Először hoztak létre működő emberi veseszövetet élőszervezetben


Először hoztak létre működő emberi veseszövetet élőszervezetben

Először hoztak létre működő, vagyis vizelettermelésre képes emberi veseszövetet élő szervezetben kutatók.

Eredményeik mérföldkövet jelenthetnek a vesebetegségek kezelésének fejlesztésére irányuló kutatásokban. A Stem Cell Reports cíElőször hoztak létre működő, vagyis vizelettermelésre képes emberi veseszövetet élő szervezetben kutatók.mű folyóiratban publikált tanulmány készítői laboratóriumban növesztett humán embrionális őssejtekből hoztak létre veseglomerulusokat – érgomolyagokat –, amelyeket egy természetes kötőszövetként működő gélszerű anyaggal kevertek össze, majd egerek bőre alá fecskendeztek.

Három hónappal később a szövetvizsgálati eredmények kimutatták, hogy az egerek szervezetében a vese működési alapegységét jelentő nefronok képződtek. (A nefron vesetestecskéjében – ezt az érgomolyag és az úgynevezett Bowman-tok alkotja – képződik az elsődleges szűrlet, amely a csatornarendszerében vizeletté alakul és a vizeletelvezető rendszer felé továbbítódik.)

A létrejött nefronok rendelkeztek az emberi vesében lévő nefronok alkotóelemeinek döntő részével, köztük a közeli (proximális) kanyarulatos csatornával, a távoli (distalis) kanyarulatos csatornával, a Bowman-tokkal, valamint a Henle-kaccsal.

Az egerekben továbbá – saját érrendszerünkhöz kapcsolódó – hajszálerek (kapillárisok) fejlődtek ki az új „mini-vesék” táplálására. A kutatók szerint azonban nagy artéria híján a szerv csupán a töredékét képes ellátni a teljes feladatának. A kutatók ezért most sebészekkel együttműködve dolgoznak azon, hogy egy artéria „bevezetésével” biztosítsák a létrehozott „mini-kiválasztószervek” jobb vérellátását.

Az apró szűrőegységek működőképességének teszteléséhez a szakemberek egy fluoreszkáló fehérjét használtak, amely megszínezte a vér átszűrésével keletkezett vizeletszerű anyagot. A kutatók nyomon követték a fehérje útját és kimutatták a „mini-vesék” csatornáiban, bizonyítva a szűrletképződést.

A tanulmányt vezető Sue Kimber, a Manchesteri Egyetem professzora szerint a szűrőegységek működőképessége tehát bizonyított, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora százalékban funkcionálnak. „Világszerte kétmillió embernél alkalmaznak dialízist, vagy transzplantációt veseelégtelenség miatt, és sajnos további kétmillióan halnak meg évente amiatt, hogy nem férnek hozzá ezekhez a kezelésekhez” – hansúlyozta Adrian Woolf, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy a mostani felfedezésük egy nap remélhetőleg segíteni fogja a páciensek kezelését.



Previous Először sikerült a legpontosabban meghatározni a W-bozon tömegét
Next Áttevődik a beszédkészség helye az agyvérzésen átesett babáknál

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.