Kedélyborzolólag hatott a hónap eleji bejelentés, amely szerint Magyarországnak önálló űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lesz.

A bejelentés nyomán beindult az internetes ,,mémgyár”, ami nem csoda, hiszen a gondolatot amúgy is alaposan kifigurázták a Munkaügyek című, hazai gyártású tévés komédiában.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a magyarok elfelejtették már Farkas Bertalant, vagy az utóbbi évek leginkább büszkeségre okot adó szenzációját: a pulit, egy fejlesztés alatt álló űrszondát, amely a mérnökcsapat, két évvel ezelőtti jóslata szerint, 2019-ben landolhat a Holdon. Ez utóbbival kapcsolatban jó hír az érdeklődők számára, hogy 2018. november 28-án (14-17 óra között), a BME Kozmosz kör szervezésében egy, a BME K. épület I. emelet 72. helyiségében rendezett eseményen minden feltett kérdésre válaszolnak majd a meghívott szakértők. Talán itt arról is információt lehet szerezni, hogy 2019-ben megy puli a Holdra vagy sem.

Igencsak furcsának hat magyar űrkutatásról beszélni, amikor világunkban olyan cégek és intézmények alkotják a konkurenciát, mint a Tesla vállalat alapította SapceX, a Branson brand Virgin Orbit, valamint a NASA és a Roszkozmosz állami mamutok.

Mindezek ellenére a magyar űrbiztosság léte egyáltalán nem felesleges!

Kezdjük azzal, hogy az űrkutatás bármelyik szegmensét, ha megfigyeljük, a kereskedelmi műholdaktól, egészen nagy utat bejárva, az űrből érkező meteoritok vizsgálatáig juthatunk. Tehát az űr megfigyelése és felfedezése, illetve a majdani kolonizálása pontosan ugyanannyi lehetőséget rejt magában, mint volt az a saját földi világunk felfedezésekor.

Ezt pontosan tudják a hivatalos szervezetek és magánvállalkozások is, akik vállalják akár a dollármilliárdos veszteségeket is, hiszen a befektetés megtérülése pusztán idő kérdése. Na meg, aki lemarad, az kimarad, ugyanis nem kell nagy futurológusnak lennünk ahhoz, hogy észrevegyük: a nagyhatalmi versengések és ,,súrlódások” következő terepe egyértelműen a világűr.

A kis és közepes államok, a nem-kormányzati szervezetek, vállalkozások azonban koránt sem maradnak magukra.

Európában egy kormányközi és egy szupranacionális szervezet is segítséget nyújt abban, hogy a kontinens országainak ereje összeadódhasson, és bizonyos forrásai alárendelődjenek az űrkutatás céljának.

Ezek a szervezetek az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA), amelyek deklaráltan közös célja, hogy bekapcsolják Európát a jelenleg inkább kooperatív-szakaszú, de tagadhatatlanul létező űrversenybe. Hazánk mindkettőnek tagja immár 2004, illetve 2015 óta, így egyaránt pályázhat a releváns EU-programokra, megvalósíthatja és hasznosíthatja is rögtön az ötleteket, az ESA által biztosított lehetőségeken keresztül.

A projektekbe való beszállítás, a sugárzás- és dózismérés, exobolygó-kutatás, valamint a Nemzetközi Űrállomáson végzett idegtudományi kísérlet néhány olyan kiragadott példa, amelyek kiválóan szemléltetik, hogy igenis van folyamatos magyar vonatkozása a legújabb kutatási és piaci szegmensnek. Az univerzum rovatunkban megjelent cikkek pedig azt bizonyítják, hogy elismertek vagyunk a világűr kutatásában, hogy a téma iránt növekszik az érdeklődés és a lelkesedés, továbbá, hogy az űrkutatás egyre inkább a közgondolkodás része lesz Magyarországon.

Mindezek után ,,csak annyi” van hátra, hogy a híres magyar szürkeállomány ne esetlegesen, hanem koordinálva lehessen jelen a programokban!

Természetesen az időszámítás nem itt kezdődik, hiszen a rendszerváltás (és a Szovjetunió) után, folyamatosan létezett a Magyar Űrkutatási Iroda, viszont jelentőségének folyamatos deklasszálódása miatt, képtelen volt hatékonyan ellátni a feladatát.

Most azonban a magyar vonatkozású űrtevékenység ismét képviselethez jutott, Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos személyében.

Önéletrajza alapján a hölgy a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai kar Híradástechnikai szakán végzett, disszertációját a magaslégköri elektromágneses hullámterjedésről írta. Emellett már egészen korán megjelent az érdeklődése az űrkutatás iránt, ami nem kis részben az édesapja hatása, aki anno az Interkozmosz tudományos irányítója volt. Ferencz Orsolya jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Űrkutató csoportjának tudományos főmunkatársaként tevékenykedik.

A miniszteri biztosról szóló bejelentést újságcikkek követték, amelyekben rögtön elemezni kezdték a külföldi példákat és lelkesen magyarázták az olvasóknak, hogy a különböző űrtevékenységek és az űrkutatás mennyire fontos, valamint az ország mennyit profitálhatna belőle. Még úgy is, hogy az ESA tagságunk évi 6,2 millió euróba kerül.

A miniszteri biztosság, vagyis az állami szerepvállalás erősítése, a szakpolitika meghatározása, a stratégiák kidolgozása és a kormány szervezetbeli képviselete csak a kezdet.

A cél az, hogy Magyarország szakmai szinten bekapcsolódjon az űrkutatás hálózatába; vállalkozásai szervezett kereteken belül vehessenek részt űrtevékenységekben. A jogi és politikai szféra pedig teremtsen alapot, forrásokat és védelmet mindezekhez, akár egy önálló költségvetési szerv keretein belül.

A fenti megállapítások egyáltalán nem bürokratikus frázisok. A világűr meghódításának fontos része az államok közötti megállapodások rendszere, ami garantálja az együttműködést, jogot ad a nyersanyagok kitermelésére és kijelöli az adott ország, vagy szervezet mozgásterét. Az űrjog ebben a tekintetben leginkább a nemzetközi joghoz hasonló, azzal az egyértelmű különbséggel, hogy friss területről van szó, ezért létkérdés, hogy ott leszünk-e az alakulásánál, játszva bármennyire is marginális szerepet. 

Ugyanis itt valóban egy olyan interdiszciplináris területről van szó, amelynek felfedezéseit, találmányait, munkahelyteremtési potenciálját, valamint edukációs vonzatait azonnal érezzük.

És ki tudja: talán mi leszünk azok, akik megtalálják a B-tervet a Föld és vele együtt az emberiség megmentésére?!

Források:

HVG
Azonnali.hu
ESA
Magyar Idők