2020. december 24-én, a korai órákban többfelé várható eső, majd délutánra északnyugat felől felszakadozik a felhőzet, délutánra kisüt a nap.

Az ünnepre való tekintettel, közszolgálati televíziónkon, a közönségszavazatok alapján legjobbnak ítélt karácsonyi filmeket vetítjük. Később a köztársasági elnök köszöntőjét hallhatják. A hóhelyzet idei alakulását szakembereink kézben tartják, az utazás, valamint a rokonlátogatás biztosítva van. A kormány a különleges jogrend keretében mindent megtesz a járvány lassítása és a kórházak teljesítőképességének védelme érdekében. Ezt szolgálják a veszélyhelyzettel kihirdetett védelmi intézkedések! Éppen ezért, kérjük, fokozottan felügyeljenek gyermekeikre, a téli tanítási szünet alatt is! – Olvasható a nem is olyan távoli jövő legújabb szerkesztőségi munkatársától, Újságíró 1-től.

Hamarosan ilyen és ehhez hasonló leiratok és mínuszos hírek lephetik el a médiát, újságíróbotok tolmácsolásában!

Természetesen attól még – viszonylag – messze vagyunk, hogy a következő sztáríró, vagy Pulitzer-díjas újságíró, esetleg blockbuster forgatókönyvírója közülük kerüljön ki. Bár ez utóbbi, tekintve a filmfelhozatalt, lehet, hogy már megtörtént. Azonban kétségtelen, hogy a jövőkutatók trendjei az évtized végére megvalósulni látszanak. Innentől pedig folyamatosan fejlődnek, íráskészségük kikristályosodik a Mesterséges Intelligencia tanulása által, talán közben megtalálják a saját hangjukat, egyéni stílusukat.

A mesterséges szövegalkotás első fecskéi a különféle cégek chatbotjai voltak. Az első beszélgetésre tervezett program az ELIZA nevet viselte, amit Joseph Weizenbaum tervezett 1966-ban. Természetesen a program nem kereskedelmi céllal készült, hanem a mesterséges intelligencia tanulmányozására. Működése rendkívül egyszerű, hasonlóan a mai chatbotokhoz. Adatbázisában szavakat, illetve azokból készült variánsokat, kifejezéseket tárol. Ha a vele kommunikáló használ egy szót vagy kifejezést, ELIZA erre reagálva megalkotja válaszát. Minél nagyobb az adatbázis, annál pontosabb válaszok születnek, annál nehezebb a programot ,,leleplezni”.

ELIZÁT további fejlesztések követték, míg az 1990-es években a chatbotok kereskedelmi forgalomba nem kerültek.

Miután az intelligens szoftverek bekerültek a gazdaság vérkeringésébe, a programfejlesztés átkerült a tech-multikhoz, amelyek az új piaci szegmensben további start-up felvásárlásokkal erősítették pozícióikat. Ez azért jelentős fejlemény, mert az olyan tech-óriások, mint például a Microsoft Research és a Google (mai nevén Alphabet) főleg verbális adatgyűjtésben, az írott kommunikáció valamilyen felhasználásában utaztak. A chatbotokat így már sokkal gyorsabban lehetett fejleszteni – gépi tanulási technológia által – úgy, hogy házon belül ,,elengedték” azokat, valódi emberi kommunikációt tanulmányozni.

A chatbotok tulajdonképpen 99%-ban megegyeznek egymással.

Alapvetően az ügyfélszolgálatok, a customer-communication repetitív feladatainak megoldására, annak automatizációjára jöttek létre. Ezek a botok olyan alkalmazásokon belül működnek, amelyek egy adott funkciót végeznek, mint amilyen a helyszínek felkeresése vagy az e-kereskedelem. Az előre megírt parancskészletre támaszkodó chatbotok csak adott feladat megoldására képesek, mint például az időjárás vagy zenei kérdések megválaszolása. Ezeket jellemzően a kisebb vállalkozások használják. A nagyobb vállalatok intelligens botjaival viszont – a természetes nyelvfeldolgozás révén –, mint emberekkel cseveghetünk. Egy chatbot szinte akármilyen programozási nyelven elkészíthető. A beszerzést fontolgatók válogathatnak a meglévő kínálatból, vagy maguk is megpróbálkozhatnak egy-egy társalkodó elkészítésével a Manychat vagy a Chatfuel motorján keresztül.

