A szegénységnek és az étrendnek köze van a COVID halálozási arányához?


A szegénységnek és az étrendnek köze van a COVID halálozási arányához?
Olvasási idő: 3 perc

Sok tudós úgy gondolja, hogy a szegénységnek és az étrendnek köze van a COVID halálozási arányához és az élelmiszer-óriásoknak abba kell hagyniuk az ócska ételek gyártását.

Sir Michael Marmot epidemiológus professzor közelmúltbeli megállapításai szerint a COVID-19 halálozási aránya 25%-kal magasabb Nagy-Manchesterben. Illetve általában véve minél szegényebb egy terület lakossága, annál magasabb a halálozási arány. A Zoe Covid-19 kutatócsoport azt találta, hogy azok az emberek, akik nagy mennyiségű növényi ételt fogyasztottak, 10 százalékkal kisebb eséllyel kapták el COVID-ot, és 40 százalékkal kisebb eséllyel szorultak kórházi kezelésre, ha mégis. Nem nagy meglepetés, hogy a vitaminokkal és ásványi anyagokkal teli ételek alkalmasak a halálos vírus túlélésére. De nem jó reggelinként fél kilogramm vitamintablettát fogyasztani, és a nap hátralévő részében fánkkal, csokoládéval és chipsszel tömni a hasunkat. Akkor sem, ha a szegénységnek hírét sem hallottuk.

Kevés ember van birtokában annak a vas akaratnak, ami ahhoz kell, hogy abbahagyja az étkezést, mielőtt telítve érezné magát. Továbbá semmi sem lassítja az emésztés sebességét, ami cukorcsúcsokat okoz. Ezért az inzulinnak nagy erőfeszítéssel kell dolgoznia, hogy a zsírsejtekben tárolja, mielőtt az károsítja a szervezetet. Mindkettő elhízást és inzulinrezisztenciát okoz, illetve 2-es típusú cukorbetegséghez vezet, amely a pandémiában sok ember számára halálos volt.

De a negatív hatások halálos mesterhármasának habja a mikrobiomra gyakorolt ​​hatás.

A mikrobiom a biológia legújabb trendije. A belekben élő különféle típusú mikrobák billiónyi tömege ez. A tudósok rájöttek, hogy kulcsfontosságúak a gyulladás csökkentésében – amely számos betegség, köztük mentális betegségek gyökere is – és segít a fertőzések leküzdésében, mint amilyen a COVID-19 is.

Ha valaki szegény, akkor nagyobb az esélye annak, hogy olyan étrendet alkalmaz, amelyben az ultra-feldolgozott élelmiszerek erősen szerepelnek. Ezt általában az okozza, hogy a friss ételek drágák. Vagy nehéz megtalálni a hátrányos helyzetű területeken. Az ultrafeldolgozott ételeknél azonban az a lényeg, hogy finomak. A nagy volumenű eladások elérése érdekében az ízvarázslók úgy tervezték őket, hogy hiper finom ízűek legyenek. Bármennyire is káros ez a test számára, rendkívül kellemes enni.

A stresszel és megfizethető örömökkel teli életben a finom ételekhez való menekülés néhány pillanata valószínűleg rontja az egészséget.

Ha valaki része a városi szegénységnek, akkor biztosan van a lakásától néhány méterre olyan lehetőség, ahol rántott vagy cukorral áztatott valamit lehet vásárolni. Ha pedig nem egy csokoládéval teli bolt mellett él, akkor az élelmiszeripari cégek bombázzák üzenetekkel – óriásplakátokon, tévében, rádióban, interneten vagy a busz oldalán – azzal, hogy mennyivel jobb lenne az élet, ha enne és még többet enne belőle.

Kolumbiában, egy vizsgálat szerint, egyértelmű az összefüggései mutathatók ki a COVID-19-nek és a szegénységnek. Az esetek sűrűsége és az MPI (sokdimenziós szegénységi index) között erős pozitív kapcsolat van, amelyet 0,8024 meghatározási együttható támaszt alá. Ráadásul a járvány maga sok embert sodort szegényebb helyzetbe, szerte a világon. Egyesek arra következtetnek, hogy a járvány valószínűleg mintegy 150 millió emberrel, vagyis a jelenlegi szegénységi szint 20%-ával növeli a szegénységben élők számát.

A COVID-19 Egyesült Államokbeli kitörésének 2020-as bizonyítékát áttekintve a szegénység és a népsűrűség közötti fontos kölcsönhatások mellett erős szegénységi gradienst lehet észlelni mind a fertőzések, mind a halálozások esetében. Az általános fertőzések a megyék szegénységi aránya szerinti megoszlásának mindkét végén nőnek, U-alakú görbét hozva létre. Hasonló mintázat figyelhető meg a COVID-19 által okozott megerősített halálozások esetében is, ahol a magasabb szegénységi szinttel rendelkező megyékben általában magasabb a halálozási arány. Ezek az arányok mérsékeltebb szegénységi szintekkel rendelkező megyékben csökkennek, és nagyon alacsony szegénységi szintű megyékben ismét emelkednek.

Az alacsony fizetésű, fizikai munkát végző személyek jobban ki vannak téve a COVID-19-nek, mivel munkájukat nem lehet otthon elvégezni. A túlzsúfolt, rossz minőségű lakások pedig, a sűrűn lakott területeken, gyakran növelik a fertőzési kockázatot. A szegényebb közösségek a már korábban elkapott, szerzett betegségek miatt is sebezhetőbbek voltak a súlyos betegségekkel szemben. A megnövekedett fertőzési arány nagyobb jövedelemvesztéshez vezetett, ami a munkahely elvesztéséhez kapcsolódik.

Tehát a fertőzöttségben, a kitettségben és a kezelésben komoly kapcsolat van a szegénység és a COVID között, de a halálozásról egyelőre senki nem tud bizonyíthatóan nyilatkozni.



Previous A Tihanyi Bencés Apátság Királykriptájában végzett régészeti feltárás
Next Nagyaktivitású radioaktív hulladékok hatékonyabb kondicionálása

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kilenc − 7 =