Egy nukleáris tudományt támogató számítógépes játékkal (app) malajziai középiskolások csapata nyerte meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nemzetközi diákversenyét.

A SMK Kuala Besut középiskolai csapata a „100 dolog a nukleáris tudományról és az életről” című alkalmazása egyfajta oktatási eszköz is. Amelynek év elején történt indítása után a diákok azt tapasztalták, hogy a résztvevő helyiek és a turisták drasztikusan megváltoztatták az atomiparról alkotott véleményüket. „A projekt előtt a résztvevők 93%-a negatív hozzáállást tanúsított a nukleáris tudomány és technológia iránt” – mondta Safyyah bnti Muhammad Nasir, a három malajziai diák egyike. De miután megismerkedtek a nukleáris alkalmazások alapvető elemeivel, a válaszadók 96%-a pozitív visszajelzést adott az atomenergiáról.”

Nos, egy ilyen applikáció a hazai közönség számára is szükséges lenne annak érdekében, hogy a félelem és az ismerethiány ne legyen akadálya a technológiai fejlődésnek.

De lehet, hogy inkább több olyan tanárra lenne szükség, mint a Kőbányai Szent László Gimnáziumban oktató Tóth-Nagy Dóra, aki a magyar csapatot segítette kijutni erre a versenyre. A fiatal tanárnőnek – aki csupán három éve tanít – nincs különösebben szoros kapcsolata az atomenergiával. Egyszerűen csak nyitott és érdekli a téma, mert úgy gondolja, hogy napjainkban rendkívül aktuális az energiakérdés.

A leginnovatívabb projektet megalkotó és megvalósító öt csapat, Magyarországról, Japánból, Malajziából, Dél-Koreából és az Egyesült Államokból kapott lehetőséget, hogy bemutassa projektjét az IAEA konferenciáján, május végén. Az öt csapatból ugyan, csak az első két helyezettet jelölték meg. Első helyen a maláj, második helyen pedig a dél-Koreai csapat végzett, de ez nem vesz el semmit a magyar csapat sikeréből.

A magyar csapat tagjai nem ugyanabba az iskolába járnak mégis jól tudtak együtt dolgozni. Bárány Kristóf Zsolt 10. osztály (Kőbányai Szent László Gimnázium), Pocsai Bálint 10. osztály (Kőbányai Szent László Gimnázium) és Sarkadi-Nagy Lili Sára 10. osztály (Eötvös József Gimnázium) a NAÜ Facebook oldalán látták a versenykiírást és csak annyit szerettek volna elérni, hogy pályamunkájuknak köszönhetően Magyarországon is többen kezdjenek el foglalkozni a nukleáris energiával, a nukleáris energia megismerésével.

A magyar projekt a nukleáris tudományok fontosságáról és azok vonzóbb szakmává tételéről szólt.

A kísérleti alanyok közel voltak, mert Bálint, Kristóf és Lili az osztálytársaikat vonták be. Oktató reaktorba vitték őket, és Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézet (BME NTI) tanárát, Babcsány Boglárkát hívták meg, hogy előadást tartson számukra. Kezdve azzal, mit jelent a radioaktivitás egészen odáig, hogyan épül fel egy reaktor. Előzetesen és utólagosan is volt beszélgetés az osztálytársakkal, illetve az előadás végén egy kahoot kérdőívet is kitöltöttek a résztvevők. A 10. osztályos célközönség tanórai keretek között még nem tanult modern fizikát, ezért minden információ újszerű és hasznos volt. A projekt pedig ebben a mikrokörnyezetben is sikert aratott, mert a diákok meglepően nagy mértékben kezdtek foglalkozni az atomenergetika témájával.

Tóth-Nagy Dóra fizika-matematika szakos tanár szerint, általánosságban elmondható, hogy az emberek félnek az ismeretlen, láthatatlan dolgoktól.

Manapság a Paks II-ről szóló hírek kapcsán is sok negatív véleményt hallani. „A gyerekeknek mindig azt próbálom hangsúlyozni, hogy napjaink energiaellátásában nagy szerepe van az atomenergiának is. Illetve, hogy minden típusú energiatermelésnek van valamilyen jellegű és bizonyos mértékű kockázata. De az alapvető szabályok betartásával az atomenergia biztonságos.” A tanárnő szerényen, de büszkén csak úgy összegezte az elért eredményt, hogy a diákok teljesen önállóan dolgoztak, így nincs nagy érdeme a döntőbe jutást illetően. Sok segítséget kaptak az előadást tartó BME NTI munkatársától, illetve az Országos Atomenergia Hivatal is nyújtott szakmai segítséget.

A magyar csapat tagjai és tanárnőjük számára is ez volt az első olyan nemzetközi verseny, ami említésre méltó.

Mindamellett, hogy megtudták milyen nagyszabású esemény egy nemzetközi konferencia, sok új tapasztalatot szereztek az előadásmód fontosságáról és rengeteg információt a többi csapat országának szokásairól, kultúrájáról. Mindezt egy nemzetközi konferencián a világ másik felén. A munka melletti kevés szabadidőben sok időt töltöttek az ügynökség vezette városnézéseken, amik közül Szöul volt a legemlékezetesebb számukra. Felvehették például a hagyományos, koreai öltözetet, a hanbokot is.

Mindenki élményekkel és sok tapasztalattal tért haza. Bárány Kristóf szerint ez egy „innovatív kezdeményezés volt a NAÜ oldaláról, amely egy páratlan élményt nyújtott” számukra. Sarkadi-Nagy Lili azt emelte ki, hogy ez a verseny „egy kihívás és egy lehetőség volt, ami lehetőséget adott, hogy kipróbáljam magam csapatban és nemzetközi szinten, illetve megismerjek számomra új mentalitású embereket”. Pocsai Bálint számára „remek alkalom volt, hogy megismerhessünk más kultúrákat és nemzetközi barátságokat kössünk, a többi csapat személyében, valamint megtapasztaljuk, milyen előadni több száz fős közönség előtt.

Az iskola is megjutalmazta a projektben résztvevőket, akik az év végén jutalomkönyvvel térhettek haza. A konferencián résztvevő Paksi Atomerőmű magyar delegáltjai pedig meghívták őket az erőműbe egy látogatásra és a pályamű bemutatására az ott dolgozók számára.