Több tonnányi ólmot tartalmazó szállóport szűrnek ki a fák levelei


Több tonnányi ólmot tartalmazó szállóport szűrnek ki a fák levelei
Olvasási idő: 2 perc

A városi fák levelei és az azokon kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére.

A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei a leghatékonyabb porszűrők. A Szent István Egyetem (SZIE) Fenntartható Kertészet Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének, valamint a Környezettudományi Intézet Agrárkörnyezettani Tanszékének kutatói az ELTE Meteorológiai Tanszékével együttműködésben módszeres vizsgálatokat folytattak a városi fafajok széndioxid-asszimilációjának és párologtatásának megismerése céljából. A fák levelei nagyon fontos szerepet játszanak.

Dr. Hrotkó Károly, a SZIE professzora szerint fontos, hogy tudományosan megalapozott ismeretekkel rendelkezzünk a fák széndioxid megkötéséről és párologtatásáról. Mert a növények ezzel járulnak hozzá a városi levegő tisztábbá tételéhez és az egyes települések széndioxid lábnyomának mérsékléséhez.

A SZIE egyedülálló vizsgálatában három nagy arányban telepített fafajtát – kőris, juhar és ezüsthárs – vizsgáltak a tavaszi, kora nyári és az őszi lombhullatás előtti időszakban. A kutatások megállapították, hogy a városi fák levélzetén kiülepedett szállópor analizálása alkalmas eszköz a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések követésére. A levélmintákat a közlekedési porszennyezéssel kevésbé terhelt Budai Arborétumban, az erősen terhelt Andrássy úton, a Krisztina körúton és a Karolina úton gyűjtötték be.

A fák levelei az egyik leghatékonyabb porszűrők

A koronavetületre számított levélfelület (LAI) ötszöröse-hétszerese az alapterületnek, a lerakódó por mennyisége pedig a gázcserenyílások környékén a legintenzívebb. A szálló por kiülepedése a városi fák levélzetén szezonális ingadozást mutat, összefüggésben a levegő PM10 (10 mikrométer átmérőjű alatti részecskék) koncentrációjával.  A vizsgált fafajok közül az ezüsthárs bizonyult a leghatékonyabbnak a por kiülepítésében.

A levelek gázcseréjének vizsgálatára alkalmas műszerrel mérik a fotoszintézis és párologtatás intenzitását.
Forrás: SZIE – A levelek gázcseréjének vizsgálatára alkalmas műszerrel mérik a fotoszintézis és párologtatás intenzitását.

A vizsgált nehézfémek sorában az ólom és a vas tavasztól őszig növekvő koncentrációt mutatott, míg a nikkel, a cink és a réz koncentrációja nem jelzett jelentős szezonális ingadozást. A por lemosása után vizsgált őszi levelek vas- és ólomtartalma növekedett a tavaszi állapothoz viszonyítva. Ezen adatok alkalmasak arra, hogy a szakértők megbecsüljék a fák levélzetének levegőtisztító képességét és a környező városi levegőből kivont nehézfémek mennyiségét. Ez utóbbi képesség szerény becslések szerint is több tonnányi ólom- és egyéb nehézfém-tartalmú szálló por kivonását jelenti Budapest légteréből.

A fafajok között a levélszövet felszínétől függően is nagy különbségeket tapasztaltak a szakértők. A fényes, sima felületű kőris levelén mérték a legkevesebb szennyeződést. A juhar levelén mintegy 25-30 százalékkal többet, míg az ezüsthárs molyhos, szőrös levelén közel kétszeres mennyiségű szennyeződést tapasztaltak a kutatók.

A szállópor kiülepedésének tekintetében az egyes helyszínek között számottevő különbség nem mutatkozott. Ebből arra lehet következtetni, hogy a PM10 eloszlása a légkörben egyenletes, vagyis a közlekedési útvonalaktól távolabbi, nagyobb zöldfelülettel rendelkező fák is hasonló hatékonysággal szűrik a port. A vizsgálat alapján, a kutatók becslése szerint a fák több tonnányi PM10 mérettartományba tartozó szálló por, ólom, nikkel és egyéb – az emberi egészségre káros – nehézfém kivonását végzik a budapesti légtérből.

A folyamat fenntartása érdekében a kutatók a megfelelő fafajok kiválasztását és telepítését javasolják a sűrűn lakott területeken.

Valamint lényeges a már meglévő fák gondos ápolása, öntözése is. Kulcsfontosságú, hogy az egyes városépítészeti megoldások során előtérbe helyezzük a hosszú életű, nagy lombkoronával rendelkező fák telepítését. Így a fák elérhetik környezeti szolgáltató képességük maximumát.



Previous Seuso-kincs – Pannónia fénye c. kiállítás exkluzív online tárlatvezetéssel
Next Boldogságunk négy forrása: dopamin, endorfin, szerotonin és oxitocin

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük