Megfejtették a szumátrai orrszarvú, a Föld egyik leginkább veszélyeztetett emlősének genomját.

A genetikai lenyomat szerint a faj populációja már nagyon hosszú ideje hanyatlik. A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) problémái már a jégkorszakban kezdődtek, amikor élettere leszűkült. Azóta az emberi tevékenység hatására az egyedszám csökkenése tovább folytatódott. Egy amerikai kutatócsoport szerint mostanra már kevesebb mint 250 példány él vadon.

A szakértők először szekvenálták és analizálták egy szumátrai orrszarvú teljes örökítőanyagát. A minta a cincinnati állatkert egykori hímjétől származik. Ipuh az 1990-es évek óta élt az állatkertben, négy éve, 33 évesen pusztult el. Három utódot nemzett, többet mint a világ bármely más szumátrai orrszarvúja. Genomját egy génbankban is őrzik.

„Ez a faj már nagyon régóta a kihalás felé halad” – közölte Terri Roth, a Cincinnati Állatkert és Botanikus Kert veszélyeztetett állatokkal foglalkozó kutatóközpontjának munkatársa. Az örökítőanyag szekvenálásával megállapították, hogy a pleisztocén kor „hullámvasút volt a szumátrai rinocérosz populációja számára”.

Ipuh genomja alapján a kutatók modellezték a szumátrai orrszarvú populációjának történetét. A szakértők szerint a populáció 950 ezer évvel ezelőtt megközelítette a 60 ezer példányt. Mintegy 12 ezer éve, a pleisztocén kor végén azonban elvesztették életterük jelentős részét, hasonlóan több más emlőshöz. 9000 éve pedig a környezeti hatásokra csökkent drámaian a számuk. és a populáció soha többé nem mutatta a javulás jeleit.

Szumátrai orrszarvúk éltek korábban a Himalája lábainál, India északkeleti részén, Dél-Kínában, Mianmarban, Thaiföldön, Kambodzsában, Laoszban, Vietnamban és a Maláj-félszigeten, Szumátra és Borneó szigetén. A faj mára visszaszorult Szumátrára, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett állatok közé sorolja az ismert vöröslistán.