Mi az a DAMA-protokoll?


Mi az a DAMA-protokoll?
Olvasási idő: 2 perc

A rezervoárfajokkal egy adott kórokozó elterjedési területe az eddig feltételezetthez képest a sokszorosára nő.

Csak éppen tünetek hiányában nem figyelünk fel a jelenlétére. A klímaváltozás és a globalizáció révén soha nem látott mennyiségű új fajjal kerülünk kapcsolatba. Így a ránk átfertőző patogének rendkívüli gyorsasággal képesek végigsöpörni a sűrűn lakott, egymással szerves összeköttetésben álló városokon és országokon. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben kutatómunkával sikerül felderíteni ezeket a rezervoárfajokat és a bennük élő mikróbákat, még azelőtt felléphetünk ellenük, hogy átfertőzhetnének emberi vagy gazdasági fajokra. Ennek módszertanát dolgozza ki a DAMA-protokoll, melyről az Ökológiai Kutatóközpontban lehet még többet megtudni.

A DAMA-protokoll alapvető szemléletváltást javasol, melyben a mostani reakció alapú eljárásokat felváltja a prevenció, azaz az előrejelzés és a megelőzés. A betegségek elleni védekezés költségei ezzel nemcsak jelentősen lecsökkennek, de előre tervezhetővé, így költségvetésbe építhetővé is válnak.

A DAMA-protokoll elméleti alapját az evolúcióbiológia adja.

A megbetegedések számos tünettel, elterjedési területtel és terjedési móddal rendelkeznek. A háttérben zajló folyamatok ismeretében felderíthetjük hollétüket, és megakadályozhatjuk, hogy emberekre vagy gazdaságilag jelentős fajokra fertőzzenek át.

A DAMA egy olyan mozaikszó, mely a protokoll négy fázisára utal:

DOCUMENT (Dokumentálás): Ebben a fázisban a jelenleg még ismeretlen, vagy járványtani szempontból még nem vizsgált vírus, baktérium, egysejtű és gombafajok katalogizálása zajlik. Az eddigi szemlélet alapján a kórokozókat a hagyományos elvek szerint az általuk okozott megbetegedések alapján azonosítjuk. Azonban jelenleg is számtalan rendszertani, virológiai és bakteriológiai tanulmány ír le megannyi új törzset és fajt olyan gazdákból, melyekben látszólag nem vagy csak enyhe tüneteket okoz. De gazdasági vagy egészségügyi jelentőséget egyelőre nem tulajdonítanak neki. Ezek jelentős része azonban még soha nem került kapcsolatba emberi populációval. Így járványügy jelentőségét még nem is vizsgálhattuk. Ezért fontos ezek és a még felfedezésre váró fajokról szóló ismereteink összegyűjtése. Ennek segítségével a következő lépésben ezeket kockázatelemzés alá lehet vonni.

ASSESSMENT (Értékelés): Az egyes kórokozók fertőzőképességét és gazdaspektrumát genetikai tulajdonságaik határozzák meg. E tulajdonságok konzervatív módon öröklődnek. Vagyis az egymással közelebbi rokonságot mutató fajok genetikai állománya és ezen keresztül tulajdonságai is hasonlóságot fognak mutatni. A újonnan vizsgált fajokat fejlődéstani szempontból értékelik, amelynek során meghatározzák a legközelebbi, ismert rokonokat. Majd a rokonsági körön belül előforduló, ismert patogének alapján kockázati csoportokba soroljuk őket. A nagy számú kórokozóval rokonságban álló törzsek magas, míg a nem-patogén fajokkal rokonságban lévőket alacsony kockázati csoportba sorolják. Ezzel leszűkíthető azok köre, amelyek járványtani szempontból potenciális veszélyt jelenthetnek.

MONITORING (Monitorozás): A fenti lépésekkel azonosított magas kockázati csoportba tartozókat ezt követően megfigyelés alá vonják. Ez magában foglalja a rezervoárok és a kórokozó előfordulási helyének meghatározását, az esetleges terjedési útvonalak feltérképezését és az emberi vagy gazdasági fajokkal történő találkozási pontok azonosítását. Ezt követően következik a proaktív, negyedik fázis.

ACT (Akcióterv): A találkozási pontok ismeretében speciális, régióra, tevékenységre, szektorra és rezervoárra nézve pontos akciótervet dolgozhatnak ki. Ezzel megakadályozzák a potenciális átfertőzést. Ez jelentheti a rezervoár és az emberi lakosság közötti kapcsolat csökkentését (pl. adott áruk betiltásával, területek lezárásával stb.), a rezervoár in vivo kezelését (pl. vakcinázást vagy gyógyszeres kezelést a rezervoárok körében). De akár az emberi lakosság kezelését (pl. vakcinázási kampány) vagy az adott rezervoárból származó termék szűrését vagy csíramentesítését.



Previous A Hold szénionokat bocsát ki a teljes felszínén
Next Online Tudományos Diákköri Konferencia Pécsett

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük