Rekorder barna törpét talált egy nemzetközi kutatócsoport: az égitest az eddig ismert legtisztább és legnagyobb tömegű barna törpe.

Az SDSS J0104+1535 nevű égitest galaxisunk úgynevezett halójában található. Ez egy főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmazó nagy és ritka térség. A barna törpékre jellemző, hogy tömegük túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak, de általában lényegesen nagyobb a tömegük, mint egy bolygónak – így átmenetet képeznek a planéták és a teljesen kifejlett csillagok között.

A barna törpékkel kapcsolatos egyik legvitatottabb kérdés, hogy a keletkezésük a csillagokhoz vagy a bolygókhoz hasonlít inkább. A csillagok óriási por- és gázfelhők gravitációs kollapszusával jönnek létre, míg a bolygók a fiatal csillagok körül keringő, korong alakba rendeződött anyagból állnak össze. Korábbi észlelések szerint a barna törpék keletkezési mechanizmusa inkább a csillagokéra hasonlít. A barna törpéknek nincs saját belső hőtermelésük, mivel belsejükben nem zajlanak nukleáris folyamatok. Emiatt felszínük hideg, így az égitestek az idő múlásával egyre halványabbá válnak.

A Földtől 750 fényévnyire, a Halak csillagképben lévő barna törpét alkotó gáz mintegy 250-szer tisztább, mint a Nap, tehát több mint 99,99 százalékban hidrogén és hélium alkotja. A becslések szerint tízmilliárd éve alakulhatott ki. A mérések alapján a kutatók úgy vélik, hogy tömege a Jupiter tömegének akár kilencvenszerese is lehet.

Eddig a tudósok nem gondolták, hogy barna törpék kialakulhatnak ilyen ősi gázból, így a felfedezés arra utalhat, hogy jóval több, szélsőségesen tiszta barna törpét rejthet a galaxis.
A kutatást vezető Zeng-Hua Csang, a Kanári-szigeteken lévő Asztrofizikai Intézet kutatója azt mondja nem számítottak arra, hogy ilyen tisztaságú barna törpét találnak és a találat arra utal, hogy jóval nagyobb, eddig felfedezetlen populáció létezhet.