Magyar űrfizikusok a Science legújabb számában
A Rosetta Plasma Consortium az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével a világon elsőként követte nyomon egy üstökös magnetoszférájának kialakulását. A Science-ben megjelent cikk magyar szerzői Németh Zoltán és Szegő Károly – közölte az MTA. A Rosetta űrszonda a napközeli maximális aktivitás időszakáig kíséri a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. Kezdetben a napszél (a Napból érkező szuperszonikus töltöttrészecske-áramlás) áthatol az üstökös …
Japán Hello Kitty-t küldi az űrbe
Hello Kitty lesz Japán nagykövete és egy kormány által finanszírozott feladatot teljesít majd az űrben. A projekt elindítása Shinzo Abe japán miniszterelnök lépése annak érdekében, hogy a rózsaszín orrú fehér cica elősegíthesse a high-tech ipar és a gazdasági mérnökök számának növekedését. A négy centiméter magas Hello Kitty figura a Hodoyoshi-3 műhold fedélzetén tartózkodik. A műhold …
Kereskedelmi űrkikötő Nagy-Britanniában?
A világűrbe induló járatok kikötőjének 2018-ra kellene elkészülnie a tervek szerint. A nyolc lehetséges helyszín között hat skóciai, egy walesi és egy angliai is van – jelentette be Robert Goodwill brit légiközlekedési miniszter a Farnboroughban rendezett nemzetközi repülőgépipari szakvásáron. Az űrkikötő emberekkel induló missziók és kereskedelmi műholdak, sőt űrturisták forgalmát is bonyolítaná. A skót partokon fekvő …
Az Apollo-11 történelmi Holdra szállása – 10 titok
2014. július 21-én volt az Apollo-11 Holdra szállásának 45. évfordulója. Az első alkalomé, amikor emberek jártak a Holdon. Az Apollo-11 űrhajó és legénysége, Neil Armstrong, Edwin Eugene Aldrin, Jr. (Buzz Aldrin) és a Michael Collins 1969. július 16-án, helyi idő szerint 9:32-kor szállt fel a Kennedy űrközpontból, Cape Canaveralból. Sokan cáfolják, sokan nem hiszik, de azért …
A Rosetta űrszonda elérte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst
Több mint 10 évig tartó utazás után sikeresen elérte a Rosetta európai űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el az üstököst, amelyre később leszállóegységet juttat el. A Rosetta magyar idő szerint augusztus 6-án 11 órakor hajtotta …
Az ősi élet jeleivel lehet tele a Hold
Kenti fizikusok letesztelték, mi történne akkor, ha egy mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó kődarabot a Földről az űrbe lőnénk és az elérné a Hold felszínét. Ennek érdekében Mark Burchell professzor és a kenti egyetem Asztrofizika Központjának kutatója szimulálta azt a körülményt, amely a fosszilizálódott kovamoszatokat érné, ha a Földtől egészen a Holdig jutnának. A csapat a fosszilis köveket …
A világűr leghidegebb pontja
A természetben előforduló leghidegebb hőmérsékletet 1995-ben fedezték fel, egészen pontosan a Bumeráng-köd belsejében, mely a Kentaur csillagképben található, gázból és porból álló felhő. Fizikusok megállapították, hogy a hőmérsékleti skálának is létezik alsó határa, mely az abszolút nulla fok, azaz -273,15°C (azaz, -459.67°F). Teljesen mindegy, milyen mértékben hűtünk le valamit, annak hőmérséklete soha nem érheti el …
A Proton-M hordozórakéta katasztrófája
Csendes beletörődéssel vették tudomásul az oroszok, hogy május 16-án este megint mellélőttek, és így a legújabban felküldeni próbált Proton-M hordózórakétájuk mellett mostmár az űrkutatásuk is mélyrepülést vett. A sikertelen rakétaindítások már-már megszokottá váltak Oroszországban, az újabb Proton-M hordozórakéta felrobbanása azonban az egész orosz űrkutatásra katasztrofális hatással van – vélte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapban …
Befejeződött az első kínai bioregeneratív kapszula tesztelése
Az első kínai bioregeneratív kapszula 105 napos tesztelése során három önkéntes élt a zárt kabinban és evett laboratóriumi körülmények között termesztett zöldségeket, illetve rovarokat. A kísérlet zárónapján, 2014. május 19-én egészségesen tértek vissza a hétköznapi életbe – adta hírül a kínai média. Ez volt Kína első olyan tesztje a „Holdpalota 1” elnevezésű 500 köbméteres egységben, amelybe …
Újabb fúrások a Marson – dolgozik a Curiosity
Idén újabb fúrást végzett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a Curoisity. Utoljára majdnem egy éve, 2013 májusában vett kőzetmintát a vörös bolygón a NASA robotja. Ezek után elhagyta az akkori tartózkodási helyét, és több mint öt kilométert tett meg annak érdekében, hogy az eredeti kutatási program elsődleges célját, a Gale-kráterből kiemelkedő Aeolis-hegyet elérje. …
