Meghalt Császár Ákos matematikus


Meghalt Császár Ákos matematikus
Olvasási idő: < 1 perc

Életének 94. évében meghalt Császár Ákos matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja csütörtökön.

A Kossuth-díjas matematikus tudományos tevékenységének két fő területe a valós függvénytan és a topológia volt. Az 1940-es, 1950-es években írt valós függvénytani munkái kiemelkedő, ma már klasszikusnak számító eredményeket tartalmaznak. Az 1950-es évek végétől érdeklődése a topológia felé fordult, majd az általános topológia nemzetközileg elismert szaktekintélyévé vált.

Megalkotta a szintopogén tér fogalmát, kidolgozta a szintopogén terek elméletét. Az általános topológia alapjairól szóló könyvét három nyelven adták ki. Nevét több matematikai fogalom, így a Császár-derivált és a Császár-poliéder is őrzi.

Császár Ákos 1924-ben született Budapesten. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet és még ugyanabban az évben Sub Laurea Almae Matris kitüntetéses doktorrá avatták. Egyetemi oktatói pályafutását 1946-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte. 1952-től 1992-ig oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karán, 1957-től egyetemi tanárként, 1994-ben lett az ELTE professor emeritusa. 1970-ben az MTA levelező tagjává, 1979-től rendes tagjává választották. Több cikluson át volt az akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, valamint tagja az MTA Elnökségének. 1966-tól 1980-ig a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára, 1980-tól 1990-ig az elnöke, 1990-től pedig tiszteletbeli elnöke volt, emellett két nemzetközi szakfolyóirat főszerkesztője és több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának is a tagja volt, de a tudományos ismeretterjesztésben (TIT) is jelentős szerepet vállalt.

Császár Ákost 1962-ben Akadémiai Díjjal, 1963-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. 1983-ban Szele Tibor-emlékéremben, 1992-ben pedig az ELTE-emlékéremben részesült. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben elnyerte az Arany János Közalapítvány a Tudományért nagydíját. 2008-ban ismeretterjesztői munkásságáért Szily Kálmán-emlékérmet kapott, míg 2009-ben elnyerte az Akadémiai Aranyérmet.



Previous Megfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját
Next Óriás panda - Hitek és tévhitek

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

17 − tizenöt =