A képfelvétel az emberek testében zajló eseményekről segít az egészségügyi szakembereknek a koronavírus által okozott COVID-19 betegség felmérésében és jobb megértésében.

Ez az orvosi képalkotás nagyon hasznos a mostani globális világjárvány esetében is.

„A diagnosztikai orvosi képalkotás ablakot nyit a testbe” – mondja Olivier Pellet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) radiológusa. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy felfedezzük a szövődményeket, például sérüléseket, tüdőgyulladást vagy vérrögöket a tüdőben. napról napra jobban ismerjük a vírust és annak emberi testre gyakorolt ​​hatását, miközben felfedezzük az új, a COVID-19-hez kapcsolódó tüneteket, amelyeket még nem láttunk. Még akkor is, ha valaki egyébként tünetmentesnek látszik.”

Az orvosi képalkotás módszerét több mint száz éve használják világszerte számos egészségi állapot, például rák, fertőző betegségek, szívbetegségek és idegrendszeri rendellenességek diagnosztizálásához, ellenőrzéséhez, kezeléséhez. Számos ország évtizedek óta együttműködik a NAÜ-vel a sugárgyógyászati ​​szolgáltatások kiépítésében és fenntartásában, ideértve a diagnosztikai képalkotást is. Noha számos képalkotó technika áll rendelkezésre, a COVID-19 betegek diagnosztizálására a három legszélesebb körben alkalmazott módszer a mellkasröntgen, a mellkasi számítógépes tomográfia (CT) és a tüdő ultrahang.

„Ez a három technika kiegészíti egymást és lehetőséget kínál arra, hogy felmérjük, hogyan hat a COVID-19 a különböző szervekre különböző szakaszokban” – mondja Pellet.

A globális világjárvány, a COVID-19 diagnosztizálása a vírus laboratóriumi vizsgálatokkal (például fordított transzkripció, polimeráz láncreakció) történő azonosításán alapszik, az orvosi képalkotást mégis széles körben használják a betegség különféle szakaszaiban szenvedő betegek vizsgálatakor. Különös tekintettel a közepes, súlyos vagy kritikus esetekben szenvedő betegekre.

Mivel a COVID-19 globális elterjedése 2020 elején kezdődött, az egészségügyi szakembereknek adaptálniuk és fejleszteniük kellett ezeket a technikákat.

Elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy azok igazolhatók, megfelelőek és biztonságosak legyenek a betegség diagnosztizálásához. A radiológusoknak és más orvosi képalkotás terén jártas szakembereknek ki kellett számolniuk, mely eljárásokat kell alkalmazni a COVID-19-hez vagy más globális világjárvány esetén.

Mikor, hogyan lehet pontosan elemezni és azonosítani a betegség tüneteit az orvosi felvételeken, és hogyan kell alkalmazni munkájukat a személyzet és a betegek védelme érdekében, miközben folytatják más alapvető és kritikus egészségügyi szolgáltatások nyújtását. Pellett szerint figyelembe kell venniük a megfelelő egyensúly megteremtését is. A túl kevés sugárzás használata a képeket homályossá teszi, de a túl sok kockázatot jelent a beteg számára, hogy szükségtelen sugárterhelést kapjon. Hasonlóképpen a szükségesnél több szkennelés, szükségtelen expozíciót jelent, míg a túl kevés a kritikus információk hiányát eredményezi.

„Bármikor, amikor a sugárzást a gyógyászatban használják, azt indokolni és optimalizálni kell annak biztosítása érdekében, hogy az eljárások eredményesek legyenek. Miközben biztonságban tartják a betegeket és a dolgozókat is” – mondta Miroslav Pinak, a NAÜ Sugárvédelmi Biztonsági és Megfigyelési Osztályának vezetője. Pandémiás helyzetben, amikor a szokásos eljárások és a munkafolyamatok megszakadnak, figyelmet kell fordítani a sugárvédelem magas színvonalának fenntartására, miközben be kell építeni a COVID-19 terjedésének és hatásainak minimalizálásához szükséges intézkedéseket.”

Ezen erőfeszítések támogatása érdekében a NAÜ az egészségügyi szakemberek számára széles körű forrásokat például webináriumokat, cikkeket és műszaki útmutató dokumentumokat biztosított. Ezek a COVID-19-hez és a radiológiához, a nukleáris orvosláshoz és a sugárvédelemhez kapcsolódnak.

