A pánik, természete szerint, eléggé ragadós!

De pontosan ezért lehet veszélyes – vagy éppen érdekes – mert ragadós! Ezúttal a SzülésSztrájk mozgalom pánikol, és nem kíván gyermeket hozni erre a világra!

Tettüket a klímaváltozással indokolják. Szerintük etikátlan döntés egy születendő gyermeket kitenni a globális felmelegedés által ellehetetlenülő világ ádáz körülményeinek. A mozgalom a fejlett nyugati és északi országokban ütötte fel a fejét, egyelőre csak a szavak szintjén. Ráadásul ezekben az országokban a születésszám amúgy is alacsony vagy az egykézés, esetleg a kétgyerekes családmodell dívik.

A ne szülj gyereket gondolat nem egyedülálló. A múlt század hatvanas, hetvenes éveiben sokan gondolhatták, hogy az atomháború a küszöbön áll és az azt követő nukleáris tél – amit a kutatók azóta már cáfoltak – élhetetlenné teszi a bolygó ökoszisztémáját. Valószínűleg ez (is) csak a szlogenek szintjén maradt, hiszen a baby boom korszaka jött el abban az időben. A szavak szintjén, kissé humorosan azonban ez mondás tovább élt. Gyermeket ebbe a világba?!

A nyugati, fejlettvilágbeli családmodell kevés gyermekből áll.

A jóléti társadalmakban a felső- és középosztálybeliek széles rétegei egyre kevesebb gyermeket vállaltak. Ez több okkal is magyarázható, illetve ezek szintézisével, esetleg egyéni élethelyzetekkel, mint például a migráció. A család atomizálódott, az egyének inkább felélték a vagyonukat. A kiváló életminőség és egészségügy miatt szinte minden újszülött megérhette a felnőtt kort, ráadásul tovább is éltek, mint szüleik. 1-2 gyermek eltartási költségei megközelítették a szegényebb országokban lévő 6-8 gyermek ellátásának költségét. Talán a legfontosabb, hogy a továbbörökítés és az utódlás egy-két utódban realizálódott. A gyermek igazán gyermek és később önálló ember lehetett, nem pedig gazdasági befektetés, hogy legyen, aki dolgozzon és eltarthassa idősödő szüleit.

Ezekből a gondolkodási mintázatokból egyenesen következik, hogy a szülők számára egyáltalán nem mindegy, milyen közösséget és világot hagynak majd örökül gyermekeikre. Ennek a gondolkodásmódnak nem annyira anyagi, mint inkább erkölcsi alapjai vannak. A SzülésSztrájk mozgalom pedig pont ezzel érvel. Elterelésre nincs okunk gyanakodni, ugyanis a klímaváltozás jeleit mindnyájan érezhetjük és a környezetvédelem is a közbeszéd integráns részévé vált.

A gyermektelenség propagálásában, illetve ennek elméleti alátámasztásában sok más mozgalom és egyén vett már részt. Ennek története szorosan összefonódik a nőjogi harcokkal és a feminista mozgalmakkal szerte a világon. Ezekben és a klímakatasztrófát tematizáló csoportokban közös, hogy reprodukciós válságot valószínűsítenek. Szerintük egy ördögi kör több gyerek vállalni, amikor a rájuk hagyott világ többek közt az ő felnevelési költségeik és majdani ökológiai lábnyomuk miatt lesz lakhatatlan.

Erre a következtetésre jutva hozták létre 2015-ben az Elképzelhető Jövő (Conceivable Future) nemzetközi női hálózatot, ami az első ezzel foglalkozó civil szervezet.

Ebbe a narratívába illeszkedik egy könyv, amely megjelentetéséhez a Kickstarter közöségi finanszírozásokat becsatornázó portálon gyűjtenek pénzt. A könyv címe Szülés sztrájk: rejtett küzdelem a női munka felett (Birth strike: hidden fight over women’s work). Tartalmában azt taglalja, hogy a nők többszörösen túlhajszoltak, hiszen nem csak a munkahelyen, de a házimunkában és a gyereknevelésben is egyszerre kell helyt állniuk. Ráadásul bárminemű ellenérték vagy fizetés nélkül.

A reprodukciós jogok mára már kiterjedtek, de nem elvitathatatlanok. Ezt változtatná meg a könyv az írói szándék szerint. Erre rezonál a családtervezés programja is. Ennek során támogatják a fiatal nőket, hogy megtalálják az egészséges egyensúlyt a saját életükben és csak azért ne vállaljanak gyermeket, mert ez az elvárás. Természetesen ennek integráns része az abortusz, ami rengeteg életvédő és az egyház helytelenít. Ugyanakkor az életvédelem mellett szembe kell nézni az emberiség exponenciális növekedésével.

A számok pedig elképesztők. A jelenlegi 7 milliárdos tömeg megkétszereződéséhez már mindössze 95 év szükséges. Bár a túlnépesedés okain máig vitáznak és senki sem tudja biztosan, hogy a bolygó és a technológia hány milliárdot lesz képes eltartani maximálisan, egy dolog vitán felül áll. A növekmény döntő többsége az eufemisztikusan fejlődő országokban realizálódik. Fekete-Afrika és Kelet-Ázsia lassan élhetetlenné válik az erőforrások végessége és a politikai rendszerek alkalmatlansága miatt.

