Az Abel-díjat 2002. január 1-jén hozták létre. A célja az Abel-díj odaítélése a matematika területén végzett kiemelkedő tudományos munkáért.

A díjat a Norvég Tudományos Akadémia ítéli oda, amely öt matematikusból álló Abel-bizottságot jelölt ki, hogy vizsgálja felül a jelölt jelölteket, és ajánlást nyújtson be arra, hogy ki a méltó rá. A díj összege 7,5 millió NOK. Első alkalommal 2003. június 3-án ítélték oda, pótolva a matematikai Nobel-díj hiányát. Niels Henrik Abel egy kivételes norvég matematikus a XIX. századból, aki mindössze 26 éves volt, amikor meghalt. Ő adta az első bizonyítékot az általános binomiális tételről, amelyet Newton és Euler állított fel. 

Bár a koronavírus járvány miatt idén május 19-én fizikailag nem kerül sor a díjátadó ünnepségre, idén Hillél Fürstenberg, a jeruzsálemi Héber Egyetem és Grigorij Margulis, az amerikai Yale Egyetem matematikusa kapta megosztva a 2020. évi Abel-díjat. Az Abel-díj a valószínűségszámítás és a csoportelmélet dinamikái, a számelmélet és a kombinatorika módszereinek úttörő használatárért járt.

Hans Munthe-Kass, az Abel-bizottság elnöke szerint Fürstenberg és Margulis elképesztette a matematikai világot a valószínűségszámítás módszereinek és a matematikai diszciplinák határainak átlépésével és leleményes használatával. Így képesek voltak mély problémákat megoldani a matematika legkülönbözőbb területein. Munkásságuk ledöntötte a hagyományos falat a tiszta és az alkalmazott matematika között.