Minden Széchenyivel kezdődött – a magyar kaszinózás kezdetei


Ludwig Rohbock: A pesti Feldunasor palotái és a Nemzeti Casino (1850-es évek)
Illusztráció: Ludwig Rohbock: A pesti Feldunasor palotái és a Nemzeti Casino (1850-es évek) - Wikipedia
Olvasási idő: 2 perc

A 19. század elején, 1827-ben angol mintára, Széchenyi István hathatós közreműködésével nyílt meg a Nemzeti Casino.

Célja azonban nem a szerencsejáték, hanem a kor szellemi életének fellendítése volt. A 19. század eleji polgárosodás folyamata számos dolgot hozott magával. Ezek közé tartozott a szórakozató ipar egységes megjelenése, az úri módon történő mulatás. Ezekből az egységekből létre jöttek a ma kaszinóként ismert helyek. A Nemzeti Casino 1827-ben, angol mintára, Széchenyi István hathatós közreműködésével nyílt meg. Érdekesség azonban, hogy sokkal inkább találkozási helyszínként, egy olyan magyar egyesületként tekintettek rá, amely a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, valamint a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében jött létre. Célja a szellemi élet fellendítése volt. Míg a Malina casino célja az, hogy számtalan fogadási lehetőséget kínáljon az érdeklődőknek.

Kik lehettek a Nemzeti Casino tagjai?

Olyan személyek, akik a tisztesség, feddhetetlenség és műveltség kritériumának megfeleltek. Hiánypótló intézmény volt, amit az bizonyít a legjobban, hogy létrejöttét követően nem sokkal már több mint 700 tagja volt. Ez a többszáz tag pedig, a Nemzeti Casinot a társadalmi élet egyik legfontosabb helyszínévé tette. A könyvtárában, éttermében, szalonjában reggeltől estig zajlott az élet. Ugyanakkor az is a teljes képhez tartozik, hogy a főleg nemesek számára létesült Nemzeti Casino éves 120 forintos tagsági díját csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak.

„… hogy a Londoni, Párisi, Gráczi, Prágai s több casinok példáján, a mi Hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetettebb díszes összegyülekező hely, melyen főbb és előkelőbb s jobb nevelésűek, eszes, értelmes férfiak a társasági rendek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak, vagy többféle politikai újságokat, mint amilyeneket rendszerént a kávéházakban találni lehet, s hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónapos írásokat olvassanak. Magokat pedig üres óráikban illendően mulathassák, vagy ha történnék, hogy ezutánra több magyar főúri házak az esztendőnek egy részét itten Pesten töltenék, ezek közül azok, akik külön házat nem tartanak, a Casinoban egyúttal kények szerint való vendéglőt is lelhessenek és így azt, amit az életnek gyönyörűbbé tehetésére nézve idegenben bőven feltalálnak, nálunk hazánkban is lassankint mindinkább pótolva leljék s ez által folyvást többen és többen ide szokjanak” – ezek Széchenyi István szavai a Nemzeti Casino alakuló ülésén, 1827. június 10-én.

Impozáns környezet és az eszme terjedése

A Nemzeti Casino nemcsak szellemiségében, de megjelenésében is mérvadó intézménynek számított. A kor legszebb, legminőségibb bútoraiból, szöveteiből alakították ki a belső tereket. Ami pedig külön kuriózuma volt, az a könyvtár, ahol kezdetben 338, majd később ezer könyvet lehetett megtalálni, számos ritkasággal a repetoárban.

Azt sem szabad elhallgatni, hogy bizony a szerencsejátékra már akkor is sokan fogékonyak voltak. Ezt a Nemzeti Club névre hallgató helyen űzték az érdeklődők. Talán nem olyan nagy meglepetés, hogy a Nemzeti Casino és a Nemzeti Club tagjai között elég nagy volt az átfedés. Természetesen a folyamat nem állt meg itt, a Nemzeti Casino eljutott a kevésbé tehetős réteghez is: lett munkás- és népkaszinó is. A leghíresebb vidéki kaszinó pedig a székelykeresztúri volt, amely 1867 és 1937 között működött.

Olvassa el a Lánchíd történetét is!



Previous Bercode – Az influenszer marketing új iránya
Next Jégmag segítségével tárják fel a múltat a geográfusok

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc + 19 =