Énekes hattyú a Kis-Balaton déli csücskében


Énekes hattyú a Kis-Balaton déli csücskében
A fotó illusztráció.
Olvasási idő: 2 perc

Fejes Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Kis-Balaton Látogatóközpont ökoturisztikai munkatársának tájékoztatása szerint december közepe óta vendégeskedik három énekes hattyú (Cygnus cygnus) a Kis-Balaton déli csücskében.

A Kis-Balaton házatáján ez elég nagy szenzáció, mert hazánkban rendszeresen alig van néhány példány. (Van egy kisszámú telelő csoport, illetve megfigyelhetők az őszi és tavaszi átvonuló példányok.) Kissé szomorú tény ez, főleg, hogy ez a dekoratív vízimadár a XVIII. század közepéig fészkelő faj volt Magyarországon, a Tiszántúl mocsaraiban. Sokáig azok közé a madárfajok közé tartozott, amelyek mint költőfaj nem voltak magyarországi leltárban. Korábban ugyan volt egy kis csapat, melynek azonosítását egy gyűrűzött tojó tette lehetővé, de ezek mérgezés áldozatai lettek. Csak 2005 óta tudunk egyetlen megtelepedett párról az Ipoly mentén. A rákövetkező években napjainkig a megtelepedett pár több fészekaljat is nevelt, 2018-ban pedig újabb költő párral gazdagodott a terület.

Megjelenésében és termetében a hazánkban nála jóval gyakoribb bütykös hattyúra (Cygnus olor) hasonlít. De csőre hosszú, ék alakú, sárga színű, melynek hegye fekete. Hosszú nyakát többnyire egyenesen tartja, háta laposabb formájú a bütykös hattyúéhoz képest. A hófehér tollazatú felnőtt példányok nyaka tavasszal és nyáron gyakran halványbarna színezetű. Hazánkban leginkább november és március között, sok esetben bütykös hattyúk társaságában figyelhető meg. A Kis-Balaton környékén általában egy példány bukkan fel ebben az időszakban.

A hófehér tollazatú felnőtt példányok nyaka tavasszal és nyáron gyakran halványbarna színezetű.

Izlandtól a Bering-szorosig fészkel, Eurázsia északi térségében. Ugyan dél felé is terjeszkedik, legjelentősebb állománya Fennoskandináviában található. Éppen ezért nem lehet véletlen, hogy Finnország nemzeti madara, bár az 1950-es évekre csaknem kipusztult ott is. Mára hozzávetőleg 10 ezer párra emelkedett az ott költő énekes hattyúk száma.

Az állományi hanyatlásnak mindenhol ugyanaz az oka: állandó zavarás, vadászat és az élőhelyek szűkülése.

A hím és a tojó vízinövényekből, közösen építi hatalmas, 1-3 méter átmérőjű fészkét álló- és folyóvizek szegélyzónájában, nádasok szélén, lápon, illetve a szárazföldön. Az úszófészek a vizek aljzatát is elérheti. Általában 5-6 tojást rak, a fiókák ezekből 40 nap alatt kelnek ki. Mint a hattyúk általában, az énekes hattyúk is odaadó szülők. A hazai fészkelők jellemzően májustól vezetik szürke pelyhes fiókáikat. Főleg vízinövényeket fogyaszt, de a szárazon is legel, valamint kis mennyiségű állati eredetű táplálékot is magához vesz. Költési időszakban rendkívül érzékenyek a zavarásra. Dallamkürtre emlékeztető, kellemes, trombitáló hangjuk itt hallgatható.

 

Források:

  • Csörgő, T., Karcza, Zs., Halmos, G., Magyar, G., Gyurácz, J., Szép, T., Bankovics, A., Schmidt, A. & Schmidt, E. (szerk.) 2009. Magyar madárvonulási atlasz – Kossuth Kiadó Zrt., Budapest
  • Fodor, Á. 1999. Az énekes hattyú Magyarországon századunkban. Túzok 4(3): 73-78.
  • Hadarics, T. & Zalai, T. 2008. Nomenclator Avium Hungariae – An annotated list of the birds of Hungary. – MME Birdlife Hungary, Budapest
  • Haraszthy, L. 2019. Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája, 1-2. kötet. – Pro Vértes Nonprofit Zrt., Csákvár
  • Selmeczi Kovács, Á. 2019. Status of the Whooper Swan (Cygnus cygnus Linnaeus, 1758) in Hungary (2004–2019) in relation to the spread of the species within Europe. – Aquila 126: 17-24.
  • Magyar Madártani Egyesület


Previous Nőnapi kvíz - Te mennyit tudsz erről az ünnepről?
Next Észak-Korea űrprogramja

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük