Veszélyeztetjük a főemlősöket és az emlősöket is


Veszélyeztetett főemlősök és emlősök az ember miatt- TUDOMÁNYPLÁZA

Drámaian csökken számos főemlős élőhelye, és az élőhelyek akár 78 százaléka eltűnhet világszerte 2100-ig.

Az erdők kiirtása, mezőgazdasági területté alakítása számos fajt veszélyeztet, amelyek ezáltal elveszítik élőhelyüket. A vadászat, a vadállathús-kereskedelem szintén számos populáció tömeges és gyors hanyatlását idézi elő.

A kutatók Brazíliában, Madagaszkáron, Indonéziában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban vizsgálták az emberi tevékenység hatását a vadon élő főemlősökre. A főemlősök főként Afrika, Dél-Amerika, Ázsia és Madagaszkár trópusi és szubtrópusi területein élnek. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint jelenleg 439 faj él a Földön. 65 százalékuk, 286 faj él négy országban: Brazíliában, Indonéziában, Madagaszkáron és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ezek 60 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti.

Különösen drámai a helyzet Indonéziában és Madagaszkáron, ahol 90 százalékkal csökkent a főemlős-populáció, és a fajok több mint háromnegyede veszélyeztetetté vált.

A göttingeni Leibniz Főemlős-kutató Intézet szerint Brazíliában, Madagaszkáron és Indonéziában az állatok élőhelyének megsemmisítése jelenti a legfőbb veszélyt. A Kongói Demokratikus Köztársaságban viszont a vadhús-kereskedelem. Ráadásul a főemlősöket illegálisan befogják és eladják házi kedvencnek, vagy szerveiket felhasználják a hagyományos gyógyászatban.

Az érintett országokban a szegénység, az élelmiszerellátás hiányossága, az ingatag politikai helyzet és a korrupció is hozzájárul a természeti források eltűnéséhez. Christian Roos, a tanulmány társszerzője szerint nagy problémává vált a természetes környezet elpusztítása, az erdőirtás, a mezőgazdasági területek kiterjesztése, az infrastrukturális fejlesztések miatt. Az ilyen fejlesztésekhez nagy mértékben hozzájárulnak az ipari országok, ahol nagy a kereslet az olyan alapanyagok, mint a szója, a pálmaolaj, a gumi, a keményfa és a fosszilis üzemanyagok iránt.

A főemlősökben gazdag négy ország ilyen exportjának 50 százaléka irányul Kínába, Indiába, az Egyesült Államokba és Európába. A főemlőskutatók a fejlesztések 2100-ig tartó becsült üteme alapján kiszámolták, hogy eddig az ideig Brazíliában a főemlősök élőhelyének 78 százaléka, Indonéziában 72 százaléka, Madagaszkáron 62 százaléka, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 32 százaléka fog eltűnni.

A szakemberek egyebek között a természetvédelmi területek kiterjesztésére, az erdők újratelepítésére szólítottak fel a főemlős-populáció megőrzése érdekében. Sürgették a helyi lakosság felvilágosítását az állatok áldatlan helyzetéről, a kormányok keményebb fellépését az orvvadászat, az erdőirtás és a főemlős-kereskedelem ellen.

De ez még nem minden. Egy másik friss tanulmány szerint az emberi tevékenység a bolygó emlősállatait éjszakai menekülésre kényszeríti.

A Berkeley Kaliforniai Egyetem kutatását részben a Nemzeti Tudományos Alapítvány támogatta, főleg azért, mert ez az első erőfeszítés, amely azt szeretné számszerűsítve bemutatni, hogy az emberi tevékenység milyen globális hatással van a vadon élő állatok napi tevékenységére.

Veszélyeztetett főemlősök és emlősök az ember miatt

Az eredményei rámutatnak arra az erőteljes és széles körben elterjedt folyamatra, amellyel az emberek mellett élő állatok megváltoztatják viselkedésüket. Azt lehetne mondani, hogy az emberi zavaró tényező egyre több éjszakai állatot teremt. „A vadon élő populációkban és az élőhelyeken az emberi tevékenység eredményeként bekövetkező katasztrofális veszteségeket jól dokumentálták, de azzal eddig keveset foglalkoztak, hogyan befolyásoljuk az állatok viselkedését, mert ezt nehezebb felismerni és számszerűsíteni – összegezte a tanulmány egyik szerzője Kaitlyn Gaynor doktorandusz.

A kutatók metaanalízis-megközelítést alkalmaztak és hat kontinens 62 fajáról származó adatok felhasználásával globálisan vizsgálták az emberre reagáló emlősök napi tevékenységét. Ezeket az adatokat különböző technikákkal gyűjtötték össze, beleértve a távolról indított kamerákat, a GPS-et és a rádiókapcsolatot, valamint a közvetlen megfigyelést.

Az emlősök átlagosan 1,36-szor több éjszakai reakciót mutattak, ha az emberi zavaró tényező jelen volt. 

Ez azt jelenti, hogy az az állat, amely természetes módon osztja el tevékenységét napközbeni és éjszakai időszakra, az éjszakai tevékenységet 68%-kal növelte az emberek jelenlétében. Ez a megállapítás következetesen igaz volt minden 1 kg-nál nagyobb testtömegű ragadozók és növényevő faj esetében (a kisemlősöket nem vizsgálták). A vizsgálat a különböző típusú emberi zavaró tényezőkkel is foglalkozott, beleértve olyan tevékenységeket, mint a vadászat, a túrázás, a hegyi kerékpározás és az infrastruktúra, mint például utak építése, forgalma, lakótelepek és mezőgazdaság.

Az állatok mindenfajta emberi zavarra reagáltak, függetlenül attól, hogy az emberek ténylegesen közvetlen fenyegetést jelentettek-e. Puszta jelenlétünk önmagában elég ahhoz, hogy megzavarja az állatok viselkedési szokásait.

Bár a vadon élő állatok hosszú ideje alkalmazkodnak hozzánk annak érdekében, hogy az emberek időlegesen elkerülhetők legyenek, de úgy tűnik, hogy az emberek és a vadon élő állatok egymás melletti létezése zsúfoltságot mutat a bolygón. Pozitív, hogy az állati aktivitási minták több millió éves alkalmazkodást tükröznek, de a változásoknak lehetnek negatív következményei, beleértve a környezet és az állat tulajdonságai közötti eltéréseket, a normális táplálkozási viselkedés megzavarását, a nem emberi ragadozók sebezhetőségét és a fokozott versenyt.

Egyelőre a kutatók azt sem vizsgálták, hogy az éjszakai aktivitás egyértelmű növekedése hogyan hat egyes állatokra, populációkra vagy ökoszisztémákra.

 



Previous Nem véletlenül van a láz, és hasznos
Next Arany a növényekben és a virágoskertben?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.