A Braille-írás – fény a sötétségben


A Braille-írás – fény a sötétségben
Olvasási idő: 2 perc

A Braille-írás, más néven a pontírás, a vakok és gyengénlátók számára készült és általuk használt, általánosan elfogadott írásrendszer.

Számukra ezen keresztül hozzáférhetők a bizonyos kulturális javak és a tájékoztatás. A Braille-írás a 19. század közepén jelent meg, köszönhetően egy kiskorában megvakult franciának, Louis Braille-nek. Ő a párizsi Vakok Intézetében találkozott Charles Barbierrel, aki pontokat nyomtatott egy kartonlapra egyfajta kódrendszerként. A találmány előzménye, hogy még Napóleon rendelte el valami hasonlónak a megvalósítását katonai célokra, hogy a csapatok sötétben is információhoz juthassanak. Braille továbbfejlesztette a módszert és öt helyett három pontot két függőleges sorban használva dolgozta ki a ,,betűket”. Az írás hamar túllépett az intézet keretein túlra és bemutatkozott az 1844-es párizsi ipari kiállításon. A Braille-írás 1878-vált hivatalossá és nemzetközileg elfogadottá. Világnapja pedig január 4. lett, ekkor született ugyanis Louis Braille 1809-ben.

A Braille-írás, más néven a pontírás, a vakok és gyengénlátók számára készült és általuk használt, általánosan elfogadott írásrendszer. A Braille-írás számokkal.

Magyar Braille ABC. Forrás: HAM.hu

Természetesen ezzel még csak kevéssé nyílt ki a világ a vakok számára.

A pontírást nagyon nehézkes és időigényes volt nyomtatásban rögzíteni. Továbbá egy oldalon jóval kevesebb szöveg fért el átírásban, mint a hagyományos könyvek esetében. Az idősebbeknek a hosszú fizikai munka során megkeményedő ujjbegyeik nehézzé teszik az olvasást. Nemkülönben vannak hátrányban a cukorbetegség szövődményében megvakultak, akik a folyamatos vérvétel miatt veszíthetik el az ujjaik érzékenységét.

Ugyanakkor a módszerrel 64 betűt lehetett jelölni, ami a különféle nyelvek ABC-inek túlnyomó többségét lefedte. Változtatásokra csak az ékezetes és különleges írásmódú betűk és hangok jelölésekor került sor. A nemzetközi elterjedést nagyban segítette a pontok sztenderd mérete, ami által nem kell számolni a szövegek méretváltozásával.

Az olvasó a Braille-szöveg olvasása során mindkét mutatóujját használja. Jobboldalival követi a szöveget balról jobbra, míg másikkal keresi a következő sort. Közben vigyázz arra, hogy a lapból kiemelkedő pontokat ne nyomja le ezzel téve tönkre a szöveget.

A XX. század derekától a vakok számára készített szövegek egyre inkább terjedtek és bővültek. Külön könyvtárak nyíltak. Azonban az írást értő vakok száma a teljes vak népességben viszonylag alacsony maradt. Ennek oka az adott állam elégtelen szociális intézményrendszereiben, illetve a relatív szegénységben keresendők, hiszen a legutóbbi évtizedekig a vakok és gyengénlátók teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról.

Könyvtár Seattle-ben. Forrás: hiveminer.com
Könyvtár Seattle-ben. Forrás: hiveminer.com

A pontrendszer világa azonban megihlette Paul Hostovskyt, aki látóként tanulta meg a Braille-olvasást.

A költő elmondása szerint:

,,Nem vagyok vak, de lelkes Braille-olvasó vagyok. A Braille-t évek óta tanítottam, miközben a National Braille Press-ban dolgoztam, és örömmel olvastam, méghozzá fizikai örömmel. Szeretek az ujjaimmal olvasni! Tetszik az elképzelés, miszerint megérintem a szavakat! Tudom, hogy ez csak egy romantikus képzelgés, hiszen a Braille-írást olvasó emberek nincsenek szorosabb érintkezésben a szavakkal a síkírást olvasókhoz képest, de attól ez a kifejezés még tetszik nekem.”

A vakok számára is megérthető írás azonban nem a művészi jellegben, vagy a klasszikus történetek olvasásában van nagyon fontos jelentősége.

Sokak számára csak így élhető meg a hitélet, csak így vehetnek részt vallásukban és ismerhetik meg annak irányelveit, olvashatják szent könyveit. Sokak csak így képesek gyakorolni állampolgári jogaikat és szavazni. Sokak így képesek tájékozódni a gyógyszerkészítmények összetevőiről és mellékhatásairól, menetrendekről, térképekről. Ezen keresztül kapcsolódhatnak be a munkaerőpiacra és nyílhatnak meg előttük olyan munkák, ahol eddig csak a látók boldogultak.

Vak kisfiú Koránt olvas. Forrás: AFP
Vak kisfiú Koránt olvas. Forrás: AFP

Ezentúl azonban a Braille-írás kevéssé bontotta le a falakat a látók és vakok között. Hasonló szerepbe került, mint a hagyományosan írott formanyomtatványok és hivatalos dokumentumok. Igazi áttörést csak a high-tech eszközök és az audiovizuális csatornák fejlődése hozott. Ezek a látók számára is nagy kényelmet biztosító hangoskönyvekben, felolvasóprogramokban és applikációkban, valamint térpásztázó kamerával ellátott szemüvegekben ragadhatók meg.



Previous A fizika mindenkié
Next Fiókát találtam! – Mit tegyek?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.