Befejeződött az első kínai bioregeneratív kapszula tesztelése
Az első kínai bioregeneratív kapszula 105 napos tesztelése során három önkéntes élt a zárt kabinban és evett laboratóriumi körülmények között termesztett zöldségeket, illetve rovarokat. A kísérlet zárónapján, 2014. május 19-én egészségesen tértek vissza a hétköznapi életbe – adta hírül a kínai média. Ez volt Kína első olyan tesztje a „Holdpalota 1” elnevezésű 500 köbméteres egységben, amelybe …
Újabb fúrások a Marson – dolgozik a Curiosity
Idén újabb fúrást végzett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a Curoisity. Utoljára majdnem egy éve, 2013 májusában vett kőzetmintát a vörös bolygón a NASA robotja. Ezek után elhagyta az akkori tartózkodási helyét, és több mint öt kilométert tett meg annak érdekében, hogy az eredeti kutatási program elsődleges célját, a Gale-kráterből kiemelkedő Aeolis-hegyet elérje. …
Marosvásárhelyről megy szonda a sztratoszférába
Május 13-án először bocsátanak fel a Székelyföldről a sztratoszférába tudományos műszeregyüttest – közölte a kísérlet összehangolását végző Csegzi Sándor fizikus, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Szabadegyetem igazgatója. A kísérlet szervezője elmondta, hogy a héliummal töltött ballon kosarában a hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy …
Cseresznyefa az űrből
Japán űrhajósok több száz cseresznye magot vittek 2008-2009-ben a nemzetközi űrállomásra, majd visszatérve Japán különböző részein (összesen 14 helyszínen) ültették el azokat óvodák közelébe. A magok közül 265 darab a híres Gifu Buddhista szentélyben levő, közel 1250 éves fáról származik. Az űrbe vitt és nyolc hónap Föld körüli keringés után visszatért magok közül az egyiket …
Új észlelés az ősrobbanás utáni inflációval kapcsolatban
Az ősrobbanást követő „infláció” elméletét támasztja alá a gravitációs hullámok újabb közvetett bizonyítéka, amelyet a Déli-sarkon lévő rádióteleszkóppal észleltek – méltatta a hét elején nyilvánosságra hozott felfedezés jelentőségét Frei Zsolt asztrofizikus. Az ősrobbanás elmélete szerint univerzumunk 14 milliárd évvel ezelőtt elkezdett tágulni, nagyon forró, sűrű és hatalmas nyomású anyaga szétfröccsent, ennek következtében sűrűsége, nyomása és hőmérséklete …
Petra csillagászati naptár is volt
Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak – derítették ki spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során. „Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is van” – …
A NASA 715 új bolygót fedezett fel a Kepler űrteleszkóppal
A Kepler űrteleszkóp segítségével 715 új bolygót sikerült felfedezni a Tejútrendszerben – jelentette be szerdán az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Soha ilyen nagy számú bolygó felfedezéséről nem számoltak be még és a CNN hírtelevízió tudósítása szerint is korábban csak mintegy 1000 bolygót sikerült azonosítani a galaxisunkban. Az újonnan megismert, összesen 305 csillag körül keringő bolygó közül …
Elkészült a Ganümédész teljes geológiai térképe
Felfedezése után mintegy négyszáz évvel elkészült a Ganümédész (a Jupiter legnagyobb holdja) teljes geológiai térképe, amely részletesen megjeleníti a jég borította, zord égitest földtani jellemzőit. A Ganümédész a legnagyobb hold az egész Naprendszerben. Átmérője 5262 kilométer: mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mert nagyobb a Merkúrnál és a Plútónál. A Holdon kívül az egyetlen olyan égi …
Az univerzum legnagyobb gázfelhőjét fedezték fel
Az univerzum legnagyobb gázfelhőjét fedezték fel egy kvazár fényében amerikai csillagászok. Úgy vélik, az „intergalaktikus pókháló” egy fonalát azonosították. A Keck obszervatórium segítségével rögzítették a fényt, melyben egy 1,5 millió fényév hosszúságú gázfelhőt fedeztek fel. Az észlelést egy óriási fényű kvazár (csillagszerű, azaz kvázisztelláris rádióforrás, általában távoli galaxisok aktív magjai) ragyogása tette lehetővé, mely mint egy …
Rosetta űrszonda „felébresztése”
Előadássorozatot és kiállítást rendeznek a magyar közreműködéssel készült Rosetta űrszonda „felébresztése” alkalmából hétfőn a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2004. március 2-án indította útnak az űrszondát, amelynek célja, hogy közelről vizsgálja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. Ez lehet az első olyan űreszköz, amely egy üstökös felszínén helyszíni méréseket végez és fényképeket készít. Az üstökösök Naprendszerünk születésének …
