Gyorsan tisztázzuk, még mielőtt bárki tévedésbe esne, számos olyan információ van a fákról, melyet az átlagemberek nem is tudnak, pedig sok közülük elég meglepő …

1. Onbashira:

Szeretett volna egy hatalmas farönkön megállíthatatlanul száguldani lefelé a hegyről? Az Onbashira Fesztivál ideje alatt, amit Japánban hat évente rendeznek meg, csak ezt teszik az emeberek – és tették is az elmúlt 1200 eddig eltelt évben is. A fatörzseket a helyi szentély pillérjeiként használják, de a szokás szerint, a kínai majom és tigris csillagjegyek éveiben kicserélik őket (igen, még annak ellenére is, hogy japánok). A farönkök fenyőfából készülnek, melyeket kézi erővel vágnak ki és szállítanak a megadott helyre, majd amikor elérik a lejtőt, a helyi férfiak felugranak rá és egészen a lejtő aljáig száguldanak vele, ezzel mutatva meg bátorságukat.

A folyamat legalább annyira veszélyes, mint amilyennek hangzik, ugyanis minden évben számos sérülttel és halottal jár a mulatozás. Az esemény ennek ellenére is népszerű és évente több mint fél millió résztvevőt vonz. A drámai „hegyi lovaglás” azonban csak egy része a több hónapon át tartó procedúrának, mely számos ünnepi eseménnyel jár.

2. Fa felhasználásával készült tabletták

Azt talán többen tudják, hogy az aszpirin eredetileg fűzfakérgéből készült, azonban biztosan nem ez az egyetlen növénykivonatú gyógyszer. Ahogyan minden növény, úgy a fák is különféle biológiai vegyületekben gazdagok, így érthető, hogy néhány kemikália az emberek számára is hasznosnak bizonyul. Néhány, a kemoterápia során használatos készítmény is, például tiszafa felhasználásával készül, így az Egyesült Királyság területén, ha valaki rendelkezik ilyen fával, de arra nincs nagy szüksége, el is adományozhatja. Egy másik tabletta, amely „fából készül”, az Ecstasy, azaz magyarul Extasy. A Kambodzsában csak „mreah prew phnom” néven ismert örökzöld fa az illegális drogkereskedelemnek köszönhetően mára már nagymértékben veszélyeztetetté vált ugyanis négy fa szükséges egy hordó szafrol olaj előállításához, melyből köztudottan, laboratóriumi körülmények között különféle tabletták szintetizálhatók.

Az eljárás veszélyes – a lepárló üzemek által igényelt olaj, fák gyökeréből történő kivonása ugyanis robbanásveszélyes. Mindemellett, a környezetre gyakorolt hatása is lesújtó következményekkel jár. Nemcsak maguk a fák vannak veszélyben, hanem a kambodzsai erdő olyan élőlényei is, mint például az ázsiai elefánt.

3. Az erdőirtás csökkentheti a globális felmelegedést

Az egyik kulcsfontosságú környezetvédelmi téma az illegálisfakitermelés és annak megakadályozása; ez ugyanis a legtöbbek véleménye szerint hatással van az egész bolygóra. A hagyományosan elterjedt nézet szerint a fák kitermelése gyorsítja a globális felmelegedést. Ez logikus gondolatsor, de mint általában, a valóság ettől sokkalta bonyolultabb. Az UC Davis tudósai által végzett kutatás szerint, ha a 45. szélességi fokon – az Egyesült Államok északi részén Montanában, vagy a franciaországi Bordeaux – kipusztulnak a fák, a nettó hatás igazából lehűtené a bolygót. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a fák nappal elnyelik a Napból érkező hőt, melyet éjjel is megőriznek, míg a sima, hóval borított területek visszaverik a Nap energiáját az űrbe. Ugyanakkor, a kutatók igyekeznek rámutatni az erdők egyéb előnyeire is, így nincs ok arra, hogy lemondjunk újdonsült faültetési-terveinkről.

4. A legveszélyesebb fa

Létezik egy hivatalos Guinness világrekord, mely szerint a „világ legveszélyesebb fája”, a Karibi-térség és a Mexikói-öbölben őshonos Manszanilyafa (Hippomane Mancinella). A fa kérgének nedve ugyanis az emberi bőrrel érintkezve hólyagokat, a szembe kerülve pedig vakságot is okozhat. Még az is hólyagokat idézhet elő, ha eső idején a fa alatt állunk, mivel a fa nedve a bőrünkre cseppenhet.

A fa gyümölcse, ami „tengerparti alma” vagy „halálos alma” néven is ismert, kissé ugyan édes, elfogyasztása azonban annál fájdalmasabb. Csak egy kis harapás, és máris fekélyek keletkeznek a szánkban, valamint a nyelőcsövünkön, így fogyasztása akár halálos is lehet. Az égő manchineel fa füstje vakságot is okozhat, nedvével pedig nyilakat vontak be vadászat céljából. Floridában ennek ellenére veszélyeztetett növénynek számít.

