Lovász László kapta a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat


Lovász László kapta a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat
Olvasási idő: 2 perc

Az köztudott, hogy nincs matematikai Nobel-díj és, hogy ennek hiányában a norvég kormány finanszíroz egy igencsak rangos, úgynevezett Abel-díjat.

A Norvég Tudományos Akadémia által matematikusok számára odaítélt Abel-díj egyébként 7,5 millió norvég korona (körülbelül 271 millió forint) pénzjutalommal jár. A kiválasztás öt nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul. Az Abel-díjat 2021-ben Lovász Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítéltek oda.

Az Abel-díj odaítélésének indoklásában az szerepel,

hogy az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén végzett meghatározó jelentőségű munkásságukért, azért, mert elősegítették, hogy ezek a szakágak a modern matematika központi területeivé váljanak kapják a díjat.

A számítási bonyolultság elmélete – amely az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozik – az 1970-es években még gyerekcipőben járt, de ma már mind a matematika, mind az elméleti számítógép-tudomány elismert területe. A hetvenes években a matematikusok új nemzedéke ismerte fel a diszkrét matematika gyakorlati alkalmazásának előremutató lehetőségeit a számítógép-tudományban. A számítási bonyolultság gyakorlati jelentősége megnőtt, és ma már az internetbiztonság elméleti alapjának tekintik. Míg az elméleti számítógép-tudomány új eredményeit a hatékony algoritmusok tervezésénél használják.

„Lovász és Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott a fejlődésben. Tevékenységük sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából” – mondta Hans Munthe-Kaas, az Abel Bizottság elnöke. „Kettőjük iránymutatásának köszönhetően a diszkrét matematika és a viszonylag fiatal elméleti számítógép-tudomány a modern matematika központi területeivé váltak.”

Az 1970-es években a gráfelmélet volt a tiszta matematika egyik első olyan területe, ahol megmutatkoztak a számítási bonyolultság elméletének sajátos problémái és lehetőségei.

Az 1948-ban Budapesten született Lovász László munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit. A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett Lovász széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, valamint az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL algoritmus. Ez fogalmi áttörést jelentett a rácsok megértésében, amelyek figyelemre méltóan jól alkalmazhatók többek között a számelmélet, a kriptográfia és a mobil számítástechnika területén. A jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának LLL algoritmuson alapulnak. Lovász László számos díjat kapott már, köztük az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat. Gratulálunk nem csak a díjhoz, hanem az életművéhez is.

Lovász Lászlónak számos nehéz, hosszú időn át megoldatlan kombinatorikai kérdést sikerült megfejtenie.

Többek között a perfektgráf-sejtést 1972-ben, a Kneser-gráfok kromatikus számának kérdését 1978-ban, illetve a gráfok Shannon-kapacitásának problémáját 1979-ben. Egyedi megoldásai gyakran olyan ötleteken alapultak, melyeket egy másik, látszólag nem kapcsolódó matematikai terület inspirált. Például a Kneser-gráfok esetén topológiai módszert alkalmazott, amivel egy új kutatási terület, a topologikus kombinatorika alapjait fektette le. Hasonlóképpen a gráfok Shannon-kapacitásának vizsgálatához használt gondolatai a szemidefinit programozás elméletéhez vezettek. Az 1973-ban bizonyított Lovász-féle lokális lemma, amely a véletlen módszer kombinatorikai alkalmazásaiban a függetlenség feltevését gyengíti, számtalan felhasználásra lelt felfedezése óta.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Abel-díjat 2021-ben is ketten kapták meg. Mindketten elismert matematikusok.

Avi Wigderson az izraeli Haifában született 1956-ban. Munkásságának fontos eredménye, hogy elmélyítette a matematika és a számítógép-tudomány kapcsolatát. Emellett alighanem mindenki másnál többet tett az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozó bonyolultságelmélet területének bővítéséért és mélyebb kidolgozásáért. Wigderson kutatásai a bonyolultságelmélet minden jelentősebb, megoldatlan problémáját felölelték, így nem vitás, hogy központi szerepet játszott a matematika e területének fejlődésében. A bonyolultságelmélet legfontosabb mai alkalmazása a kriptográfia. Pályafutása elején Wigderson meghatározó szerepet játszott ezen a területen, így a nullaismeretű bizonyítás megalkotásában is, amelyet napjainkban a kriptovalutákhoz kötődő technológiában alkalmaznak. 1994-ben Wigderson elnyerte a számítógép-tudományi Rolf Nevanlinna-díjat. Számos egyéb díja között szerepel a 2009-es Gödel-díj és a 2019-es Knuth-díj.



Previous Szovjet táborok magyar foglyainak adatbázisa
Next A NASA űrruhák titkai

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük