Magyarországon 52 év után először jelent meg újra, az állatokra veszélyes, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Hazánk 2025. március 7-én értesítette az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) a ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD, magyar rövidítése RSzKF) kitöréséről. A járványt egy Győr-Moson-Sopron vármegyei kisbajcsi tanya szarvasmarha-állományában észlelték, a szlovák határtól 1 kilométerre. A járványkitörés következtében Magyarország elvesztette FMD-mentes státuszát.

Bár a ragadós száj- és körömfájás már a XVI. század óta ismert, csak a XIX. század végén Loeffler és Frosch mutatta ki, hogy a betegséget egy szubmikroszkopikus, kórokozó okozza, amely kisebb, mint bármely ismert baktérium. Az RSzKF-et okozó ágens volt tehát az első gerinceseket érintő vírus, amelyet felfedeztek. A ragadós száj- és körömfájás egyébként egy erősen fertőző betegség, amelyet a Picornaviridae családba tartozó Aphthovirus-fertőzés okoz. A vírusnak 7 szerotípusa és több mint 60 altípusa van, ezek neve: A, O, C, Asia 1 és SAT (Southern African Territories) 1, 2 és 3. Fontos tudni, hogy az egyes szerotípusokon belüli törzseken belül további sokféleség tapasztalható. Továbbá, hogy az egyik típussal szembeni immunitás nem védi meg az állatokat más típusokkal vagy altípusokkal szemben. Bár maga a betegség általában nem végzetes a felnőtt állatoknál, erősen fertőző, és jelentős gazdasági veszteséget jelent.

A vírus elsősorban az artiodactyla rendbe tartozó hasított körmű állatokat betegíti meg.

Ezek az állatok jellemzően páros számú ujjakkal rendelkeznek, és a testsúlyukat főként a harmadik és negyedik ujjuk hordozza. Az EU FMD referencialaboratóriumának eredményei azt mutatják, hogy a magyar vírus O szerotípusú. Szekvenciája a legnagyobb hasonlóságot egy Pakisztánban 2017-18-ban izolált törzzsel mutatja (98-99%), és eltér a 2025. januárjában Németországban kimutatott törzstől. Ezek szerint a járványok nem kapcsolódnak egymáshoz.

Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert megbízott igazgatója szerint a vírusra fogékony állatok közé tartozik a szarvasmarha, a bivaly és a vízibivaly, a juh, a kecske, a sertés mellett például az antilop, a zsiráf, a teve, a tapír, a szarvas és a bölény. De azt már talán kevesebben tudják, hogy megfertőzheti a sündisznókat, az elefántokat és a rágcsálókat is.

Néhány szakirodalom arra utal, hogy a betegség a lámák és alpakák esetében enyhe tüneteket okoz és ezek az állatok ellenállóbak a vírussal szemben. Míg a szarvasmarhák, az ázsiai és afrikai bivalyok, juhok és kecskefélék akut fertőzést követően hordozókká válhatnak, ami azt jelenti, hogy kis mennyiségű vírussal még fertőzöttek, de egészségesnek tűnnek. Ezek az állatok akár 1-2 évig is hordozók lehetnek. Bár nagyon valószínűtlennek tartják, hogy más állatokat fertőzzenek meg, mégis laboratóriumi bizonyítékok utalnak arra, hogy a hordozókról történő átvitel lehetséges. Jó hír, hogy az embereket csak rendkívül ritkán fertőzi meg a ragadós száj- és körömfájás vírusa.

A ragadós száj- és körömfájás betegség

A betegséget okozó vírus lappangási ideje 1-12 nap. 2-6 napig tartó magas lázat okoz, majd hólyagok alakulhatnak ki a nyelven és az ajkakon, a szájban és környékén, az emlőmirigyeken és a paták környékén. Ezek felszakadnak és tiszta vagy zavaros folyadékot bocsátanak ki, illetve sántaságot, mozgáskorlátozottságot okoznak. A fájdalmas nyelv- és szájhólyagok miatt az állatok kevesebbet esznek. A tejelő tehenek tejtermelése alacsony lehet, míg az újszülöttek esetében akár halállal is végződhet a betegség. A fertőzött állatoknak emellett általában ragadós, habos és szálkás a nyála.

A ragadós száj- és körömfájás betegség összetéveszthető más hólyagokat okozó betegségekkel, mint a hólyagos szájgyulladás, a kéknyelv-betegség, a szarvasmarhák vírusos hasmenése, lábrothadása és a sertések hólyagos betegsége. Az egyetlen módszer annak megállapítására, hogy a hólyagokat mi okozza, a laboratóriumi vizsgálat.

