Idén is megszervezi az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) a nagy sikerű Kert a köbön ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő kulturális programsorozatát.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont a tavalyi nagy siker után idén újra megszervezi a Kert a köbön tudománynépszerűsítő, kulturális programját. Új témákkal, új előadókkal, de a már megszokott keretek között tartják meg a programokat. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert csodálatos környezetében várják a szervezők az ökológia, a földi élővilág, a zene, a gasztronómia és a művészetek iránt érdeklődőket. A 2021-ben indított Kert a köbön programsorozat szervezőinek fontos célja, hogy szórakoztató módon mutassák be az ÖK fő kutatási területeit, az ökológia, az evolúcióbiológia és a konzervációbiológia terén elért legújabb eredményeiket. Valamint, hogy felhívják a figyelmet a természetes élőhelyek megóvásának és az emberek környezetvédelmi felelősségvállalásának a jelentőségére. Ezzel, egyfajta ökológiai szemléletformáló szerepet is vállalva.
Garamszegi László Zsolt, az ÖK főigazgatója szerint a tudomány és a művészetek korántsem ellentétei. Hanem, sokkal inkább kiegészítői egymásnak, hiszen ugyanazt a világot igyekeznek leírni a maguk eszközeivel. A képzőművészetek, a zene és a film is az ember és környezete kétirányú kapcsolatát, illetve a közöttük fellelhető harmóniát igyekszik megragadni. Éppen úgy, mint az ökológia. Ahogyan az ember sem nélkülözheti a természetet, és felelős annak megismeréséért, illetve megóvásáért, úgy a művészetek és a tudomány sem létezhet önmagában. Egymás támogatására, kiegészítésére szorulnak.
Egyre nagyobbra nőnek a környezeti problémák, a természetes élőhelyek rombolása, valamint a klímaváltozás nyomán egyre súlyosbodik az ökológiai krízis. A fajok kihalását és legutóbb az ökológiától és az emberi viselkedéstől elválaszthatatlan, emberek millióinak életét kioltó pandémiát látva, útmutatást és reményt kell adni az aggódóknak. A közömbösökkel pedig meg kell értetni, hogy a veszély néhány évtizeden belül talán olyan súlyossá válik, hogy ha nem cselekszünk most, talán nem leszünk képesek megmenteni a Földet.
Meg kell nyerni az embereket az ökológiai gondolkodásmóddal.
Nem szabad pánikolni, mert a kétségbeesés csak tétlenséget vagy rossz tetteket szül. Ehelyett a tudományt kell segítségül hívni! Hiszen csak az objektív tudás segíthet abban, hogy megoldjuk az emberiség előtt tornyosuló talán eddigi legnagyobb környezeti problémákat. Garamszegi László Zsolt úgy gondolja, hogy a megoldás igenis lehetséges, melyhez az Ökológiai Kutatóközpont tudományos eredményei is alapul szolgáltathatnak. Ám ezek gyakorlati szintű integrálásához szélesebb körű összefogásra van szükség. A mi feladatunk az, hogy szorongás vagy kapkodás keltése helyett megalapozott tudást adjunk át. Amely alapján a döntéshozók és a bolygónk jövője iránt elkötelezett lakosság tényekre és nem érzelmekre épülő hatékony cselekvési tervet készíthet. A rendezvénysorozatunkra ellátogatók egy életre szóló útravalót kaphatnak ehhez a kutatóinktól és a művészektől.
Az első eseményen a zene és az evolúciókutatás határterületeit boncolgatják, mert számtalan ilyen terület van. Az ihlet és az intuíció mind a zenében, mind a kulturális evolúcióban központi szerepet játszik. Április 30-án egy evolúcióbiológus, egy zenetörténész és egy újságíró lesznek a vendégeink, akik a kulturális evolúcióról, az emberi divatok, szokások, művészetek átadásáról, terjedéséről, változásáról fognak beszélgetni. De szóba kerülnek majd az ihlet és a zenei szépség fizikai, biológiai mozgatórugói is. Szót fognak ejteni az áltudományokról, ezek művészeti megfelelőjéről és a dilettantizmusról is. A résztvevők a Kert a köbön programsorozat folyamán megismerhetik, hogy mit gondol egy zoológus, egy botanikus, egy etnoökológus és egy nyelvész a magyar táj és nyelv különlegességéről és hasonlóságáról más vidékek tájaival, történeteivel összehasonlítva.
A Kert a köbön eseményen következő alkalommal egy építész, egy történész és egy ökológus beszélget majd a városokról.
A város ugyanis maga is egy ökoszisztéma, amelynek lakói ugyanazokat az ökológiai törvényszerűségeket követve működnek együtt. Illetve versengenek egymással, mint ahogy a természetben az állatvilág egyedei teszik. A városi témához kapcsolódik egy izgalmas tudományos kalandozás is. Ennek során a látogatók különböző városi élőlények világába nyerhetnek bepillantást játékos formában.
Augusztus végén egy evolúcióbiológus, egy nyelvész-pszichológus, egy szociálpszichológus és egy történész azt járják majd körül, miként alakulhatott ki az ember egyik különleges képessége. Hiszen ennek köszönhetően akkor is tudunk nagy csoportban együttműködni, ha a tagok nem közeli rokonai egymásnak. Ebben az ember egyedülálló az élővilágban. A Kert a köbön programsorozat során a vendégek megvitatják, milyen társadalmi előfeltételei vannak a sikeres együttműködésnek. Szó lesz arról is, hogy léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban, és hol húzódnak határaink. Továbbá, azt a súlyos kérdést is feszegetik majd a tudósok, hogy milyen kihívást jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció.
No Comment