Tojásfestés – húsvéti hagyomány


Tojásfestés a legismertebb húsvéti hagyomány.
Olvasási idő: 2 perc

A tojásfestés és ajándékozása ősi időkre nyúlik vissza, és sokkal régebbi a kereszténységnél vagy a zsidó pészah ünnepnél.

A legenda szerint Ostara, a germán istennő különleges madara színes tojásokat tojt. Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Már az kezdetekben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a tojásnak és termékenységi szimbólumként tartották számon. Nem meglepő hát, hogy a tojásdíszítés szokása a kereszténység elterjedése után is fennmaradt.

A tojásfestés pogány hagyomány volt és csak később fonódott össze a húsvéti ünnepkörrel.

Például a kínaiak már több ezer évvel ezelőtt is pirosra színeztek tojásokat, hogy a Nap iránti tiszteletüket fejezzék ki általuk. Az ókori Perzsia, Egyiptom és Róma területén pedig a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepségek legfontosabb ételeinek elkészítéséhez használták a tojást, szimbolizálva a természet erőinek újraéledését.

A kereszténység elterjedésével a tojásnak már más jelentést is tulajdonítottak.

A sírjából feltámadó Krisztust szimbolizálta. Emiatt a húsvéti tojás piros színű. A hagyomány szerint Jézus vérét szimbolizálva, de egyes szakértők szerint utalhat a menstruációra is, így szintén a termékenységre térünk vissza. Régebben jelzésértékkel is bírt, ha a lány piros tojást adott a fiúnak. Azt jelentette, hogy fogadja az udvarlását, a zöld tojás az elutasítással volt egyenlő.

Magyarországon régebbi sírokban is találtak már festett, mintákkal ellátott tojásokat.

Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből, a XIII. századból maradtak ránk. Először 1615-ben, Strassburgban említik a húsvéti tojásokat. Ezek eredetileg egyszínűek voltak. Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros, Kelet-Európában pedig az arany volt és csak a XVII. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni a tojásokat. A tojást tojó húsvéti nyúl képe az 1700-as években az Egyesült Államokban is megjelent. 

A tojásfestés számos európai országban hagyomány.

A díszítéshez bármilyen tojás felhasználható. Manapság a legtöbb ember számára a húsvéti tojás csupán szép dekoráció és kedves ajándék az érkező locsolók számára. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek. A leggyakoribb technikák az írott tojás, a karcolt tojás és a berzselt tojás, azaz a levélrátétesen díszített tojás. Viszont sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat.  A legtöbb nyugaton élő családban azonban egyszerű piros tojásokat festenek, és csupán Kelet-Európában él mai napig is a mintás díszítés szokása.

Mai rohanó világunkban a csokoládé tojások megjelenése sok családnak segít az előkészületekben.

Ebben az időszakban az egyik legkedveltebb édesség nem csak a csokoládétojás, hanem a csokinyúl is. Bár ma már rengeteg olyan módszer van, amikkel gyorsan lehet a tojásokat díszíteni. Például ilyenek a matricák, körömlakk, befőttes gumi, zsírkréta, levelek. Ezt a hagyományt érdemes megtartani ugyanis, a kisebb és nagyobb gyerekek számára egyaránt kellemes időtöltés a húsvétot megelőző napokon húsvéti dekorációkat és díszes tojásokat készíteni. Amivel a készülődés időszaka is vidámabban telik. 

Tojásfestés egy húsvéti hagyomány.



Previous Tudomány és hitel
Next Inkontinencia – a férfiak is veszélyben vannak

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.