Szent Iván-éj, a varázslatok éjszakája


Varázslatok éjszakája: a Szent Iván-éj
Olvasási idő: 3 perc

Hatalmas máglyák, tűzugrás, nyári napforduló, szerelmi jóslás és különböző babonák.

Ha valaki azon gondolkozik, mi a fentiekben a közös, akkor mi eláruljuk. Természetesen a Szent Iván-éj. A június 23-ról 24-re virradó éjjel, Szent Iván éjjele. A régi hiedelem szerint ez a varázslatok éjszakája, melyhez számos hagyomány és babona fűződik. De, mielőtt sorra vennénk őket, nem árt tisztázni, mit  értünk Szent Iván- éj alatt.

Nyári napforduló és naptárreformok

A nyári napforduló az északi féltekén idén június 20-ára esik. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma honlapján nem csupán a napforduló pontos idejét láthatjuk, de azt is, hogy idén teliholddal párosul. Ha valaki igazán hisz a babonákban, akkor nem árt felkészülnie, mert ez a varázslatok éjszakája. Korábban a nyári napforduló Szent Iván ünnepére esett. Azonban a naptárreformok és a tropikus időszámítási mód sajátossága, valamint a tényleges naptári évek közti különbség miatt a két ünnep különvált egymástól.

Bennünk felmerült a kérdés, ki volt Szent Iván. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János név szláv formájából. Régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A Szent Iván-éj Keresztelő Szent János születésnapjával fonódik egybe. Így máris világossá válik, hogy tulajdonképpen a két név egy és ugyanazt az embert takarja.

A tűz szimbóluma

A katolikus egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent János esetében ünnepli névnapként is a szent feltételezett e világi születésnapját. Az evangéliumok szerint János pont félévvel volt idősebb Jézusnál, születésnapja ezért került június 24-ére.

Ennek ellenére a történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják Szent Iván éjjelét. Ugyanis a máglyák nem ezen az ünnepen lobognak először éjszaka. A pogány emberek a tűzgyújtással a Napot kívánták segíteni a sötétséggel szemben, elűzve az ártó szellemeket. Már az arab és bizánci források is megemlékeznek a magyarok tűzimádatáról. A tűzkultusz egyébként a napév fordulópontjaihoz kötődő elem volt. A kereszténység elterjedése után, a tűz mint szimbólum megmaradt, de az ünnep többi motívuma háttérbe szorult.

Az éjszakához a tűzrakáson kívül több szokás és hagyomány is fűződik. Ezek többsége egyházi eredetű, de vannak olyanok is, amelyek ennél régebbre nyúlnak vissza. A Szent Iván-éj, a varázslatok éjszakája keresztény mivolta miatt Európa-szerte nagy ünnepnek számít.

Nézzünk néhány magyar babonát!

Az emberek leginkább a házasságjóslást és a szerelmi varázslatokat ismerik Szent Iván-éj kapcsán, ahol a fő elem természetesen a tűzrakás és a hozzá kapcsolódó különböző babonák.

Szerelmi jóslások Szent Iván éjjelén

Emellett megemlíthető még:

  •  Korábban a nők gyógyfüveket is szórtak a tűzbe, majd később ezekkel megfürödtek, így biztosítva az egészséget.
  •  Gyógyfüvek esetében már az is jó egészséget és a betegségek megelőzését jelentette, ha ezen az éjjelen mentek ki gyűjteni őket. Úgy hitték, azoknak a növényeknek varázserejük van.
  •  A tűzugrás közben párosító, kiházasító énekeket énekeltek. A fiúk pedig figyelték a lányok ugrását, hiszen úgy tartották, hogy a mozgásukból sokat meg lehet tudni róluk.
  •  Mihálygergén búzavirágból fontak koszorút, ebben ugrottak át a tűz fölött. Majd a koszorút a legközelebb álló fűzfára feldobták, akié a hiedelem szerint fennakadt, az még az ősszel férjhez ment.
  •  Volt, ahol a hajadonok a tűz ugrás után hazafelé egy kenderföldre heveredtek, és aki után a letiport kender felegyenesedett, az még abban az évben férjet talált.
  • Szent Iván éjjelén sok helyen dobáltak gyümölcsöt a tűzbe. Ezt azért tették, hogy a korán elhunyt gyermekek védelmezőjüktől, Keresztelő Szent Jánostól, gyümölcsöt kaphassanak a mennyben.
  • Baranya megyében a sírokra tettek sült almát. Csongrád megyében úgy tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
  • A babonák közül a boszorkányok sem maradhatnak ki. Az ünnepet megelőző napon zöldellő ágakat tettek ki az ajtókra, ablakokra – még a tyúkólakra is –, hogy elűzzék a boszorkányokat.

Magyarországon is újra visszatérőben van a Szent Iván éji tradíciók felelevenítése. A berlini példát követve 2001 óta megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amikor késő éjszakáig tartó nyitvatartással egyre több múzeum várja nyitott kapukkal a látogatókat.



Previous Nemzetközi ARIAC verseny magyar győzelemmel
Next Zajcsökkentés a videohívásokban

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük