A szúnyoghelyzet nyáron mindig új irányvonalat, új beszédtémát ad minden ember számára.

Nem áll szándékunkban riogatni és rémhíreket sem terjeszteni ezért igyekeztünk utánajárni a dolgoknak. Először is tisztázzuk, mi sem szeretjük a szúnyogokat, de a szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztéma nélkülözhetetlen tagja. Az is tény, hogy a szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár. (Gondoljunk az Európai Unióban 2010 januárja óta nem engedélyezett vegyszeres kullancsirtásra.)

És akkor még nem beszéltünk a virágokat beporzó méhek és a rovarirtók problémájáról, ami szintén tisztázatlan téma. De hasonló elkeserítően szomorú példa a fecskék átlagosan mintegy 50%-os állománycsökkenése (64% városlakó molnárfecskék), amely hátterében az egyik ok éppen a táplálékállatok számát csökkentő szúnyogirtás.

A szúnyogok elleni védekezés a klímaváltozással is egyre fontosabb üggyé válik.

Melegedő időjárásunk, a nyári ár- és belvizes időszakok gyakoribbá válása miatt új szúnyogfajok, és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos nyavalyáit terjesztő szúnyogok a melegedő kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek. Sőt állítólag a világkereskedelem révén behurcolt egyedek sem pusztulnak el.

A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban. Az Olaszország és Albánia után Franciaországban is feltűnő, afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) 2007-ig 12 európai országban mutatták ki. Európa mediterrán térségeiben is egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz. A maláriát alig néhány évtizede, 1959-ben számolták fel Magyarországon, de a kórokozót terjesztő maláriaszúnyog-fajok ma is élnek hazánkban. Ezek állománya azonban relatív alacsony és csak bizonyos fajaik embervér-kedvelők. De, ami a legfontosabb, jelenleg nem hordozzák a váltólázat okozó Plasmodium nembe tartozó egysejtű kórokozót, ami 18 C° alatt nem szaporodóképes.

Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szívférgessége.

Szeged térségének egyes részein a kutyaállomány fertőzöttsége már elérte a 10%-ot 2016-ra. Jó, ha tudjuk, hogy számolnunk kell egy új betegség kórokozójával, amelyet a fertőzött lepkeszúnyogok terjesztenek és, amely eddig csak a mediterrán régióban fordult elő. A fertőzést közvetítő lepkeszúnyogok az éghajlatváltozással egyre tovább tudnak jutni Északra. A leishmaniasis a kutyákra nézve halálos kimenetelű is lehet, akárcsak a szívférgesség. Ezek a betegségek ugyanakkor az emberre sem veszélytelenek.

A szívférgességet egyre több felelős állattartó ismeri, de más, szúnyogok vagy lepkeszúnyogok által terjesztett betegségre még nincs felkészülve Magyarország. Pedig a leishmaniasis már a határainkon „kopogtat” és a környező országokban évek óta több humán és állatorvosi esetet is diagnosztizálnak. A védekezés egyszerű eleme a megelőzés. Védjük a kutyákat a szúnyogcsípés ellen, repellens (táplálkozást gátló) hatású termék alkalmazásával.

Ma Magyarországon 50-52 szúnyogfajt tartunk számon és az új fajok megjelenésével folyamatosan számolnunk kell. Az úgynevezett inváziós fajokat a laikusoknak nagyon nehéz felismerniük, talán abban különböznek, hogy nappal aktívabbak a hazai társaiknál. A szív-és bőrférgesség is tipikusan denzitásfüggő betegség. Ha sok a fogékony gazdaszervezet egy helyen, és a fertőzés megjelenik, hamar magasfokú jelenlétet ér el. Az állatmenhelyek kiváló elosztóközpontként működnek és bizonyos szúnyogfajok, szerencsétlenségünkre a Koreai szúnyog, amely Oroszországban és Dél-Kelet Ázsiában volt csak őshonos, aktívabban felelőssé tehető a szívférgesség terjesztéséért Magyarországon, azon belül például Pécsett is.

Leishmaniasis tünetei kutyáknál: általában a kutya lesoványodásával, a nyirokcsomók megduzzadásával, a bőr pikkelyesedésével jár. Súlyosabb esetben pedig vese- és májelégtelenség, orrvérzés, hasmenés, ízületi gyulladás, szem- és idegrendszeri problémák is jelentkezhetnek a kedvencünknél.

