Első ránézésre sokan azt kérdezték: Talajminőség-kutató kiválósági központ? Az meg mi az?

Nos, a talajminőség-kutató kiválósági központot az ELTE TTK és az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja hozta létre a Széchenyi 2020 Program keretében, több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésével. Az új stratégiai K+F+I műhely az Európában egyedülálló talajbiom-erőforrás kutató műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz majd ki. A projekt 2017. január 15. – 2021. január 15. között 537,50 millió Ft Európai Uniós támogatásból valósul meg, szakmai vezetője Márialigeti Károly.

A nemzetközi hírű kutatóközpontok munkatársaiból 5 új munkahely létrehozásával az ELTE martonvásári telephelyén, az MTA ATK együttműködésével kialakítandó Kiválósági Központban az ELTE és az ATK két-két intézete közel 20 kutatóval vesz részt. A projekt első ütemében 2017 szeptemberéig mintegy 180 millió Ft beruházással új talajbiom-kutató laboratóriumokat szerelnek fel, ahol a tervezett kutatásokban a talajminőség nemzetgazdasági problémáira fókuszálnak majd.

Mivel a mezőgazdasági termelés sajátos velejárója a talajdegradáció és a talajminőség romlása, ezért a kutatók fontosnak tartják hazánk legfontosabb feltételesen megújuló természeti erőforrásával a talajjal való kiemelt foglalkozást. Már csak azért is, mert a talaj védelmét a jövő generációinak érdekében is meg kell valósítani.

A talajminőség romlásával a talajfunkciók csökkennek, ami akár visszafordíthatatlan változásokhoz vezethet.

A talajfunkciók zöméért a talajbióta felelős. A ma nagyrészt feltáratlan talaj(mikro)bióta diverzitás biztosítja a fenntartható talajfunkciók érvényesülését.

Ennek érdekében a talajbiom diverzitása (baktériumok, gombák, mikro- és mezofauna) és a talajfunkciók közötti összefüggések feltárását ellenőrzött növénytermesztési tartamkísérleti rendszerekben és bolygatatlan talajokon vizsgálják majd. A tartamkísérletekből és metagenom elemzésből származó nagy adatbázisokat összekapcsolják és hiánypótló vizsgálatokat végeznek a talajfunkciók fenntartásában kulcsszerepet játszó talajbiom táplálkozási hálózatairól. Együttesen elemzik a nitrogén-transzformációs folyamatokban szerepet játszó géneket, valamint rezisztóma kutatást is végeznek majd. Az egészségügyi jelentőséggel bíró antibiotikum-rezisztencia gének előfordulását, diverzitását mutatják ki.

Felderítik a mezőgazdasági célokból lényeges talaj-ökoszisztéma szolgáltatások biológiai alapját, illetve a talajminőség fenntartása szempontjából kedvező és az ideális talajbióta-közösségszerkezetet megtartó termesztési módokat határoznak meg.