5. Imádott fa

Nyugaton a fák vallási jelentősége leginkább a Karácsonyra koncentrálódik. Hagyományosan a fák a növekedés és termékenység közkedvelt szimbólumai voltak. Indiában azonban még mindig hagyományosnak számít a fák imádata. A szent füge, vagy a Ficusreligiosa angol és latin neve is ezt bizonyítja. Számos fa közül ez az egyik, melyet a hinduizmus szentként tisztel, mert meggyőződésük szerint a fák valamilyen szintű tudattal rendelkeznek. A levelek és a fák más részei is szerepet játszanak India-szerte az imádságok során és a vallási ceremóniákban is.

A Sri Maha Bodhil elnevezésű fa a legöregebb még élő fa, melynek ismert az ültetési dátuma. A növény Sri Lankán található, Kr. e 288-ban ültették és a boldogság mellett minden egyebet képvisel, ami a hosszú és jó élethez hozzátartozik.

6. Japán csoda fenyő

A Japán keleti partján fekvő Rikuzentakata városkája majdnem teljes mértékben elpusztult a 2011-es cunami során. Bár, a város kevesebb mint 30 000 ember otthonául szolgált, több mint 2 000 ember halt meg, ami a tizede a cunami áldozatai számának. A katasztrófát megelőzően a parton 70 000 fenyőfa állt, mely hivatalosan is „festői szépségű helynek” volt kikiáltva. Az ár elvonulta után azonban mindössze egyetlen fa maradt életben. A 250 éves fenyőt „csodának” tekintették, mivel kiállta a pusztítást, az azonban, hogy sós víznek volt kitéve, megölte a gyökereit. A szakértők, hogy életben tudják tartani a fát, eltávolították, majd egy fémvázat és szintetikus gyökereket adtak a növénynek. A fa a remény szimbólumául szolgált az összetört közösség számára, melyről a város, szökőár által özveggyé lett, polgármestere azt mondta: „a csodafenyő erőt és reményt adott számunkra, hogy tovább folytassuk életünket”.

7. Fán ülés

1997. december 10-én, Julia Hill, környezetvédelmi aktivista tiltakozásul a Pacific Lumber Company fakitermelési eljárásai ellen felmászott egy kaliforniai vörösfenyőre és 1997. december 23-áig maradt ott, amellyel felállította a leghosszabb „fán ülés” rekordját. A „fán ülés” teljesen az, aminek hangzik, és világszerte az egyik legnépszerűbb módja annak, hogy tiltakozzunk a környezet károsítása ellen.

Nagyrészt azért népszerű, mert a földtől távol viszonylag nehéz letartóztatni az embereket. Ez a fajta tüntetés akkora nyűg már, hogy Oregonban nemrég fogadták el egy törvényt, mely lehetővé teszi a fakitermelő cégeknek, hogy bepereljék a tüntetőket amellett, hogy hasonló törvény öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja a fán ülőket.

8. Holdbéli fák

1971-ben, Stuart Roosa asztronauta, személyes csomagjában 500 magot vitt az Apolló 14 fedélzetére. Roosát egyébként életének korai szakaszában erdőtüzeknél vetették be, mint ejtőernyős tűzoltó. Múltját ismerve, az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata adományozta a magvakat Roosának, hogy vigye magával útjára, melyek később, az Apolló 14 parancsnoki fedélzetén, 34-szer kerülték meg a Holdat. Roosa maga egyébként soha nem lépett a Hold felszínére. Az asztronauta hazatérte után, a magvakat elültették, majd 5 évvel később, az Amerikai Egyesült államok 200 éves fennállásának alkalmából, valamint parkosítás céljából szétküldték őket az államban, amelyből még a tengerentúlra is jutott.

Röviddel az esemény után mindenki elfeledte őket, egészen 1997-ig, amikor is néhány iskolás kölyök ismét felfedezte őket, ugyanis az indiai Cannelton Általános Iskola egyik fája rendelkezett egy „Holdbéli fa” feliratú plakettel. Bár arról senkinek sem volt fogalma, hogy az mit is jelenthet. Ezért felhívták a NASA-t, ahol azonban szintén nem tudtak rá magyarázatot adni. A vizsgálatok arra inspirálták Dave Williams tudóst, hogy további kutatásokba fogjon, míg végül sikerült rábukkannia a fa eredetére. 50 fáról sikerült adatokat gyűjtenie, bár azt meg kell jegyezni, hogy több száz darab létezik elszórtan a világban. Azoknak, akik esetleg a fák szupererejét szeretnék bizonyítani, sajnos rossz hírrel kell szolgálnunk, ugyanis összehasonlították a „holdbéli fákat”, valamint az olyan hozzájuk hasonló magvakat, melyek sosem hagyták el a Földet, és a kapott eredmények szerint, semmilyen eltérés sem mutatható ki.