Nem az újságíró munkahelye van veszélyben. Érdekes látni, hogy ez az alapvető funkciójú program, az üzlet mennyi területén működtethető! A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük a  Fynd Fifi-t és a Spring-et a  divatbotokat, amely a megfelelő ruhadarab kiválasztásában segít. A Telekom Twyla és a Burger King botjai a rendelésben és vásárlásban, továbbá hibák megoldásában, valamint a kérdések megválaszolásában segítenek. Közben a Wall Street Journal Bot a tőzsdei napi jelentéseket készíti, hogy a befektetők naprakész ismeretek birtokában hozhassanak döntéseket. Különösen fontos lehet az orvos-beteg kapcsolatokat intéző Health Tap. A Beasure Messenger a kávéízlésünket deríti fel, a KLM légitársaság botjával pedig eljuthatunk a különleges helyszínekre.  

A keresleti és a kínálati oldal céljai egymásba fonódnak!

A vállalkozásoknak kevesebb élőmunkára lesz szüksége, miközben pontosabb hírlevelezésbe kezdhetnek az ügyfelek szegmentálásával. A felhasználó üzletileg hasznos adatainak gyűjtésén túl, egy intelligens szoftver egy egész vásárlást is végig tud vinni – beleértve a fizetést és a számlázást is. Mindeközben az ügyfelek gyors és kényelmesebb kiszolgálást kapnak, nem mindennapi vásárlói élménnyel gazdagodva. Mindezekből jól látszik, hogy mik a fejlődési irányok, trendek. Nem túlzás kijelentenünk, hogy a mesterséges intelligencia, a chatbotok képezhetik a hidat, ember és gép kommunikációjának következő fokozatában!

Az első, saját hétköznapjainkhoz képest radikális változást az újságírás, az újságíró jelentheti.

2020 júliusában a „Nem érzed produktívnak magad? Talán állj le a túlgondolkodással!” című cikk felkerült a Hacker News híraggregátor toplistájára és rögtön első helyezett lett. Mint később kiderült, a cikket a GPT-3 algoritmus írta. A színes kivétel úgy tűnik, hogy gyorsan eszkalálódik. A Microsoft nyár elején le is cserélte hírszerkesztőit mesterséges kollégákra. A botok nem fogadnak el fizetést, viszont a nap 24 órájában munkára készek. Minél többet használják őket, szövegeik annál jobbak, kifejezőbbek és hitelesebbek is lesznek. Ez utóbbi viszont akár a kárunkra is válhat!

Ugyanis félő, hogy a mesterséges intelligencia botjai a hiteles tájékoztatáson túl, túlzottan a reklámok felé fordulnak. Emiatt valós veszély, hogy a világhálón kisebbségbe szorulnak a mélyelemzések, oknyomozások és érdekes riportok, maga az újságíró. Helyettük minden támogatott, szponzorált tartalom lesz! Innen már csak egy lépés a dezinformációs kampányok botkatonás hadserege. Ez pedig már nem is a jövő, hanem a jelen, ugyanis a nyugati világ politikai életében fajsúlyos közösségi teret, a Twittert már el is lepték a mesterséges troll-profilok.

Természetesen egy adott technológiát mindig fel lehet használni jóra és rosszra egyaránt. Egyesek szerint az újságírást még nagyon korai temetni, még akkor is, ha sokkal több bot fogja végezni ezt a munkát, jóval kevesebb humanoid részvételével. Miközben a modern kor kincsesbányája, a Big Data elemzése jóval hatékonyabb a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Így összességében gyorsabban juthatunk átfogó tényekhez, amelyek felbecsülhetetlenek a döntéshozatal során!

Nos, a mesterséges munkások, chatbotok már itt vannak velünk,

az egyetlen kérdés már csak az, mi mennyire tudunk alkalmazkodunk hozzájuk. Mennyire hatékony szabályozást alkotunk, mennyire tartjuk szem előtt az etikus felhasználást?!