Szulejmán korabeli épület nyomaira bukkantak


Szulejmán korabeli épület nyomaira bukkantak
Fotó: Csortos Szabolcs
Olvasási idő: 2 perc

A napokban újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál.

A türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál herceg fiatal tisztként az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot. Dr. Pap Norbert, a PTE egyetemi tanára, a kutatás szakmai vezetője a csütörtök délutáni sajtóbejáráson elmondta:

„Az egykor erőddel védett, türbéből, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárása rövidesen befejeződik. Év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zajló, 2013-ban kezdődött kutatási folyamat. Ezért is nagy jelentőségű a napokban előkerült újabb épületrész, amely az utolsó volt, amit kerestünk, de végre sikerült a nyomára bukkanni.”

A Pécsi Tudományegyetem munkatársai május óta végzik a derviskolostor déli szárnyának feltárási munkálatait. A 2013-ban kezdődő kutatás során előbb a türbe tágabb térségének lehatárolása történt meg. 2014-ben a műszeres vizsgálatok révén sikerült meghatározni a főbb épületek alapfalait, 2015-ben pedig feltárásra került az első épület, amelyről egy budapesti sajtótájékoztató során jelentették be a magyar és török illetékesek, hogy az a szultán mauzóleuma volt. 2016-ban a dzsámit, 2017-ben pedig a derviskolostor fő részeit sikerült kiásni. Az eredmények nyomán a terület előbb állami védettséget kapott, majd 2017-ben egy kormányhatározat arról rendelkezett, hogy a komplexum területét állami tulajdonba kell venni, a kutatásokat belátható időn belül be kell fejezni, és a helyszínt elő kell készíteni egy kulturális turisztikai központ létesítésére.

Az elmúlt időszakban a kutatások a derviskolostor déli szárnyára irányultak.

Az elmúlt időszakban a kutatások a derviskolostor déli szárnyára irányultak. 1664 nyarán, amikor Evlia Cselebi török világutazó, történetíró meglátogatta a helyet, építkezésekről számolt be. Ekkor épült fel a déli szárny, mely az előkelő vendégek elszállásolására szolgált a türbe közelében. A legjelentősebb ismert látogató Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban jött el a türbéhez, útban a megostromolni kívánt Bécs felé.

A határvidéken álló sírkomplexumot sok támadás érte.

Eleinte ötven, később pedig száz főnyi katonaság védte, akik a szigetvári őrséghez tartoztak. 1664 februárjában részben fel is égették a kisvárost Zrínyi Miklós csapatai. 1688/89-ben Szigetvárt blokád alá vette egy keresztény sereg, melynek katonáit részben a turbéki komplexumban szállásolták el, melyet igazolnak az ásatáskor előkerült használati tárgyaik.

Dr. Pap Norbert a sírkomplexum jövőjére vonatkozóan kiemelte:

„A következő évtizedben reményeink szerint már egy európai jellegű, és nemzetközi jelentőségű kulturális-turisztikai központ is létrejöhet az ország egyik legszegényebb és legelmaradottabb térségében, a XVI. századi oszmán türbe körül.”

A határvidéken álló sírkomplexumot sok támadás érte.
Fotó: Csortos Szabolcs


Previous Solar Dechatlon 2019 – innovációs építészeti világverseny
Next Hulladékmentes Tisza hármas összefogással

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.