Városklíma és a városlakók hőérzetének kutatása

Már tudjuk a budapesti állatkertben született tigriskölykök nemét

A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai

Világszínvonalú díjat nyert a Gazdaságtudományi Kar vizsgarendszere

Hortobágyról telepítenek vissza vadlovakat Kazahsztánba

Okos város, okos bérbeadás: hogyan változik a lakáspiac?

Bölcsességfog: mit tehetünk, ha nem nő ki vagy, ha kinő?

Mátyus Edit nyerte az idei Ignaz L. Lieben-díjat

Japán kertkultúra – a csend és a harmónia művészete

Munkahelyváltás tudatosan – hogyan segíthet a Jooble?

2025-ös Akadémiai Aranyérem

Üzletet nyit? Akkor ezt ne feledje, mert engedélyköteles lehet!

Tigriskölykök születtek a Budapesti Állatkertben

Elindultak a budapesti Állatkert főszezoni élményprogramjai

A Magyar Tudományos Akadémia mint sztálinista intézmény?

Katajjaq – inuit női torokéneklés

A hazai innovációk levédetése

Szegedi fotoakusztikus kutatások – metaanyagokkal tökéletesítik a mérőműszert

Kollár János, az MTA külső tagja kapta a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat

Ragadós száj- és körömfájás

A hunok eredete és egy évszázados vita vége

Nyolc éve hunyt el Oláh György, a klímabarát kémia Nobel-díjas magyar tudósa

Fényérzékeny jelölési módszer a gyógyszerkutatásban

Mi a magas patogenitású madárinfluenza és miért szerepel gyakran a hírekben?

Temetik a jövőt az EASAC friss jelentésében

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
Szájmaszk, arcmaszk – Kényszerdivat vagy hasznos? Mindkettő.

A koronavírus hatására március óta, ha akartuk, ha nem, egy új kiegészítővel bővült a mindennapi ruhatárunk. A szájmaszk és az arcmaszk egyfajta kényszerdivat formájában ma már életünk része lett. A pandémia kezdetén sok országban az első korlátozó intézkedések között volt a maszk viselésének bevezetése, mert hatékonyan lassítja a vírus terjedését. Az emberek elfogadták és megértették, …

0 633
Share
A molekuláris hidrogén a hosszú élet titka.

A hidrogén a legkisebb molekula az univerzumban, mégis az élet mozgatóerejeként ismerjük. A hidrogén energiasűrűsége háromszor akkora, mint a gázolajé. A napgázok mintegy 75%-át teszi ki és sugározzák ki a naprendszerünkbe hő és fény formájában. Japán kutatók szerint pedig a molekuláris hidrogén lehet a kulcs az egészséghez és a hosszú élethez is. Bár a hidrogén …

0 602
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
2. ábra. A Rosetta szonda navigációs (NavCam) és tudományos képfelvevő kamerái (OSIRIS) által a 67P/C–G-üstökös magjáról és annak Aswan területéről 2015 júliusa és decembere között készített felvételek. A bal felső képen az Aswan terület szirtfalának helyét nyíl mutatja. A jobb felső képen jól látszanak a fényes porsugarak (por-jetek). A bal alsó képen, a nyílnál az üstökösmag belsejének fényesebb anyaga látszik az Aswan szirtfalának leomlása után. A jobb alsó képen a leomlott szirtfal és az omlási törmelék fényes takarója látható az üstökösmag sötétebb környezetébenESA/Rosetta/MPS, OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget, egy hegyomlást, figyelt meg a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója is. Az ő publikációjukból tudjuk, hogy az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga is. Ez azért fontos, mert az üstökösmagok a Naprendszer ősi …

0 482
Share
Sötét energia nélkül is megérthető a táguló univerzum

Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket. Vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását. Az univerzum 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett az ősrobbanás során és azóta a világegyetem egyre tágul. Ezt mondja ki a megfigyeléseken …

0 1.4k
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
Kacsafarkú szender - 2021-ben az év rovara

2021-ben másodszor lett lepke az év rovara, és először választottak olyan fajt, amely nem a pillangó-alakúak rokonsági körébe tartozik. A  kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) mint az év rovara, 3912 szavazatot kapott és a teljes szavazási időszakban végig magasan vezetett. A szenderfélék (Sphingidae) családjába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovar olyan, mint egy kis kolibri. A …

0 3k
Share
Jászkeszeg - Az év hala 2021-ben - fotó © Komka Péter | MTI

A kitüntető címre három, Magyarország vizeiben őshonos halfaj közül lehetett jelölni, választani. A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, a vörösszárnyú keszeg lettek az év halai, míg tavaly a süllő érdemelte ki a megtisztelő címet. A Magyar Haltani Társaság …

0 847
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit

A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől. Nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne. Ez derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folytatott nemzetközi kutatás eredményeiből. Az erdők és az azon kívüli területek klímája eltérő, nyári hőség idején ezért menekülünk el a városokból az erdő enyhet adó hűsébe.  A globális felmelegedés aktuális előrehaladását …

0 534
Share
Mi az a DAMA-protokoll?

A rezervoárfajokkal egy adott kórokozó elterjedési területe az eddig feltételezetthez képest a sokszorosára nő. Csak éppen tünetek hiányában nem figyelünk fel a jelenlétére. A klímaváltozás és a globalizáció révén soha nem látott mennyiségű új fajjal kerülünk kapcsolatba. Így a ránk átfertőző patogének rendkívüli gyorsasággal képesek végigsöpörni a sűrűn lakott, egymással szerves összeköttetésben álló városokon és …

0 386
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back