A klímaváltozás mellett ez az egyik legtöbbet ismételt érv a gyermekvállalás elutasítása kapcsán.

Ezért számos civil mozgalom és az ENSZ Népesedési Alapja olyan tevékenységet végez, amely ezekben a régióban támogatja a nők jogait, szexuális felvilágosításukat és terjeszti a modern fogamzásgátlási módszereket.

Alexandria Ocassio-Cortez demokrata képviselőnő az Egyesült Államokban egyik februári Kongresszusi beszédében ugyanezen a morális talapzaton állva mondta el születésszabályozó beszédét.

Szerinte ,,tudományos konszenzus van abban, hogy a gyermekek életminősége rendkívül nehéz lesz. Ez pedig ahhoz a jogos kérdéshez vezet a fiatalok fejében, hogy rendben van-e ilyen körülmények között gyermeket vállalni?” A politikai ellenfelek természetesen ezt támadásnak vették és fasisztoidnak bélyegezték a beszédet. A beszéd így nem más lett, mint egy átlagos retorika a klímakatasztrófa ellen. Ezzel annyiban is maradt a dolog, nem vált a felsőbb politika részévé.

Mégis, a mozgalomra nagy hatást gyakoroltak a gyönyörű képviselőnő szavai. Ma már vannak, akiket ez inspirált, hogy a nyilvánosság elé lépve beszámoljanak nézeteikről. Blythe Pepino párjával jutott arra a közös döntésre, hogy nem szeretnének gyermeket. A beszéd hatására Pepinoék a mozgalmukat nemzetközi szinten is propagálják. A bejelentés után követőik is akadtak. Elsőként a brit Kihalási Ribillió (Extinction Rebellion) elnevezésű szervezettel kerültek szövetségi viszonyba. Ők azok a lelkes angol aktivisták, akik szerint a klímaváltozás megállítására már elmúlt a cselekvés ideje és csak rossz és még rosszabb között lehet választani. Azért, hogy kétségbeesésüknek hangot adjanak, művérrel áztatták a legendás Downing Street utcaköveit.

Pepino szerint sokan üzenték, hogy valakik behozzák ezeket a témákat, amikről ők a családjukkal sem mernek beszélni!

Ugyanakkor a SzülésSztrájk mozgalom nem igazi mozgalom. Sokkal inkább egy életutat választó és azt a közelgő klímakatasztrófára hivatkozó egyének rendkívül laza kapcsolatrendszere, ernyőmozgalma. Ezt támasztja alá, hogy a SzülésSztrájknak honlapja sincsen, se kimunkált sajtóanyagai, se kimunkált szervezeti háttere. Mindössze egy zárt Facebook csoport 516 taggal. Ennél még a magyar ,,gyermekmentes övezet” elnevezésű oldalnak is jóval több, 13 ezer követője akad. Bár ők csak saját kényelmükből adódóan ellenzik a gyermekvállalást. Ez azonban nem ítélet a SzülésSztrájk felett, könnyen elképzelhető, hogy a jövőben igazi mozgalommá válnak, elvégre még egy egészen friss csoportosulásról van szó.

Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy

a jóhiszemű mozgalmárok között mennyien lehetnek a gyermeket alapból nem kívánó párok, akik leplezni kívánják valós indokaikat egy morális érvrendszerrel és klímaváltozással. Esetleg a nők túlmunkájával a munkahelyen és a háztartásban. Bár ez teljesen nem zárható ki, a SzülésSztrájk mozgalma megnyugtat mindenkit, hogy ők nem a gyermekek ellen vannak. Pusztán egy narratívát akarnak beemelni a köztudatba és a felelősség hangsúlyozásával felébreszteni a szerintük felelőtlen embereket. Mozgalmuk sem radikális, inkább afféle önkéntes döntéseket hozó személyek laza ,,szövetsége”.

Sokakat felháboríthat, de ez még a jobbik eset.

Tavaly júliusban ugyanis egy 26 éves nő sterilizáltatta magát az USA-ban környezettudatossági szempontok alapján. A nyugtató szavakon és morális érvelésen kívül azonban itt is előkerül a rideg matematika. Egy svéd kutatás szerint ugyanis, négyféle módon lehet csökkenteni a személyes szén-dioxid-kibocsátást.

Vegetáriánus táplálkozással, az autó és repülő ignorálásával és kevesebb gyerekkel. A húsipar egységnyi hús előállításához irdatlan erőforrásokat használ. A rengeteg jármű pedig káros anyagokat bocsájt ki. Gyermek nélkül nem csak a fentiek, de minden olyan kiadás zérusra csökken, amibe a felnevelése került volna. A tudósok számításai szerint egy amerikai család lemondása a szaporodásról úgy járul hozzá a CO₂ csökkentéséhez, mint 684 környezettudatos felnőtt.

Természetesen a példa nem annyira a gyermektelenséget preferálja, hanem az amerikai pazarló életmódot utasítja el. Mégis a SzülésSztrájk mozgalom bátorítja a kutatókat, hogy publikáljanak még a témában. A kutatások és az elmélyedés a témában mindenképpen üdvös dolog, akár egyetért velük az ember, akár nem!

Források:
climenews.com
qubit.hu
theguardian.com
grist.org
biblestudytools.com