleszt és vezet be a nukleáris hulladékok feldolgozására, elhelyezésére. Továbbá támogatja a zárt üzemanyagciklusú technológiák fejlesztését, amelyek lehetővé teszik a kiégett fűtőelemek újrafelhasználását.

A cég bemutatta a nukleáris üzemanyagciklus zárását célzó Proriv – Áttörés elnevezésű Roszatom-projekt innovatív fejlesztéseit. Alekszandr Zserebcov, a nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó technológiák és anyagok fejlesztési osztályának vezetője pedig beszámolt a zárt nukleáris üzemanyagciklus (CNFC) megvalósítását biztosító új technológiák és anyagok fejlesztéséről. Ez azért fontos, mert ez egy kompakt, automata üzemmódban működő és a robotika vívmányait felhasználó, teljesen emberi kéz érintése nélküli létesítményt jelentene a kiégett nukleáris fűtőelemek feldolgozására. Mivel – tetszik vagy sem – világszínvonalukat tekintve a legjobbak között vannak, egyértelmű, hogy arra koncentrálnak, milyenek a kilátások új anyagok kifejlesztésére az atomenergiában. Illetve milyen ezeknek a nukleáris iparra gyakorolt hatása.

Azt már sokkal érdekesebb felismerni, hogy egy ilyen hatalmas vállalat nem ragadhat le egyetlen területen!

A cég mint a három fő szervező egyike – egy olyan új biotechnológia eljárást mutatott be, amely a jövőben forradalmasíthatja a szervátültetést. A résztvevők láthattak egy csúcstechnológiás fejlesztést, amelynek segítségével ultrahangos akusztikus mezőben sikerült egy 10 centiméter hosszúságú érszakaszt előállítani. A szervnyomtató eljárás segítségével a páciens sejtjeiből lehet előállítani ereket. De további fejlesztések után a jövőben pótolhatóvá válhatnak a sérült szövetek és akár szervek is, kiváltva ezzel a donorszerveket. A várakozások szerint az eljárás a szívkoszorúér és más érrendszeri betegségek, a trombózis, illetve a visszerek gyógyításában hozhat áttörést. Már folynak az állatkísérletek annak igazolására, hogy az így előállított érszakasz kompatibilis és képes megfelelően szervesülni. Az eljárás továbbfejlesztésével lehetővé válhat akár sérült szövetek és teljes szervek helyreállítása is.