Nanomedicinás kapszula


Nanomedicinás kapszula
Olvasási idő: 2 perc

Kutatások igazolták annak a vér-agy gáton átjutó gyógyszermolekulákat tartalmazó nanomedicinás kapszulának a hatékonyságát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem professzorai fejlesztettek ki.

Az elsősorban neurológiai problémákra ható gyógyszermolekulák nanokapszulás bejuttatása a központi idegrendszerbe több millió ember életére lehet pozitív hatással. A szabadalmaztatás alatt álló fejlesztéshez hasznosító partnert keresnek.
  
A vér-agy gát egy szorosan kapcsolódó sejtekből álló hálózat ugyanis zárókapuként működik. Számos anyag bejutását, a mérgezők mellett a gyógyító molekulákét is lehetetlenné teszi az agy területére. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, valamint az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytan Intézet emeritus professzora, Dr. Dékány Imre által kifejlesztett gyógyszerhordozó anyag viszont kicselezi a természet biológiai védekező rendszerét. Ez a rendkívül pici, 100-150 nanométer átmérőjű (1 nanométer a milliméter milliomod része) fehérje alapú kapszula képes megkötni a 2-10 nanométer méretű gyógyszermolekulát, egyfajta magot képezve köréjük, majd a hagymához hasonlítható biopolimer héjjal, egy óriás molekulával még egyszer befedi, azaz a hatóanyagot „becsomagolja”.

Ezzel az eljárással a gyógyszermolekula fiziológiás körülmények között a nanokapszulában bezárt állapotban van, azonban ha hozzáér a sejtmembránhoz, rákapcsolódik. Az ekkor kialakuló kölcsönhatás következtében lokálisan úgy adja le a hatóanyagot, hogy az főleg nem a keringési rendszerbe jut, hanem az agyba. Így tud közvetlenül a központi idegrendszerre hatni.

A több mint tíz éves kutatómunka pozitív eredményét vizsgálatok igazolták.

Az elsősorban neurológiai problémákra ható gyógyszermolekulák, fájdalomcsillapítók nanokapszulás bejuttatása a központi idegrendszerbe több millió ember életét tenné elviselhetőbbé. A neurofarmakológia nagyon fontos kérdése, hogy egyes gyógyszerek mennyire tudnak átjutni a vér-agy gáton. Bár a kinurénsav pozitívan képes befolyásolni több neurológiai betegség, például a migrén, a Parkinson-kór vagy a Huntington-kór kialakulását kísérletes modellekben, azonban nehezen jut be a központi idegrendszerbe. Ezzel jelentősen korlátozódik a vegyület alkalmazhatósága, ezen segíthet a kifejlesztett nanokapszula. Az országban évente közel 30-35 ezer embert ér szélütés, megközelítően 35 ezren szenvednek Parkinson-kórban, a sclerosis multiplexes betegek száma pedig eléri a 9 ezret, és másfél millióra tehető azok száma, akik migrénben szenvednek.



Previous Ígéretes eredmény egyfajta agydaganat kezelésére
Next Aviatika – Pécs repüléstörténetéből című kiállítás

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.