Állatok és gombák evolúciós kapcsolata
Magyar evolúciókutató irányításával tárták fel az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát. Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek segítségével jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Bár az állatok és …
Az év gombája az ízletes rizike
A Magyar Mikológiai Társaság honlapján rendezett közönségszavazás eredményeként 2022-ben már 17. alkalommal választották meg az év gombáját. Az év gombája címet idén az ízletes rizike (Lactarius deliciosus) nyerte el. Nevezik fenyőalja gombának is, ezért nem véletlen, hogy a fenyvesekben élő gombafajok népszerűsítését célzó tematikus év nyertese a bársonyos fapereszkét és vöröses nyálkásgombát megelőzve jutott az …
Biztonságos gombatermesztés
Magyar kutatók eredményei alapján tehető biztonságossá a gombatermesztés. Kevesen tudják, hogy a gombaipar, a digitalizációt is magában foglaló nagyüzemi technológiák mellett, növényi vázanyagok és különféle mezőgazdasági hulladékok alkalmazására is nagymértékben támaszkodik. Ezek felületén azonban összetételükből, továbbá kezelési, tárolási és szállítási előéletükből következően számos olyan penészgomba telepedik meg, amelyek másodlagos anyagcseretermékei között toxikus vegyületek, azaz mikotoxinok …
Óriás bocskorosgomba – A 2021. év gombája
A Magyar Mikológiai Társaság minden évben internetes szavazás keretein belül ad lehetőséget a gombák kedvelőinek, hogy kiválasszák az év gombáját. Az Óriás bocskorosgomba, vagy tudományos nevén Volvariella bombycina nem véletlenül lett a 2021. év gombája. Egy igazán különleges, hazánkban is megtalálható gombafajról van szó, amely a csengettyűgombafélék családjába tartozik. Sajnos, nem csak hazánkban, de nemzetközi …
A szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilág
A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilágot. Triviális, de kevéssé kutatott és ismert megállapítás a fenti gondolat. A szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdéskört járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival …