Az ezoterika világában, a mesékben vagy a mitológiában mindig vannak lények, melyek eredete igen izgalmas.

A vasorrú bába

Talán ez a legismertebb történet mindannyiunk számára. Az obi-ugorok ábrázolják így szellemeiket. Leginkább egy álarccal. Ezeknek időről időre áldozatot mutatnak be: arcukat, szájukat, orrukat bekenték vérrel, hússal, zsírral stb. Hogy az arc ne korhadjon hamar, a báb kiemelkedő orrú faarcát fémlappal fedték.

A vasorrú bába a népmesék negatív szereplője. Előfordul vasfogú bába, vasbába néven is. Magát a szót tévesen szláv eredetűnek vélték, de a vasorrú jelző a szláv nyelvben hiányzik. Viszont a fémorrú jelző közismert a szibériai török népek hősénekeiben. A sámánhitű népek az elhunyt ősök tiszteletére bábut faragtak a halottaik lelkének lakhelyéül. A vasorrú bába alakja közkedvelt a modern orosz meseíróknál (Babajaga), valamint az 1990-es évektől megtalálható az orosz fantázia történetekben is.

Az orosz folklórban sok történet van Baba Jagáról,

a félelmetes boszorkányról, aki angolul Baba Yaga Boney Legs néven is ismert, mert hatalmas étvágya ellenére olyan vékony, mint egy csontváz. Oroszul: „Baba Jaga Kostjanaja Noga”, azaz Csontlábú Baba Jaga. Eredetileg a halál istensége volt: egy kígyó farkával rendelkező asszony, aki az alvilág bejáratát őrzi, és a halottak birodalmába a meghaltak lelkét kíséri. Baba Jaga egy sokkal veszélyesebb lény, amely sokkal több energiával rendelkezik, mint valami boszorkány. Az orra annyira hosszú, hogy csilingel a mennyezeten, amikor horkol. Nem unalmas, szokásos boszorkány, nem visel kalapot.

Leggyakrabban egy sűrű erdőben él, amely félelmet kelt az emberekben, mert úgy érezték, az ilyen erdő a holt és az élő világ közötti határ. Nem csoda, hogy a kunyhóját emberi csontok és koponyák veszik körül. Ez a lény nem jár, hanem egy vas sztúpán (azaz egy robogó szekéren) utazik a világ körül. Amikor megjelenik valahol, vad szél fúj, a fák nyikorognak és nyögnek, és örvénylik a levegő. Sokszor szellemek kíséretében jár és minden nyomait eltörli egy ezüst nyírfából készült seprűvel.

Van olyan változat, ahol BabaJaga az erdő mélyén egy kunyhóban él. A kunyhójának saját személyisége van és nagyméretű csirkelábon mozog. Általában a kunyhó vagy forog, vagy nyugalomban áll háttal a látogatónak, aki átmegy az erdőn. A kunyhó ablakai szemnek látszanak. Egy csöpp sikoly és nyögés közepette áll meg, amikor elmondják a titkos varázslatot. Ekkor fordul a látogató felé, leereszkedik és hangos ütközéssel nyitja ki az ajtót. A kunyhót csontból épített kerítés veszi körül. A kerítés tetején koponyák vannak, lángoló szemgödrük megvilágítja a sötétséget. Amikor egy látogató belép a kunyhóba, (nem túl gyakran) BabaJaga megkérdezi tőlük, hogy szabad akaratukból jöttek-e, vagy küldték őket.

A nagyon durva, dühös és brutális nőket Oroszországban gyakran jagisnyának nevezték. A magyar néphit szerint a bába eredetileg a szülésnél segédkezett, majd személyét összeboronálták a gyógyító varázsló és a rontást végző boszorkány alakjával, s lett belőle vasorrú bába.

A rézfaszú bagoly

Sántha Attila, költő, a Székely szótár alkotója egy fórumon így foglalta össze a rézfaszú bagollyal kapcsolatos gondolatokat:

„A rézfaszú bagolyról a népi emlékezet csak annyit mond, hogy „jő, s megreszel”. Igazából a vasorrú vagy vasfogú bába férfi párja, azt a férfi orvost (bagoly = tudós, orvos) takarja, aki gyermekeltevéssel foglalkozik. A bába azért lesz vasorrú, mert kampós a szerszáma, amivel benyúl a nőbe. Ezt, ha férfi nyúl be a nő nemi szervébe, a nép (réz)*asznak nevezi.”

„Ügyelj, mert a rézfaszú bagoly megreszel!”

Általában gyermek ijesztésére mondják. A rézfaszú bagoly mint mitikus ijesztő hiedelemlény az egész magyar nyelvterületen elterjedt. Keveset lehet róla tudni, még Csíkban is csak azt tudják róla, hogy jő és, hogy megreszel. A kalotaszegi Mérában fütyül is. De valószínű, hogy a rézfaszú bagoly nem egyéb, mint a vasorrúnak férfi párja: a bagolynak nevezett tudósorvos, akinek jellemzője, hogy van egy rézszerszáma (képletesen fasza), amivel a nő nemi szervében vájkál. A rézfaszú bagolytól azért kell félni, mert megreszel – nem kell, hogy bővebben magyarázzuk ez mit is jelent.

A fekete macska legendái

A macskát a középkorban hozták kapcsolatba a gonosszal, mivel a macskák éjjel kóborolnak és világít a szemük a sötétben.

A legismertebb babona, amely a XI. században is fennmaradt, ha fekete macska keresztezi valakinek az útját, ilyenkor a fekete macska sátáni akadályt képez, mely elválasztja az embert Istentől, elzárja az utat a mennyországtól. Ennek a hiedelemnek az erősségét az is bizonyítja, hogy ha az illetőnek mégsem lett semmi baja, azt azzal magyarázták, hogy a sátán védelme alatt állt.

Viszont nem mindegy, melyik oldalról kezd el szaladni a fekete macska:

• Ha balról-jobbra szalad, szerencséd van, mert akkor semmi rossz nem fog veled történni.
• Ha jobbról-balra szalad, akkor viszont baj van! Hogy a balszerencsét semlegesítsd az alábbi dolgokat kell tenned.

1. Megvárod míg elhalad előtted valaki más így Ő semlegesíti a fekete macska átkát.
2. Ha nincs időd várni, lépj hátra hármat és köpj át a jobb vállad felett.
3. Fogadj örökbe egy fekete macskát, ami közömbösíti a fekete macska átkát.
4. Tarts zsebedben holdfénynél delejezett macska amulettet.

A magyar néphit szerint boldogtalan lesz a házasság, ha fekete macska ül az oltáron az esküvői ceremónia alatt. Olaszországban, ha egy haldokló beteg ember ágyára egy fekete macska heveredik le, az illető hamarosan meg fog halni. Ha a ház előtt nyivákol, betegség, veszekedés, vagy halál jöttét jelzi.

Angliában és Amerikában szerencsét hoz, a törököknél pedig csak a közeledő állat hozza, a távolodó vagy a menekülő pedig elviszi. Franciaországban az hoz szerencsét, ha egy fekete macskán fehér szőrszálat látnak, valamint a fekete macskák képesek megtalálni az elásott kincset. Írországban úgy vélik, rossz előjel, ha holdfényes éjszakán egy fekete macska keresztezi valaki útját, ez ugyanis valamilyen fertőzésből eredő halál előjele.