Miért extrémek az idei pakisztáni árvizek?


Miért extrémek az idei pakisztáni árvizek?
Forrás: facebook.com/profile.php?id=100084310024310
Olvasási idő: 2 perc

Becslések szerint 33 millió embert érint a példátlan méretű áradás Pakisztánban és az esőzések, áradások 10 milliárd dolláros kárt okoztak.

Alig akad olyan ember, aki ne halott volna a dél-ázsiai Pakisztán szomorú helyzetéről, ami a szakértők szerint az éghajlatváltozás eredménye. Az ország egyharmada víz alatt van az intenzív hőhullám és a rekord mennyiségű esőt okozó hosszú monszun miatt. A tudósok szerint több tényező is hozzájárult a pakisztáni árvizek rendkívüli eseményéhez, amely miatt mintegy 33 millió ember költözött el otthonából, és több mint 1200-an haltak meg.

A katasztrófa valószínűleg a tavaszi négy nagy hőhullámmal kezdődött. Áprilisban és májusban a hőmérséklet sok helyen huzamosabb ideig 40 °C fölé emelkedett. Egy rekkenő májusi napon Jacobabad városában 51 °C volt a csúcs. A melegebb levegő több nedvességet képes megtartani. Emiatt a meteorológusok már az év elején arra figyelmeztettek, hogy a szélsőséges hőmérsékletek valószínűleg „normális feletti” mennyiségű esőt eredményeznek az ország monszunszezonjában, júliustól szeptemberig. Ilyen viszonyok között Pakisztán különleges földrajzi adottságai is inkább hátrányt jelentenek a pakisztáni árvizek szempontjából.

A sarkvidékeken kívül ugyanis Pakisztánban van a legtöbb gleccser. Az erős hőség az északi hegyvidéki régiók gleccsereit is megolvasztotta, megnövelve a mellékfolyókba áramló víz mennyiségét, amelyek végül az Indus folyóba jutottak. Athar Hussain, az iszlámábádi COMSATS Egyetem klímakutatója szerint azért ilyen rossz a helyzet, mert az Indus Pakisztán legnagyobb folyója, amely az ország hosszában északról délre halad. Jelenleg pedig inkább egy tó, mint folyó. Nincsenek pontos adatok arról, hogy ebben az évben mennyi gleccserolvadék ömlött a folyókba, de a magaslati eljegesedett régiókban nagy áramlásokat és iszapos vizet észleltek az Indusba torkolló Hunza folyóban. Az iszap pedig arra utal, hogy gyors olvadás történt, mert a gyors víz felveszi az üledéket, ahogy lefelé halad.

A hosszúra nyúló természeti katasztrófának azonban nem csak ez az oka.

A hőhullámok egy másik rendkívüli eseménnyel is egybeestek. Az Arab-tengeren kialakult intenzív alacsony légnyomás-rendszer, amely már júniusban heves esőzést hozott Pakisztán tengerparti tartományaira. Ezeket a szokatlan jellemzőket súlyosbította a június 30-i monszun korai érkezte. Így Pakisztánra a monszunidőszak átlagos éves csapadékmennyiségének csaknem háromszorosa hullott eddig. De voltak területek, ahol ez ötszörös mennyiség volt. Az árvíz pedig azért alakult ki, mert a szárazföldön a víz nagy részének nincs hová mennie. Több mint 1,2 millió ház, 5000 kilométernyi út és 240 híd pusztult el. Szindh tartományban egy hosszúkás tó alakult ki, ami több tíz kilométer széles. A legrosszabbnak azonban még nincs vége.

Meteorológiai ügynökségek szerint a folyamatban lévő La Niña jelenség (jellemzően az indiai és pakisztáni erősebb monszunviszonyokhoz kapcsolódik) az év végéig folytatódik. Így ez is szerepet játszik a csapadék mennyiségének növekedésében. Az ember által előidézett globális felmelegedés szintén fokozhatja a felhőszakadásokat. Az éghajlati modellek azt sugallják, hogy a melegebb hőmérséklet hozzájárul az intenzívebb csapadékhoz, az árvíz gyakoriságához. 1986 és 2015 között a hőmérséklet Pakisztánban évtizedenként 0,3 °C-kal emelkedett, ami magasabb a globális átlagnál.

Mindemellett tény, hogy Pakisztánban az árvizek előrejelzésének nincs megfelelő rendszere, rossz a katasztrófakezelés, a politikai instabil és szabályozatlan a városfejlesztés. Ráadásul a vízelvezető és tároló infrastruktúra is hiányzik. Ezt csak tetézi az a tény is, hogy az árvízi övezetekben élők száma nagyon magas. Az Indus folyótól nem messze, a dél-pakisztáni Szindh tartományban található, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Mohendzsodárot is fenyegeti veszély. Attól ugyan egyelőre nem félnek, hogy az egyik legjobb állapotban megmaradt romváros víz alá kerül vagy eléri az árvíz, de a heves esőzések megrongálták a romokat. Több, csaknem ötezer éve épített fal leomlott.

A pakisztáni árvizek miatt széles körben terjed a hasmenés, a bőrbetegségek és a szemfertőzések.



Previous Követendő oktatási példa Nagykanizsán: a jövőre készíti fel a gyerekeket Polgár Judit módszere
Next A méhek nem csak a színeket figyelik a virágok megtalálásához

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.