Solar Dechatlon 2019 – innovációs építészeti világverseny


Solar Dechatlon 2019 – innovációs építészeti világverseny
Olvasási idő: 4 perc

Két hónapig megtekinthető Szentendrén a természetes megújuló energiákat hasznosító és az innovatív mérnöki megoldásokat ötvöző HUNGARIAN NEST+.

Ezt a pályaművet konzorciumban jegyzi a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara és a Miskolci Egyetem. De mellettük sok érdekes mintaházat is megtekinthetünk, ha elmegyünk Szentendrére az ingyenesen látogatható Solar Dechatlon 2019 – egyetemi innovációs építészeti világverseny “kiállítói területére”.

Már csak azért is érdemes elmenni, mert idén Magyarországon először, egyébként pedig 17-edszer rendezték meg a Solar Decathlont, a világ egyetemeinek energiatudatos építészeti versenyét. Ezen a versenyen nem tervekkel és látványrajzokkal indulnak a csapatok, hanem meg is kell építeniük az elképzeléseiket. Az eredményt pedig szigorú mérések és gyakorlati kipróbálás után hirdetik ki. A verseny célja bizonyítani, hogy a világításra, fűtésre és hűtésre vonatkozó igényeinket ki tudjuk elégíteni a jelenleginél eredményesebben és fenntarthatóbban. Az igazán jól működő versenyépület megmutatja, hogy egy ház lehet esztétikus, miközben képes a háztartáshoz szükséges energia megtermelésére is. A verseny emellett felhívja a figyelmet az energiapazarló életmód visszafogásának lehetséges módjaira integrálható és megfizethető építészeti megoldásokkal.

solar dechatlon

A Solar Dechatlon versenyeken csapatok munkáját tíz szempont alapján értékelik:

  • Mérnöki tervezés és kivitelezés
  • Kommunikáció és a társadalmi figyelemfelhívás
  • Cirkularitás és fenntarthatóság
  • Építészet
  • Integráció a városszövetbe és hozzáadott érték
  • Energiahatékonyság
  • Energiamérleg
  • Innováció és életképesség
  • Lakóház-funkcionalitás
  • Komfortfeltételek

A Solar Dechatlon versenyt eredetileg a U.S. Department of Energy indította el 2002-ben Washingtonban, majd Európában is meghonosították. 2010-ben és 2012-ben Madridban, 2014-ben Versailles-ban rendezték meg, a 2019-es helyszín pedig Szentendre. Az idei versenyen tíz csapat indul, ahol három kontinens nyolc országának (Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Hollandia, Románia, Thaiföld, Belgium, Algéria) 27 felsőoktatási intézménye képviselteti magát, köztük három magyar is. A Budapesti Műszaki Egyetem önállóan indul, a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig partnerségben alkot csapatot.

szoláris falu szentendrén

A résztvevők úgy gondolják, hogy a verseny során a magyarok egyik legjellegzetesebb problémája, a Kádár-kocka, is előtérbe kerül.

A Műegyetem öt kara (építészmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki és társadalomtudományi) közösen dolgozta ki a Koeb-modult. Az egyetem hallgatói, tanárai szerint ezek egyrészt olcsók, energiatakarékosak, könnyen és gyorsan beépíthetők, másrészt olyan bővítések hajthatók velük végre, amelyek a teljes gépészetet magukba foglalják. 

A „MAGYAR FÉSZEK+ projekt” egy komoly problémára keresi a lehetséges választ, nevezetesen a „Kádár-kocka” XXI. század kihívásainak való megfeleltetésre. A „magyar kocka” néven is jegyzett négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter alapterületű, sátortetős családi háztípus, amelynek Magyarországon a hatvanas évek elejétől egészen a nyolcvanas évek végéig terjed az időszaka, és amelyből milliónyi áll még mindig az országban. Dacára annak, hogy a korabeli propaganda szerint ez a típus-otthon minden szempontból előnyösebb volt korai társainál, rövid idő elteltével sokan szembesültek számtalan hiányosságával, mint a hőszigetelés problémája vagy a tájolásra fittyet hányó térszervezés. Ugyanakkor, számos pozitívuma is volt az „új” háztípusnak. Önállóan felnyíló és lezárható zónák, vagy az építészeti tömegképzés, amelynek köszönhetően kifejezetten előnyös energetikai tulajdonságokkal bír.

„Első lépésként fel kellett mérnünk, milyen koncepció alapján válhat ökologikusan fenntartható, okos otthonná egy öröklött „Kádár-kocka”. A vizsgált épületek tájolása az esetek 95%-ában nem veszi figyelembe a napenergia hasznosításának és az épület környezettel való kapcsolatának lehetőségét. Az élettér (nappali) és a hálótér szinte minden esetben az utca felé néz, függetlenül annak tájolásától. Újrarendeztük tehát az alaprajzot, hogy a környezeti kapcsolódás minden oldalon erősödjön. Újradefiniáltuk az épület tájolását, hogy bármely városi szövetben a legideálisabb feltételeket biztosítsa a belső terek számára a benapozás és az energetika előnyeit” – avat be a részletekbe dr. Kondor Tamás és dr. Kósa Balázs építészek, a PTE MIK csapatának vezetői.

Új típusú energiatereket hoztak létre, mint például az épület alatt átvezetett, árnyékos területen, passzív módon hűtött levegővel működő Venturi Átrium.

A déli oldalon megfogalmazott mobil Naptér, mint szoláris burok öleli körbe az épületet télen, ugyanakkor a burok zsaluelemeibe tervezett polikarbonát táblák mogyoróvessző fonatos elemekre való cseréjével árnyékfátyol védőréteget húztak a ház köré. Az épület hőháztartását az új, természetes anyagokból kialakított termikus burok (nádvakolat/cellulóz hőszigetelés) adja, míg a páraháztartást az épület belső szerkezeti felületeire húzott lélegző bőr a vályog/vályogrost lemezek beépítésével kialakított vakolatréteg adja. Az épületet körül ölelő tolófalrendszer a kiterjesztett tér számtalan változatát rejti magában. A Venturi átriumban és a teraszon, illetve naptérben elhelyezett élőflóra a ház önfenntartó oxigénbázisa. A hagyományosan nappali-étkező-konyhaként aposztrofált élettér újragondolása a térbe illesztett mobil elemekkel hat különböző funkcionális kapcsolati rendszert adhat a térnek.

A HUNGARIAN NEST+ ígérete és célja, hogy egyszerre hordozza magában a személyes szabadság élményét,

a környezettudatos élet magabiztosságát, a modul terek személyre szabott átrendezhetőségét és a plusz energiás rendszer költséghatékony fenntarthatóságának kényelmét. Miközben a legkorszerűbb technológiák szavatolják az életterek minőségét, a felhasznált anyagok, szerkezetek és minták, mind nemzeti kultúránk továbbörökített értékei.

A kockaház, mint kulturális toposz újragondolása izgalmas projekt, és a Pécsi Tudományegyetem csapata, karöltve a Miskolci Egyetem csapatával, okos és szuggesztív választ, megoldást kínál, miként lehet minőségi irányvonalat mutatni az öröklött építészeti környezet fenntartható fejlesztésére, és az új építészeti irányok meghatározására. Számomra az is izgalmas kérdés, hogyan formálja életmódbeli szokásainkat egy hasonló élettér, milyen tárgyak kapnak benne helyet, milyen szerepe van a formatervezésnek, vagy egyáltalán egy üresen álló kockaház milyen új közösségformáló funkciót kaphat adott településen.

A MAGYAR FÉSZEK+ mintaház, több, mint egy újgenerációs otthon. Társadalmi és környezeti vetülete is figyelemreméltó! Volt szerencsém az építkezés folyamatába többször is belelátni, heroikus munkát végeztek az építők. Csúcsidőben közel 80-an dolgoztak a mintaházon, oktatók, doktoranduszok, egyetemisták, könnyűszerkezetes házépítésben jártas szakemberek, ácsok, kertészek.

A Solar Dechatlon 2019. június 27-én kezdődött el Szentendrén.

A rendezvény helyszíne: ÉMI Nonprofit Kft., 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

A Solar Dechatlon 2019 versenyen a csapatoknak 14 nap alatt kellett felépíteni egy komplett házat. Most két héten keresztül mérésekkel vizsgálják az épületeket, hogy milyenek energetikai szempontból és milyen lakni bennük. Eredményhirdetés július 28-án lesz.

A házakat már most meg lehet nézni, de eredményhirdetés után még két hónapig nyitva áll majd a szolárfalu, azaz a mintaházpark Szentendrén. A rendezvény helyszíne: ÉMI Nonprofit Kft., 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.



Previous Spock bolygója, a Vulkán
Next Szulejmán korabeli épület nyomaira bukkantak

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.