Az állattenyésztők és a gazdaság is megérzi a betegség hatásait

A ragadós száj- és körömfájás nagyon súlyos következményekkel jár az állattenyésztésben. Egyrészt, mert rendkívül fertőző, másrészt, mert viszonylag könnyen terjeszthetik a fertőzött állatok, a szennyezett mezőgazdasági berendezések, járművek, illetve ruházattal és takarmányokkal, valamint házi és vadon élő ragadozókkal is terjed. De a rettegés egyik legnagyobb oka a gazdaságra gyakorolt negatív hatás.

Az 50 éve alkalmazott karanténozás ugyanis, a szakemberek szerint, ma nem használható megoldás, mert a nemzetközi jogszabályok nem teszik lehetővé. Mivel a túlélő állatok még évekig fertőznek, ezért a többi egészséges állatállomány megvédésének és a kereskedelem mielőbbi helyreállításának egyetlen módja a fertőzött telep állatainak mihamarabbi leölése. A fertőzött állományt azért is vágják le, mert azok még évekig fertőznek; húsuk, tejük stb. nem értékesíthető.

Magyarország ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti terve nem tér ki az állatkertekre

Dr. Sós Endre elmondta, hogy a fővárosi állatkert saját hatáskörben és önkéntesen vezetett be olyan intézkedéseket, amely igyekszik védeni az állatkert veszélyeztetett fajait. Erre azért is van szükség, mert a budapesti állatkertben élő fajok 74%-a a veszélyeztetettek közé tartozik! Az állatkertekben ugyan nem kell leölni az állatokat, de még a vakcinázás is problémás, mert ebben az esetben életük végéig ott kell maradniuk az állatkertben. Egy tenyészprogram esetében pedig ez nagy hátrány.

Szerencsére a fővárosi állatkert továbbra is látogatható, de az állatsimogatás és az állatok etetése a látogatók számára most nem lehetséges. Emellett az állatgondozók és az állatkertbe belépő munkatársak, szállítók is fokozottan odafigyelnek, elővigyázatosak. Például autóval is már csak fertőtlenítő szőnyegen keresztül lehet bejutni a létesítménybe. A fertőzött területekről takarmányt sem vásárolnak.

Szerkesztőségünk szerint most van lehetőségünk felelősen gondolkodni, ha rendszeres állatkertlátogatók vagyunk! Ezért összegyűjtöttünk néhány olyan lehetőséget, amivel látogatóként hozzájárulhatunk  az állatkertben élő állatok védelméhez.

5 napos szabály

Sok országban azt javasolják, hogyha valaki elment egy farmra, vagy érintkezett veszélyeztetett fajú állatállománnyal a munkája, az utazása során, akkor az lehetőleg 5 napig kerülje az állatokkal, állatkerti állatokkal vagy vadon élő állatokkal való érintkezést.

Kis kedvencek

Ha olyan kedvtelésből tartott kutyánk vagy macskánk van, amelyek kapcsolatba kerülhettek veszélyeztetett állatokkal, vagy olyan területeken tartózkodtak, ahol ilyen állatok voltak, győződjön meg arról, hogy kedvence lába, szőrzete szennyeződéstől vagy sártól mentes. Az alom ne tartalmazzon szalmát, szénát vagy más természetes anyagokat. Fürdesse meg kedvencét, amint eléri végső úti célját, és tartsa távol az összes állattól legalább 5 napig.

Nincs etetés!

Ne vigyünk be kívülről olyan élelmiszert vagy takarmányt, amivel az állatokat akarnánk etetni! Ezek szennyezettek lehetnek és kockázatot jelenthetnek az állatokra.

Ruházat

Ha valaki előzőleg farmon, gazdaságban vagy más hasított ujjú állatokkal érintkezett, akkor mielőtt állatkertbe menne, vegyen másik ruhát, és a cipőt is jó, ha fertőtleníti. Ha állattartó helyről érkezik valaki, érdemes ruhát cserélni, hogy ne vigye magával a lehetséges fertőzést.

A tilalmak elfogadása

Mivel a vírus megtapadhat a ruházatban vagy cipőben, fontos hőbörgés nélkül elfogadni, hogy az állatokat nem lehet etetni és simogatni és ezt el kell magyarázni a gyerekeinknek is! A kerítések körüli távolságot is érdemes tartani, mert minden intézkedés elővigyázatosság! Hiszen az ember nem fogékony a betegségre, de vírushordozóként viselkedhet.

Fogadjuk el, hogy az állatkertben dolgozók tudják, hogyan lehet megőrizni az állatok egészségét! Ha mi látogatók is hozzáteszünk ehhez valamit, mindannyian követjük az állatkert szabályait, felelősen viselkedünk, akkor az állatok biztonságban lesznek, és az állatkert zavartalanul működhet.