Mellkasröntgen

A röntgen egyfajta sugárzás, az orvosi képalkotás alapvető módszere. Sok ember akkor találkozik vele, ha egy törött csont diagnosztizálására vagy fogak vizsgálatára van szükség. Amikor egy beteget a gépbe helyeznek, egy gondosan kiválasztott adag röntgen áthalad a test célterületén. A vastagabb és sűrűbb testrészek, például a csontok kevesebb röntgenfelvételt engednek át, míg a lágyabb, vékonyabb részek ennél többet engednek át. Mivel a röntgen a test másik oldalán jön ki, egy speciális detektor rögzíti a mintázatot. Ez képet alkot a testben levő szerkezetekről és azok változásairól.

A mostani globális világjárvány, a COVID-19 értékeléséhez a mellkasi röntgenfelvételeket készítenek a tüdőszövet áttekintése céljából. Ezt a COVID-19 légzőszervi tüneteivel rendelkező betegek számára alkalmazzák. A röntgenfelvételeket a betegség alakulásának nyomon követésére, valamint a kezeléssel és a követéssel kapcsolatos döntések meghozatalára is használják.

„Tekintettel arra, hogy a röntgengépek gyakran rendelkezésre állnak az ápolási központokban, sok egészségügyi szakember számára már elérhetők ezek az eszközök, hogy segítsék országaikat a COVID-19 kezelésében” – mondja Pellet. Néhány röntgengép hordozható, könnyű, könnyű kezelni és fertőtleníteni, ami a pandémia (globális világjárvány) szempontjából kritikus jelentőségű, különösen az orvosi rendeltetésű területeken vagy a kórházi körülmények közötti.”

Mellkas CT

A komputertomográfia (CT) több röntgenkép sorozatát jelenti. A CT-gép a páciens körül forog, és több szögből gyorsan röntgenfelvételeket küld a testen keresztül. A test körül több száz speciális detektor gyűrűje követi a röntgenkép mintázatát. Ezután a gép nagy teljesítményű számítógépe feldolgozza, hogy a test nagyon vékony, legfeljebb 0,3 mm szélességű szeleteiből készített részletes képeket hozzon létre, gyakran 3D-ben. A mellkas CT vizsgálatakor a COVID-19 kiértékelése során, több száz kép jön létre, hogy lefedjék a mellkas teljes területét.

„A CT-készülékek kifinomultabbak, drágábbak és nem olyan széles körben elterjedtek, mint a röntgengépek. Emellett nehezebb is fertőtleníteni őket, ami több mint 20 percet vehet igénybe Pellet szerint. A CT-szkennelések nagyon részletes információkat nyújtanak, és ehhez több sugárzást kell használni, mint egy röntgengép esetén. Ezért ezeket csak akkor szabad használni, ha a beteg esete indokolja.”

Ultrahang

Az ultrahangkészülékek sugárzás helyett nagyfrekvenciás hanghullámokat használnak a kép létrehozásához. Az ultrahangkészülékhez csatlakoztatott szonda másodpercenként több millió hanghullámot küld és vesz a test célterületén keresztül, amely a COVID-19 betegek esetében jellemzően a tüdő. Amikor a hullámok eljutnak egy határhoz, például lágyszövet és folyadék vagy lágyszövet és csont között, visszatükröződnek a szonda felé. A szonda nyomon követi a visszhangok távolságát és intenzitását, majd ezeket képekké alakítja.

Az ultrahang készülékek olcsók és szélesebb körben elérhetők. Kicsik, hordozhatók és könnyen fertőtleníthetők, így könnyen használhatók páciensek ágyainál, mentőautóban is. Mivel sugárzással nem jár, ezeket gyakrabban lehet felhasználni anélkül, hogy további kockázatot jelentene a betegek és az egészségügyi dolgozók számára.

Az ultrahangképek dinamikusan és eredményük azonnal megjelenik a képernyőn, egy képzett egészségügyi szakember a helyszínen értékelheti a beteg állapotát. A tüdő ultrahang-leképezése jó kiindulási pont azoknak a betegeknek az értékeléséhez, akiknél légzési tünetek jelentkeznek, amelyek akár a COVID-19 jelei is lehetnek. Mivel azonban a tüdő ultrahang csak a tüdő perifériáját fedezi fel, ezért a mostani globális világjárvány, a COVID-19 egyértelmű diagnosztizálásához nem elégséges.