Köszönjük szépen a tételt, amit küldtetek. A segítségetekkel egy-két apró simítás után elhoztuk Nektek a nagy földrajzi felfedezéseket!

A XV. századi Nyugat-Európa rohamos gazdasági fejlődésen ment keresztül, az ezt követő nagy földrajzi felfedezések hatására megkezdődött a kalandozások kora.

A kelettel való kereskedelem folytatása az aranybányák kimerüléséhez és aranyéhséghez vezetett. Miután a törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt és az egész térséget az ellenőrzésük alá vonták, a keletről beszerzett, Európába történő áruk szállítása embert próbáló feladattá vált. A távol-keleti országok mesés kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték a hajósokat, ez vezetett a nagy földrajzi felfedezések kezdetéhez.

A nagy földrajzi felfedezések sikerét számos újítás segítette:

• egy új hajótípus, a Karavella felfedezése,
• az iránytű felfedezése,
• Toscanelli térképe,
• Tengerész Henrik akadémiája,
• mecénások megjelenése.

1471: Az Egyenlítő átlépése.
1487: Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csücskét, a Jóreménység-fokot.
1492: Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát (Közép-Amerikát).
1498: Vasco de Gama Afrika megkerülésével elérte Indiát.
1501-1504: Amerigo Vespucci feltérképezte Amerika partvidékét és fölfedezte Dél-Amerikát, később ő róla nevezték el magát a kontinenst.
1519: Magellán megkerülte a Földet.

1494-ben a tordesillasi szerződés aláírásával felosztották a felfedezett területeket, ezzel kezdetét vette a gyarmatosítás hosszú folyamata. Az emberek elsőként az amerikai őslakosokat számolták föl, ezen belül olyan törzseket, mint az Azték, az Inka és a Maja. A hódítók megfosztották a bennszülötteket a szabadságuktól, tönkretették a szervezett élelmiszertermelést, ezáltal felütötte a fejét az éhínség. Az európaiak az indiánok számára ismeretlen betegségeket vittek az Újvilágba, emiatt rengetegen veszítették életüket.

A spanyol királyok birtokokat adományoztak, így kezdetét vette az ültetvényes gazdálkodás.

Ezt elsősorban bennszülöttekkel végeztették, de mivel nehezen bírták a terhelést, Afrikából fekete bőrű rabszolgákat hozattak a kontinensre és megkezdték a bennszülött csoportok kiirtását.

Európában új növények jelentek meg, amelyeket az Újvilágból importáltak. Ide sorolandó a kukorica, a dohány, a bab, a burgonya, a paradicsom, a kakaó és a paprika.
Kialakult egy új világkereskedelmi rendszer, amely során Afrika rabszolgákat adott Amerikának, ezáltal megnőtt a termelés és megindult az áruforgalom Európa és Amerika között. Amerikából arany, ezüst, kávé és dohány érkezett, míg Európa késztermékeket szállított az Újvilágba. Mindemellett megkezdődött az Európa és Ázsia közötti kereskedelem is, ahová arany és ezüst exportokért cserébe, keleti áruk és fűszerek érkeztek Európába.

Megnőtt a nemesfém-beáramlás, ami végül az ár-forradalomhoz vezetett, amelynek következtében Angliában kialakult a tőkés termelés és társadalom. Az Atlanti partvidék szerepe és népszűrűsége is megnőtt, míg Európán belül a kontinentális munkamegosztás vált jellemzővé. Közép-Kelet Európa a mezőgazdasági termékek, míg Nyugat-Európa az iparcikkek előállításában vált központi tényezővé.

Ugyanakkor voltak olyan országok is – ilyen volt például Spanyolország –, ahol a beáramló nemesfémet nem a gazdaság fejlesztésére, hanem fényűzésre fordították, így gazdaságilag lemaradtak a többi hatalomtól.