Tünetei embereknél: emberek esetében bőrelváltozások, fekélyek alakulnak ki. A betegség a fertőzött anyáról a gyerekekre is átterjed, ilyen szempontból van hasonlóság a zika és a leishmaniasis között.

Szívférgesség tünetei kutyáknál: először fáradékonyság formájában jelentkezik, ha nem kezelik időben, akkor állóképesség-romlással, köhögéssel és légszomjjal járhat. A betegség súlyosbodása akár a kutya életébe is kerülhet.

Tünetei embereknél: a bőralatti szövetekben elhelyezkedő féreg helyi elváltozást okozhat. A fájdalmas, gyulladt csomók leggyakrabban a felsőtesten jelentkeznek.
 

Napjainkban elsősorban idegmérgekkel irtják a kifejlett szúnyogokat.

A hatóanyagot köd finomságúra porlasztott hordozóanyag segítségével próbálják kijuttatni. A légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve szinte kizárólag a repülő szúnyogokra hat, mert csak így tud érintkezni a rovar testével, ahonnan a légzőrendszeren át jut a testbe. A módszer a nem repülő, a levelek fonákán rejtőzködő szúnyogokra hatástalan, éppen ezért a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok aktívak. A permetfelhő fél órát is elérő lebegési ideje alatt ugyanis több ezer métert is sodródhat, ezért a kiszórás csak 10 km/h-nál kisebb szélsebesség esetén engedélyezett. 

A talajról történő irtás során melegködöt képeznek. Ebben az esetben a rovarölő szer hordozóanyaga a közelmúltig a magában is súlyosan környezetszennyező, az emberben többek között bőrrákot okozó nyers gázolaj volt, amiből hektáronként 10 liternyi (!) jutott a környezetbe! A gázolaj helyett napjainkban a nem mérgező, paraffinbázisú fehérolaj használatos. A vízszintes irányban mozgó mérgező köd akár 40 percig is a területen lebeghet és teljesen átöblíti a térséget. Így a növényzetben megbúvó, tehát az éppen nem repülő rovarokra is hat. A levelek fonákán is ható melegködös gyérítés kapcsán egy MTA vizsgálat kimutatta, hogy az elhullott rovarok között a célcsoportot jelentő szúnyogok aránya 0,1%. A melegköd gázolaj azért is volt problémás, mert hordozóanyaga a vízfelszínen olyan levegőt át nem eresztő filmréteget képzett, mely a szúnyoglárvák mellett minden vízi-rovarfaj számára gátolta a légköri oxigén belégzését a felszínen keresztül. 

Mit tesznek a hivatalos szervek és mit tehetünk mi?

Egyébként a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint országszerte mindenhol komoly szúnyogártalomra kell számítani. A májusi esőzések és a hirtelen jött meleg időjárás hatására robbanásszerűen megemelkedett a kifejlődött vérszívók száma. De a hőség miatt átmenetileg szünetel a légi szúnyoggyérítés. A rendkívül meleg időjárás hatással van a szúnyogok viselkedésére. A rovarok ilyenkor a szokásosnál később mutatnak aktivitást, tovább maradnak a növényzetben elrejtőzve. A repülésbiztonsági szabályok szerint közvetlenül a napnyugtát megelőző időszakban, illetve legfeljebb az azt követő húsz percig lehet munkarepülést végezni, amikor a meleg miatt csak a rovarok töredékét éri el a kipermetezett szer. Vagyis az elvégzett munka hatásfoka jelentősen csökken. Változatlanul, az ütemterv szerint zajlik a földi permetezés, azt napnyugta után végzik a szakemberek. A hőségriasztást követően ismét párhuzamosan, ütemterv szerint folyik majd a légi és földi úton történő beavatkozás a szúnyogokkal leginkább érintett területeken.

Az önkormányzatok maguk is végeztethetnek szúnyoggyérítést, ezzel kiegészítve a katasztrófavédelem által szervezett központi szúnyoggyérítési programot. A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e szúnyogirtásra (a válasz egyértelmű igen), hanem az, hogy ez miként történjen?