A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható.

A biológiai invázió során egy területen új fajok jelennek meg más országból vagy földrészről, amelyek később dominánssá válhatnak és felboríthatják a környezet egyensúlyát. Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa szerint az inváziós fajok túlnyomó többsége az emberi tevékenység hatására jelenik meg hazánkban. Legfőbb terjesztői a globális kereskedelem és a turizmus. Míg a fajok kisebb százaléka természetes vektorokon, főként a madarak bélcsatornájában túlélve érkezik hazánkba. Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy az idegenhonos fajok nagy része nem tud életben maradni az új területen, ha mégis, akkor több esetben nem válik inváziós fajjá, hanem az őshonos fajok közösségében részese lesz a táplálkozási hálózatnak.

A biológiai invázió szorosan összefügg a klímaváltozással is.

A globális felmelegedéssel szubtrópusi, trópusi fajok jelennek meg az országban. Mint mondta, az idegen fajok megtelepedését az is segíti, hogy élőhelyeinket „túlhasználjuk”, felszíni vizeink túlnyomó többsége meg van „bolygatva”.

Egy inváziós faj megjelenése következtében csökkenhet például a terméshozam. Ugyanakkor pozitív hatása is lehet a jövevényfajok megjelenésének, hiszen a Balatonban élő inváziós kagylófajok jelentős szerepet töltenek be a víz szűrésében.

Tudományos berkekben az a nézet, hogy a biológiai inváziót megállítani nem lehet, jelentősen lassítani viszont igen. A feladat az, hogy időben kiszűrjék azokat a fajokat, amelyek leginkább károsak lehetnek.